141793. lajstromszámú szabadalom • Hegesztődinamó

2 141.793 » között pedig leszálló karakterisztikánk lesz, amint ez az 1. ábrabeli ideális diagrammnak megfelel. A Tövidzárlati —Jkl— áram nagyságát a —11— ellenállással állítjuk be, amellyel a —9— segédgenerátor feszültségét befolyásoljuk- A karakterisztika leszálló ágának meredekségét beállíthatjuk, akár a —7—• segédgerjesztőtekercs menetszámának változtatásával, akár pedig az —5— segédkefék feszültségének változtatásával, amely valamely, a rajzban fel nem tüntetett potencióméteren át jut a —7— segédgerjesztőtekereshez. A —8—• és —9—• generátorok helyett, magától értetődően, más feszültségforrásokat is közreyonhatunk. Azonos elv szerint működik a 3. ábrabeli kapcsolású hegesztődinamó. E hegesztődinamónak ugyanolyan elemei vannak, mint a 2. ábrabelinek, kivéve a —7— segédtekercset. Az —1— generátor —6— gerjesztőtekercsét most valamely kisúiőszelepen, pl. higanygőz egyenirányítón, ignitronon, stb., vagy amint a kapcsolásban feltüntettük —12— tirátronon át kapcsoljuk valamely —13— egyfázisú váltóáram-hálózatba. A —12— tirátron vezérlésére a —15— transzformátoron át -—Est— váltófeszültséget, továbbá a —16— telepből, a —17— potencióméteren át, —Egl— egyenfeszültséget juttatunk a —14— rácsra. A többi tartozékokat, amelyek az üzemhez szükségesek, mint pl. anód- és fütőtranszformátorok, rácsellenállás és kondenzátor, stb. nem tüntettük fel a kapcsolósémában, mert azok ném szükségesek a kapcsolás működtetésének megértetéséhez. A —12— tirátron gyujtópillanatát pl. ismereteden konstans —Est— váltófeszültséggel és beállítható —Eg— egyenáramú előfeszültséggel szabályozzuk. Az —Eg— egyenáramú előfeszültség két részletből tevődik össze, még pedig a —16— telepből érkező és a —17— potencióméterrel beállítható —Egl— részből, valamint az —Eg2— részből, amely utóbbi egyenesen arányos az —5— segédkefékről a —18— potencióméteren át vett —J— hegesztőárammal. Az —Egl— és Eg2— feszültségeket egymással szembekapcsoljuk. A további működésmódot legyen szabad a 4a.— 4c. ábrák kapcsán elmagyaráznunk. A 4a. ábra a —13— hálózat szinuszfeszültségét mutatja, amely egyúttal a tirátron —Ea— anódfeszültségét is jelenti. A tirátronnak az anódfeszültség 0°" és 180° közötti teljes körzetben való szabályozásához az —Est— váltófeszültségnek, ismeretes módon, 90°kal késnie kell a rácson az anódfeszültséghez képest, a 4b. ábra szerint. Ha az —Eg— egyenfeszültség az —Estm— váltófeszültségnek szélső értékei között változik, akkor a tirátron <* gyújtószöge minden 0° és 120° közötti értéket pásztáz és az —Ub— gerjesztő-egyenfeszültség, amely a —6— tekercsre jut, az « gyujtószögtől függ, Ub = Ubmax I±£?5Ü_ 2 és Ub = 0 értéktől Ub = Ubmax értékig változik. Valamely -\- Egl >• = Estm egyenáramú előfeszültség esetére az —Ubmax— nem szabályozott feszültséget kapjuk, melynek értéke konstans marad. Az —Egl— részfeszültség konstans értékét a —17— potencióméterrel úgy állítjuk be, hogy Egl>Estm. E feszültséggel szemben hat az —5— segédkefékről származó —Eg2— feszültség. Ha a hegesztőkörben kis áramok folynak, akkor Eg2 <Egl és Egl—Eg2> Estm úgy, hogy a gyújtás nem szabályozódik és a —6— gerjesztőtekercs feszültsége nem változik. Ez az állapot mindaddig fennáll, amíg az —Eg2— részfeszültség el nem éri az —O'A—• nagyságot. Az egyenlőséget a hegesztőáram —Jl— erősségénél érjük el (4c. ábrabeli —A— pont). Ha a hegesztőáram (pl. —J'—) meghaladja az —Jl— értéket, akkor az —Eg2— részfeszültség meghaladja a beállított konstans —Egl— értéket úgy, hogy (Eg2—Egl»<^Estm, miáltal a —12— tirátron késlelteti a fényív gyújtását és az —Ub— gerjesztőfeszültség csökken. Ha a hegesztőáram eléri —Jkl— rövidzárlati értékét, akkor az —Eg2— részfeszültség —B— pontig (4c.: ábra) növekszik, mimellett a gyujtószög «= 180° lesz úgy, hogy az —Ub— gerjesztőfeszültség és vele együtt a —4— kapcsokon uralkodó feszültség is nullára csökken. * E feszültséggel tehát ugyancsak az 1. ábrában feltüntetetthez hasonló karakterisztikákat érünk el, hiszen a hegesztőáramnak —0— és —Jl— értékei között a külön gerjesztőgenerátorból érkező gerjesztőfeszültség konstans, de a hegesztőáramnak továbberősödése esetén csökkenni fog. Ha változtatjuk a konstans —Egl— részfeszültséget, melyet a —17— potencióméteren állíthatunk be, akkor a találmány szerint az —5— segédkefékről érkező —Eg2— részfeszültség is eltolódik az —Est—váltófeszültséghez képes úgy, hogy azok az értékek, amelyek az —A— és a —B— pontoknak felelnek meg, csökkennek vagy növekednek és ezzel megfelelően növekszik vagy csökken az —Jl:

— hegesztőáramnak amaz értéke, amelynél a szabályozás rákezd- Ezek szerint a —17— potenciométer útján beállítjuk a rövidzárlati —Jkl— hegesztőáram erősségét. A karakterisztika meredekségét módosíthatjuk vagy az —Eg2— részfeszültségnek az —J— hegesztőáramtól való függősége változtatása révén a —18— potenciométer beállításával, vagy pedig az —Est— váltófeszültség változtatásával, amit pl. a —15— segédtranszformátor megcsapolásával, vagyis menetszámának megváltoztatásával eszközölhetünk. Az előbbi esetben az —Eg2— részfeszültségnek a -—18— potencióméteren való megnövelésével növekszik a karakterisztika meredeksége, hiszen a szabályozókörzet az —Jl— és —Jkl— hegesztőáramoknak valamely kisebb különbségénél pásztázzuk. Az utóbbi esetben az —Est— váltófeszültség csökkentésével nagyobb meredekséget érünk el, mert az —A— és a —-B— pontoknak megfelelő feszültségkörzet kisebb lesz és a szabályozókörzet ugyancsak a hegesztőáram —Jl —és —Jkl— értékeinek valamely kisebb különbségénél pásztázzuk. Az 5. ábra szerinti kapcsolás további lehetőséget nyújt a. karakterisztikák meredekségének fokozására. Az —1— generátor —6— gerjesztőtekercsével párhuzamosan kapcsolunk egy további egyenirányítót, még pedig a —19— tirátront, amely ß = 90° gyujtószögre (4a. ábra) van beállítva. A —12— tirátron a fentebb megadott feltételek között gyújt és az —Ea— anódfeszültségnek (4a. ábra) nullán való átmenetéig izzik. Ha a —ß— szögnél a —19— tirátron is begyújt, akkor a —6— gerjesztőtekercs rövidrezáródik és a —ß— és 180° gyujtószög-körzetben nem halad át áram a —6— gerjesztőtekercsen. így tehát a —6— gerjesztő-