141783. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jeleket visszaverő, vagy saját jeleket kisugárzó tárgy irányának megállapítására

meghatározott szögben való elfordítására alkalmas szervek, az említett irányjellemzékek egyike és má­sika útján átvitt két jelnek az átvivőszervekről való leszármaztatására alkalmas szervek, az- egy­mást átlapoló irányjellemzékek metsző vonala min­denkori irányát jelző vonalnak képernyőre való fel­rajzolására alkalmas szervek, valamint az említett két jel erősségének összemérésére és a jelerősségek előre meghatározott arányának elérésekor az em­lített vonalon megjelenő jelzés előidézésére alkalmas szervek. A hullámenergiát átvivő szervek alkalmazandó fajtája a találmány alkalmazási módjától függ. Ha az iránymeghatározást elektromágneses hullámok­kal végezzük, akkor a hullámenergiát átvivő szer­veket antennák alkotják, más esetekben pedig, ame­lyekben hanghullámok, hangonfelüli, vagy fényhul­lámok kiinduló pontjának meghatározásáról van szó, a hullámenergiát átvivő szervek a mindenkori energiaformának megfelelő alakot kapnak. A kö­vetkezőkben a találmányt a rajzok nyomán elektro­mágneses hullámok kiindulópontjának meghatáro­zására való alkalmazásával kapcsolatban ismertet­jük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elő­nyös kiviteli példájának kapcsolási vázlata, a 2. ábra a berendezésben alkalmazott két vevőantenna irányjellemzékeit mutatja, a 3. ábra az 1. ábra sze­rinti berendezés működési módját szemléltető dia­grammokat tartalmaz, a 4. ábra a találmány más kiviteli alakjának kapcsolási vázlata, az 5. és a 6-ábrák pedig a 4. ábra szerinti berendezés működési módját szemléltető diagrammok. Az 1. ábra szerinti berendezést szaggatott vo­nalakkal, bekeretezett három fő rész alkotja, még­pedig a 10 adórész, a 11 vevőrész és a 12 jelzőrész. A 10 adórész 13 ütemezőt tartalmaz, amely pl. billenő rezgéskeltő lehet és előre meghatározott időtartamú, egymást előre »meghatározott időközök­ben követő, derékszögű hullámalakú impulzusokat szolgáltat. A billenő rezgéskeltőnek két kimenőköre van, amelyek közül az egyik rövidhullámú jel' léte­sítésére való 14 adó modulálófokozatával áll össze­köttetésben, amely a 16 adóantennából és 17, 18 vevőantennákból összetett 15 antennarendszer adó­antennájához csatlakozik. Ez antennák mindegyi­két egy-egy parabólaalakú sugárvető gyugjtópontjá­ban elrendezett dipól alkotja. Az antennák olyan szorosan vannak egymás mellett, hogy a vett jeíek távoli 25 forrásából nézve ugyanabban a pontban levőnek tekinthetők. Az antennákat és sugárvetői­ket közös, vízszintesen forgatható 19 tartószerv hordozza, amely a 20 motorral a 21 tengely útján forgatható vagy lengethető. A jelen esetben feltéte­lezzük, hogy a motor az antennarendszert folya­matosan forgatja az óramutató járásával egyező irányban. A 17 és 18 vevőantennáknak a parabolaalakú sugárvetők hatására a 2- ábra szerinti irányjel­lemzékük van. A 17 vevőantenna — A— irányjel­lemzéke ugyanolyan, mint a 18 vevőantenna —B— irányjellemzéke és a két irányjellemzék átlapolja egymást úgy, hogy —C— metszőpont adódik. Mint­hogy az antennák a 19 tartószerven rögzítettek, az irányjellemzékek egymáshoz viszonyított helyzete szintén rögzített, mimellett az irányjellemzékek együttesen forgathatóak a 20 motorral. ,783 A 11 vevőrész két jelnek a vevőantennákról való leszármaztatására hivatott két jelcsatornát tartal­maz, mimellett az egyik jel akkor létesül, amikor az —A— irányjellemzék mutat a vett jel kiinduló­pontjának irányába, a másik pedig akkor, amikor a —B— irányjellemzék mutat ebbe az irányba. A két jelcsatornát a két 17, 18 vevőantennához csat­lakozó egy-egy 26 és 28 műhálózat, valamint ezek­kel összekötött egy-egy 27 és 29 vevőkészülék al­kotja. A vevőkészülékek egyforma erősítésűek úgy, hogy a két jelcsatorna kiegyenlített. A két jel­csatorna kimenőjelei összemérő 30 áramkörbe jut­nak, amely a két jelcsatornán átvitt jeleket össze­méri egymással és vezérlőfeszültséget létesít, ame­lyet az alább ismertetett módon a 12 jelzőrész jel­zőszervének vezérlésére használunk fel. Az összemérő áramkör két 31 és 32 ellenállást tartalmaz, amelyek a 33 és 34 bemenőkapcsokkal állnak összeköttetésben. A 33, bemenőkapocs köz­vetlenül csatlakozik a 27 vevőkészülék kimenőkö­réhez, a 34 bemenőkapocs pedig 35 átsarkító út­ján áll a 29 vevőkészülék kimenőkörével összeköt­tetésben. Az átsarkítót pl. olyan egyfokozatos erő­sítő alkothatja, amelynek erősítése 1. A 31 és 32 ellenállások egyforma nagyságúak és mindkettő 36 impulzustranszformátor elsődleges tekercsének nagyfeszültségű végéhez csatlakozik- A transzfor­mátor másodlagos tekercse középen földelt és vé­gein egy-egy 37 és 38 diódához kapcsolódik. A ki­egyenlített egyenirányítóberendezést alkotó két dióda anódái párhuzamosan kapcsolva csatlakoznak egy közös 39 terhelőellenálláshoz. A 11 vevőrészhez továbbá szabályozó 45 vevő­készülék is tartozik, amelynek bemenőköre a 17 vevőantennával, kimenőköre pedig a 46 érzékeny­ségszabályozóval áll összeköttetésben. Az érzékeny­ségszabályozó olyan kialakítású, hogy előre megha­tározott időtartamú szabályozófeszültséget létesít. Evégett a szabályozó olyan kondenzátort tartalmaz­hat, amely a szabályozóhoz vezetett jellel való fel­töltésekor a szabályozófeszültséget szolgáltatja, va­lamint olyan késleltető műhálózatot, amely a sza­bályozóhoz vezetett jelet bizonyos késleltetési idő elteltével fordított sarkítással újból a kondenzá­torhoz juttatja, mire ez kisül és megszakítja a szabályozófeszültséget. A szabályozófeszültség eljut mindhárom 27, 29 és 45 vevőkészülékhez. A 12 jelzőrész 50 jelzőszervét 52 képernyővel rendelkező 51 katódsugárcső alkotja. A cső nyakán forgatható 55 elektromágnes van, amelyet a 20 mo­tor forgat és a katódsugár kitérítésére hivatott fe­szültséget szolgáltató 53 rezgéskeltő úgy gerjeszt, hogy a katódsugár a tekercs hatására az antenna­rendszerrel együtt forgó, sugárirányú 56 vonalat rajzoljon a képernyőre. Az 53 rezgéskeltőt a 13 ütemező vezérli késleltető 54 műhálózaton át. A katódsugárcső fényvezérlését a 29 vevőkészülék foganatosítja az összemérő 30 áramkörrel vezé­relt 47 elektronkapcsolón át. A rendesen zárt 47 kapcsolót olyan elektroncső alkothatja, amelynek működését az összemérő 30 áramkör kimenőfe­szültsége megszakítja, mire a kapcsoló bontja a 29 vevőkészülék összeköttetését az 51 katódsugárcső­vel. A berendezés működési módját a 3. ábra szerinti görbék nyomán ismertetjük. A görbéket ugyanazok a betűk jelzik, amelyek az 1. ábrában a görbékkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom