141784. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék

2 i 141.784 abban van, hogy a vevőkészüléket nem lehet a hall­ható kimenőteljesítmény alapján pontosan a venni kívánt vivőhullámra hangolni, mert kismértékű elhangolás nem okozza a hallható kimenőteljesít­mény érzékelhető változását. A pontos hangolás el­érése csak abban nyilvánul meg, hogy a vevőké­szülék jellegzetes zúgása ekkor válik a leggyen­gébbé, ezt azonban csak nagyon gyakorlott fül ké­pest érzékelni. A találmány célja a fentemlített hátrányok kikü­szöbölése. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a vevőrezgőkör vezetőképességét időszakosan ismétlődően változtató szervekhez vezetett feszült­séget szabályozó olyan szerveket alkalmazunk, amelyek érzékenyebbek az említett feszültségnek előre meghatározott frekvencikörzeten belüli össze­tevői iránt, mint ama összetevői iránt, amelyeknek frekvenciája az említett frekvencikörzeten kívül van. Az előre meghatározott frekvenciakörzet elő­nyösen a vett jel moduláló frekvenciáinál kisebb frekvenciákat öleli fel, beleértve a modulálatlan vi­vőhullám demodulálásából származó egyenáramú össztevőt is. A találmányt a rajzok nyomán ismertetjük rész­letesebben. Az 1. és a 2. ábra a használatos, loga­ritmusos működésű, lengő visszacsatolásos vevőké­szülékek bizonyos üzemi jellemzékeit szemlélteti, a 3., 5., 6. 7. és 9- ábrák a találmány szerinti vevő­készülék különféle kiviteli alakját mutatják, a 4., 8a. és 8b. ábrák pedig e vevőkészülékek bizonyos üzemi jellemzékeit ábrázolják. Az 1. ábra —A— görbéje logaritmusos működé­sű, lengő visszacsatolásos vevőkészülék vevőrezgő­körének eszményesített vezetőképességi jellemzékét árbázolja. Ennek a jellemzőknek tudvalőleg az ha­tása, hogy a vevőrezgőkörben létesülő rezgések időszakosan ismétlődően kitolódnak. A vevőrezgőkör vezetőképessége mindegyik lengési időszak első ré­szében pozitív értékről állandó nagyságú negatív értékre vált át. Ezt az átváltást az —A— görbe lejtős része szemlélteti. Az átváltást követően a ve­zetőképesség bizonyos ideig megtartja állandó nega­tív értékét és azután nagyon gyorsan visszavált ismét pozitív értékére. A vevőkészülék jó logaritmu­sos működése akkor adódik, ha a vevőrezgőkörben létesülő rezgések abban az időközben, amelyben a vevőrezgőkör vezetőképességének állandó nagysága negatív értéke van, telítési értéket ábrázoló állandó amplitúdót érnek el. A —B— görbe azt mutatja, hogyan növekszik a logaritmusos működésű, lengő visszacsatolásos vevőkészülék vevőrezgőkörében lé­tesülő rezgések amplitúdója aránylag gyenge be­menőjel hatására a rezgőkörnek a t0 időpontban kezdődő lengési időszakában. Minthogy a diagramm függőleges tengelye decibel osztású, a görbe egye­nes vonalú attól a ta időponttól. kezdődől eg, amely­ben a vevőrezgőkör vezetőképessége eléri állandó negatív nagyságát, addig a ti időpontig, amelyben a rezgések amplitúdója eléri a telítési értéket. A —C— görbe sokkal erősébb bemenőjellel gerjesz­tett rezgések amplitudóváltozását mutatja. Ebben az esetben a rezgések amplitúdója a t0 időpontban sokkal nagyobb és telítési értékét már a t2 időpont­ban eléri, tehát jóval előbb, mint a gyenge beme­nőjel esetében- Mindamellett ez a t2 időpont is már abba az időszakba esik, amelyben a vevőrezgőkör vezetőképességének a legnagyobb negatív értéke van úgy, hogy a vevőkészülék jó logaritmusos mű­ködési módja a jelerősségek tág körzetében bizto­sítva van. A valóságban a vezetőképességi jellemzők lénye­gesen eltér az —A—- görbével ábrázolt eszménye­sített alaktól és többnyire a 2. ábra —D— görbé­jével ábrázolt alakú. Ezt az alakot a vevőrezgőkör állandóinak és a vevőkészülék üzemi feltételeinek megváltoztatásával a —D'— és a —D"— görbékkel szemléltetett alakokká lehet átváltoztatni. A —D'— görbével ábrázolt alak pl. akkor adódik, ha a vevő­készüléket nagy választóképességre állítjuk be. Ez esetben, mint látható, a jó logaritmusos működési módot eredményező jelerősségek körzete aránylag kicsinnyé válik, mert a vezetőképesség a lengési időszaknak csak meglehetősen késő"! időpontjában éri el legnagyobb negatív értékét . A találmánnyal azt kívánjuk elérni, hogy a vevő­rezgőkörben létesülő rezgések amplitúdója a vett jelek erősségétől és más üzemi feltételektől füg­getlen, állandó nagyságú idő alatt érje el telítési értékét úgy, hogy a vevőkészülék jó logaritmusos működési módjának biztosítása függetlenné váljék attól az időtől, amelyre a vevőrezgőkör vezetőké­pességének szüksége van legnagyobb negatív értéke eléréséhez. A 3. ábra a találmány előnyös kiviteli alakját szemlélteti. A vevőkészülék a 15 antennához csat­lakoztatott és a változtatható induktivítású 14 te­kerccsel hangolható 13 vevőrezgőkör tartalmaz, amely a 8 kondenzátor útján a 10 elektroncső 11 vezérlőrácsával és 12 katódával áll összeköttetés­ben. A csőnek első anódaként ható 16 árnyékoló­rácsa 9 kondenzátoron és a 14 tekerccsel pozitív visszacsatolás létesítése végett induktív csatolásban álló 17 tekercsen át kapcsolódik a 12 katódához. A cső tulajdonképpeni 18 anódája kisfrekvenciás 20 transzformátor elsődleges 19 tekercse alkotta ki­;menőkörhöz csatlakozik, amelyben a vett jelek mo­dulációs összetevői adódnak- A cső 16 árnyékoló­rácsa és 18 anódája között a -j-B anódafeszültség­forrással összekötött 21 feszültségosztó van, amely­nek segélyével a cső meredeksége változtatható és ilymódon érzékenységszabályozás foganatosítható. A 10 cső a 22 rezgéskeltőtől a készülék lengési frekvenciájával egyező frekvenciájú oltófeszültséget kap, amelynek hatására á cső időszakosan ismétlő­dően úgy változtaitja a 13 vevőrezgőkör vezetőképes­ségét, hogy ez váltakozva pozitív és negatív ér­tékűvé váljék- A 22 rezgéskeltő 23 elektroncsövének 24 anódája egyrészt a 25 ellenálláson át a -j-B* feszültségforrással és másrészt a vevőrezgpkörön át a 10 cső 11 vezérlőrácsával áll összeköttetésben. A 23 cső árnyékolórácsa a -fSe feszültségforrásból kapja üzemi feszültségét. A 10 cső katódakörében 26 ellenállás és ehhez párhuzamosan kapcsolt 27 kondenzátor van. A 27 kondenzátor kapacitása olyan nagy, hogy ez a kon­denzátor kis ellenállást alkot ama áramok számára, amelyeknek frekvenciája megegyezik a vett jel mo­dulációs összetevőinek frekvenciáival. A 26 ellen­állást úgy méretezzük, hogy a 10 cső átlagos anód­áramá ezen az ellenálláson olyan nagy negatív feszültséget eredményezzen, amely a 10 cső 11 ve­zérlőrácsához vezetve elegendő a cső lezárására. Az ilymódon létesített erős negatív visszacsatolás ki­egyenlítése végett a hangolható 13 vevőrezgökörhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom