141789. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellennyomatékú forgó relé
Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.789. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. — TEP-41. ALAPSZÁM. Villamos ellennyomatékú forgó relé. A Magyar Állam, mint a feltalálók, Dr. Téglás György, Mondl Ferenc, Dr. Ronkay Ferenc és Turmezey Tibor oki. gépészmérnökök, bupadesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1950. március 27. Relék célja, hogy ellenőrzendő üzemi mennyiségek bizonyos kritikus értékénél áramkört zárjanak, melynek segítségével figyelmeztető jelzés adható, vagy valamely szerv, pl. kapcsoló, működtethető. Az ellenőrzendő mennyiségek a leggyakrabban villamosak (pl. feszültség, watt, meddőwatt, fáziseltolás), ezenkívül azonban relék mechanikai mennyiségek, fényerősség, hőfok, stb, ellenőrzésénél is használatosak. Ily célú reléknél,1 melyek az említett kritikus értéknél lépnek működésbe, e küszöbérték beállítására ; a működtető erővel szemben ható ellenerő (forgó- vagy lengőrelénél ellennyomaték) szolgál; melyet a legegyszerűbb megoldásnak megfelelően a relé mozgó részét visszahúzó rugóval létesítenek. Az ily megoldású relék karakterisztikája azonban az ellenőrzendő üzemállapottal általában nem befolyásolható, emellett — főleg forgóreléknél — gyakran a rugó és a forgórész mechanikai kapcsolata is nehézséget okoz, végül pedig minden esetben figyelemreméltó a.% a körülmény, hogy a relé megindulása után az ellenerő a fokozódó rugófeszítés következtében a mozgó rész- elmozdulásával növekszik, s így a relé erőkifejtése szempontjából hátrányos. Mindezek a hátrányok elesnek, ha a relé ellenereje,- ill. ellennyomatéka rugó alkalmazása helyett, önmagában elvileg ismert módon, villamosan van létesítve. A találmány az ily megoldású reléknek a forgó motorrelék neve alatt ismert csoportjába tartozik, melyek a gyakorlati megoldás szempontjából elektrodinamikus vagy Ferraris-tárcsás műszerek a forgórészre e műszertípusok szerinti elrendezésekben egyfelől működtető forgatónyomatékot, másfelől ellennyomatékot kifejtő külön tekercsrendszerekkel, s a találmány lényege abban áll, hogy az ellennyomatékot a vázolt ismert megoldással szemben nem errevaló külön tekerccsel, ill. tekercsrendszerrel, hanem jelentős szerkezeti egyszerűsítést nyújtó módon "magával a hajtó tekercsrendszerrel oly módon hozzuk létre, hogy a rendes reléáramra' rendszerint induktív úton nyert megfelelő ellenáramot szuperponálunk. Ez a szuperponálás Ferraris-elvű műszernél az áramtekercsben történik, elektrodinamikus műszernél pedig az alkalmazási mód szerint .az egyik vagy mindkét tekercsben végezhető, s úgy van beállítva, hogy a relé küszöbértéke alatt az ellenáram visszaforgató hatása van túlsúlyban, úgyhogy a relé ekkor vagy ütközővei kijelölt nyugalmi helyzetében marad, vagy pedig, amennyiben előzően már kitérést végzett, e helyzetébe tér vissza, míg a küszöbérték felett az ellenárammal szemben a rendes reléáram előrehajtóhatása érvényesül. Eközben mindaddig, amíg a hajtó- és fékezőerő állandó, a relén fellépő eredőerő is a forgórész elfordulásától függetlenül állandó marad, esetleges érintkezésadás tehát kellő nyomás alatt létesül. Rugóterhelésű watt- vagy meddőwattreléknél külön hátrányt jelent az a körülmény, hogy ezek a rugóval beállított watt-küszöbérték miatt a névleges feszültség . alatti feszültségen csak megfelelően nagyobb áramerősségnél tudnak megindulni. A találmány szerinti relével e fogyatékosság is megszüntethető azáltsal, hogy az ellennyomatékot, pl. az említett Ferrais-elvű relék áramtékercsében, a működtető feszültségtől függően állítjuk elő, úgyhogy a feszültség változásával az ellennyomaték, ill. a relé küszöbértéke is megfelelően változik, s a relé csökkent feszültség esetén már kisebb wattvagy meddőteljesítményt is érzékelni tud. Ilyen relék földzárlatok jelzésére vagy teljesítmény védelemre (teljesítménykoriátozásra) használhatók, s ez utóbbi alkalmazási esetben az érzékelendő, teljesítményhatárnak a feszültségtől való -függősége az ellenőrzési körzetbe tartozó gépek rövidzárlatvédelménél hasznosítható. Az ellennyomatéknak a feszültségtől (vagy nem wattérzékelő relénél más jellemző értéknél) való függése lehet lineáris vagy négyzetes, ezenkívül pedig a küszöbérték, vagy a működési körzetnek egy kiválasztott pontja alatt és feletit különböző jellegvonalú, ami pl. telített vasmagú vezérlő áramkörök alkalmazásával érhető el. Más esetekben viszont az ellennyomaték lényegileg állandó is lehet, változó küszöbérték esetén pedig különleges berendezéssel az is biztosítható, hogy a relé egy 5minimális határ alatt egyáltalán ne induljon meg. A mozgásba hozott relé forgásterjedelmét a működtetési vagy jelzési helyzet elérése -határolja, úgyhogy csak ennek megfelelő nagyságú korlátolt szögelfordulás végezhető, amely azonban 360°-nál nagyobb is lehet.
