141778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin sók készítésére

2 441.778 klór-tartalmú oldószerek (kloroform, etilenklorid, klórbenzol) általában igen jól oldják a penicil­linnek gyenge szerves bázissal képzett sóit; ezek az oldószerek azonban az előállítani szándékolt — erős harmadrendű aminnal képzett — sókat is általá­ban igen jól oldják és így ezek az oldatból -- ha­csak igen nagy koncentrációt nem alkalmazunk — közvetlenül nem kristályosodnak ki. Az oxigéntar­talmú oldószerek közül szívesen alkalmazunk olyan észtereket, melyek legalább négy szénatomot tar­talmazank; különösképpen előnyös a 2-butanol ace­tátja, az n-butil acetát, amilacetát s hasonlók. A ke­tonok közül jól használhatók< a metil-etil-keton, dietil-keton,. metil-izopropil-keton, stb. Az eljárás igen előnyösen használható a penicil­linnek nyers oldatokból tiszta állapotban való el­különítésére, amidőn a penicillinnek gyenge szer­ves bázissal képzett sója mellett oly szennyező anyagok is jelen vannak, njelyek a fermentációs oldatok feldolgozásánál használatos koncentrálási , és tisztítási műveleteknél a penicillint kísérik. Ez esetben is, az eljárás szerint dolgozva, a kívánt penicillin-só gyakorlati tisztaságban kiváló terme­lési hányadban kristályosodik ki. így pl. oly olda­tokból, melyeket a penicillinnek az erjesztéses fo­lyadékból való elkülönítése folyamán oxigéntartalmú szerves oldószer^ mint pl. butilacetát, amilacetát, felhasználásával nyerünk s amely oldatok a gyenge szerves bázisnak az elkülönítés valamely fázisá­ban történt hozzáadása folytán a penicillint gyenge szerves bázishoz kötve tartalmazzák, erős harmad­rendű amin, mint pl. N-etil-piperidin vagy prokain bázis hozzáadására a penicillin-só kiválik. Az előző munkamódnál a G-penicillin ilyen nyers oldataiból a G-penicillin közel elméleti mennyiségben és ki­váló tisztasági hányadban kristályosodik ki N-etil­piperidin sója, ill. prokain sója alakjában. Az eljárás további részletei a példákban talál­hatók: , 1./ 1,5 ccm vizes oldathoz, mely 53 mg G-penicil­lin nátrium-sót tartalmaz, jéghütés mellett 0,7 cem 0,9 molár chinolinfoszfát oldatot adunk (1 mol chinolinra 1 mol foszforsavat tartalmaz), Az oldat píl-ja 4 és 5 között van, brómfenolkék papírt sár­gít, de kongó papírt nem kékít. Az oldatból a G-penicillin chinolin-sója kicsapódik. Az elegyet 1,5—2 ccm amilacetáttal összerázzuk, a két réteget centrifugacsőberi szétválasztjuk. Az amilacetátos réteget nátriumszulfáton szárítjuk a nátriumszul­fátot ugyancsak centrifugacsőben ülepítjük. A nát­riumszulfátról leöntött tiszta amilacetátos oldatot (a nátriumszulfátot még kevés amilacetáttal mos­suk) elegyítjük 0,2 ccm száraz acetonnal, mely 10% N-etil-piperidint tartalmaz. Azonnal remek kristá­lyosodás indul meg. Hűtőszekrényben való néhány órai állás után az elkülönített kristályok súlya 61—§3 mg, olvadáspontja 157° (bomlás közben). E termék a G-penicillin N-etil-piperidin-sója. 2./ Hasonlóképpen járunk el, mint az előző pél­dában, de 0,2 ccm etil-piperidin tartalmú aceton helyett 40 mg prokain bázist szórunk a penicillin chinolin-só szárított amilacetátos oldatához. Azon­nal zavarosodás keletkezik, mely vakarásra kristály­kásává alakul. Hűtőszekrényben való néhány órai állásra a G-penicillin prokain-sója gyakorlatilag elméleti mennyiségben (83—84 mg) kristályosodik ki. 3./ 10' ccm nyers penicillin vizes oldathoz, me­lyet 1000 ccm olyan fermentációs léből nyertünk, mely köbcentiméterenként 150 gamma G-penicillint tartalmazott, annyi 0,9 molár primer chinolinfosz­fát-oldatot adunk, hogy a pH 4 és 5 között legyen. Az elegyet 6 ccm 2-butanol acetáttal kirázzuk. Az elválasztott és nátriumszulfáton szárított butil-. acetátos oldathoz 55—65 mg N-etil-piperidin száraz acetonos oldatát (0,5—0,8 ccm acetonos oldat) ad­juk. Kristályosodás indul meg. Hűtés és állás után 170—180 mg tiszta N-etil-piperidin G-penicillin-só kristályosodik ki. Az anyalúgból vacuumban való betöményítésre még további generációk is, nyer­hetők. 4./ Úgy járunk el, mint az előző példában, de 0,9 molár primer chinolinfoszfát helyett ugyan­ilyen molarítású primer piridinfoszfátot vagy pri­mer dimetil-anilinfoszfát-oldatot alkalmazunk. A foszfátoldat helyett szulfátoldatokat is vehetünk. ' A G-penicillin N-etil-piperidin-sója ugyancsak ki­váló termelési hányadban és tisztaságban kristá­lyosodik ki. 5./ 2000 térfogat fermentációs folyadékot, mely köbcentiméterenként 150 gamma G-penieillint tar­talmaz s melyhez 9 térfogat chinolint és 10 tér­fogat 32 normál foszforsavat adtunk, kivonatolunk ellenáramú extraktorban 400 térfogat kloroform­mal. Kivonatolás után a fermentációs folyadék köbcentiméterenként 3,2 gammánál kevesebb G-pe-. nicillint tartalmaz. A 400 térfogat kloroformos ol­datot, melyet célszerűen vizes foszforsav oldattal előbb kiráztunk, ellenáramú extraktorban kivonjuk 50—80 térfogat 7 pH-jú foszfát-puff er oldat és szódabikorbonát oldat 7 és 8 közötti pH-jú elegyé­vel. Az így nyert vizes penicillin-oldatot újból ele gyítjük annyi primer chinolinfoszfát (kb. moláris töménységű) oldattal, hogy.a pH 4 és 5 közé menjen vissza. Az így nyert nyers, zavaros oldatot ellenáramú extraktorban kivonjuk 10—20 térfogat butilacetát­tal vagy amilacetáttal. Az elkülönített butilacetátos vagy amilacetátos oldathoz, melyet előbb nátrium­szulfáton megszárítottunk, vízmentes prokain bá­zist vagy N-etil-piperidint vagy N-metil-piperidint ' adunk (célszerűen csak annyit, amennyi az eredeti fer­mentációs oldat G-penicillin-tartalmának megfelel vagy ennél 10—30%-kai többet). Az alkalmazott erős szerves bázis G-penicillin-sója remek kristály­kása alakjában közel elméleti termelésben és nagy tisztaságban leválik. Az így nyert prokain-só injek­ció, pl. olajos injekció készítésére minden további tisztítás nélkül alkalmas. 6./ A dihidro-F-penicillin chinolin-só-tartalmú vi­zes oldatot butilacetáttal kirázzuk és a megszárí­tott oldathoz vízmentes prokain bázist adunk. A di­hidro-F-penicillin prokain sója állásra kikristályo­sodik. 1.1 Úgy járunk el, mint az 1. példában, de amilace­tát helyett metil-etil-ketont vagy dietil-ketont hasz­nálunk. N-etil-piperidin hozzáadására a G-penicil­lin N-etil-piperidin sója kikristályosodik. Ha a keton oldószer helyett valamely étert, pl. etilétert vagy diizopropilétert használunk, akkor is kiválik a G-penicillin N-etil-piperidin-sója. 8./ G-penicillín chinolin-sójának tömény vizes ol­datához vagy szuszpenzi-ójához prokain bázist adunk számított mennyiségben. A keletkező csapa­dékot centrifugacsőben a víztől elválasztjuk, a vizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom