141776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas hőmérsékleten alakított fémek kenésére

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.776. SZÁM. 7. a. OSZTÁLY. - C0^36. ALAPSZÁM. Eljárás magas hőmérsékleten alakított fémek kenésére. Comptoir Industriel d'Etirage et Profilage de Metaux cég, Paris A bejelitntés napja: 1951. március 6. Franciaországi elsőbbsége: 1950. március 10. Régóta igyekeznek már a fémeknek magas hőmérsékleten történő alakítását megkönnyíteni olykép, hogy a munkadarabot, valamint a szerszámokat munka közben kenőanyaggal látják el. Javasolták már e célra ásványi, növényi vagy állati eredetű kenőanyagok hasznalatát, de a magas hőmérsékleten alakított munkadarab melegítő hatására ezek a testek legtöbbször elégtek vagy legalábbis részben elégtek, továbbá megtörtént, hogy az alakítás közben keletkező erők hatására a kenőanyagok helyükről eltávoztak, vagyis azokat a sajtoló erők kiszorították még mielőtt ezek a kenőanyagok teendőjüket ellátták volna. Megkísérelték továbbá a kenést grafittal vagy más efféle poralakú kenőanyagokkal, de tapasztalat szerint ezek az anyagok magas hőmérsékleteken nem fejtenek ki kellő hatást. A legutóbbi időben- azt is megkísérelték, hogy olyan kenőanyagokat találjanak, amelyek a fémek alakításának viszonylag magas hőmérsékletén kellő viszkozitással bírnak, de ezek a kísérletek is sikertelenek maradtak. Dolgoztak már »e célból bóraxszal, amellyel a sajtoló formát bevonták, továbbá üveggel, amellyel az acélnak nyilason való átsajtolásánál a szerszámot kenik, lakkokkal olykép, hogy ezzel az anyaggal nehéz kovácsolás i munkáknál a munkadarabot vonták be. Mégis a gyakorlatban igen nagy nehézségek állnak elő, ha az alakítandó munkadarabot vagy a szerszámot ezekkel a kenőanyagokkal egyenletesen akarjuk bevonni- A kenőanyagok ugyanis legtöbbször poralakban vagy lemezek alakjában kerülnek alkalmazásra és így felhasználásuk nagyon kényes művelet. A szerszám bevonásánál a kenőanyagot pép alakjában használják, amelyet a szerszámra kennek és azután megszáradni hagynak, ha pedig a munkadarabot kell kenni, a kenőanyagot por alakjában hintik az alakítandó darabra, de a kenőanyag egyenletes elosztása nehézségekbe ütközik. •A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése és a találmány lényegében véve abban áll, hogy a fémek magas hőmérsékleten történő alakításánál a kenés biztosítására a kenőanyagot hajlékony réteg alakjában alkalmazzuk, olykép, hogy ezt a réteget a szerszám és a melegen alakítandó munkadarab közé helyezzük. A hajlékony réteg, pl. szövet vagy lemez felhasználható olykép, hogy a munkadarabot a szerszámba helyezése előtt ebbe a kenőanyag-rétegbe csavarjuk vagy burkoljuk, vagy a szerszámokat ezzel a réteggel befedjük. A befedésnél természetesen a munkadarabbal érintkezésbe jutó felületekre kell a kenőanyagot tenni. A kenőanyag hajlékony rétegét többféleképpen készíthetjük el, így pl. állhat az egy szövéssel készített rétegből, vagy nemezből, vagy pl. összefont szálakból és a réteg készítésénél a szálak között kötőanyagot is lehet alkalmazni; készíthetjük továbbá ezt a réteget por- vagy szemcsealakú kenőanyagból olykép, hogy a szemcséket hajlékony kötőanyag veszi körül, amely saját maga is kenőhatású lehet, vagy készülhet a találmány szerinti réteg esetleg magának a kenőanyagnak hajlékony lemezéből is, ha ez a kenőanyag olyan természetű, hogy ebben a formában is használható. A találmány céljaira igen előnyösen használható az üvegszövet, amelyet egymással összeerősített üvegszálakból készítünk olykép, hogy ezek a szálak kellő erővel rögzítődnek egymáshoz, hogy kenőanyag rétegét mint egységes egészt lehessen kezelni- és használni-Az üvegszálak húzással készíthetők, de lehet azokat gázhalmazállapotú közeg segítségével is létrehozni olykép, hogy ez a közeg fonónyílásból kilépő üvegre hat, készíthetők továbbá az üvegszálak centrifugálással is, tehát egy üvegtömeg forgatásával. A találmány szerinti kenőanyagú réteg vagy szövet készíthető olykép is, hogy folyékony halmazállapotú közeg segítségével üvegszálakat viszünk rá egy folyadékátengedő alapzatra, amelyen az üvegszálak összenemezelődnek, vagyis többé vagy kevésbbé összekuszálódnak. Ennél a műveltetnél a szálak tartásának növelésére kötőanyagot is lehet Használni. Lehet még a kenőanyagú réteget a szálaknak egy dobra történő állandó felcsavarásával is létrehozni. ismét esetleg olykép, hogy a szálakat kötőanyaggal is egymáshoz kapcsoljuk. Ha a melegen alakítandó munkadarab hengeres, legegyszerűbben úgy járunk el, hogy egy vagy több