141773. lajstromszámú szabadalom • Tükrös hegesztő védőüveg

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL * SZABADALMI LEÍRÁS 141.773 SZÁM. 42 h. 26-37. OSZTÁLY. - B—7-53. ALAPSZÁM. Tükrös hegesztő védőüveg. Bing Béla oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja: 1951. április 3. A tükörrel kombinált, ismert hegesztő (villamos-és autogén) védőüvegeknek sok esetben az a hibája, hogy a megfigyelt hegesztőlángról, ömledékről és salakról két, esetleg több képet mutat, Minőségi hegesztés esetén ez a körülmény hátrányos, mert a zavaros látás folytán salakzáródmányok maradhatnak a varratban stb. A többszörös látási hiba, mint a gyakorlat is mutatja, a hegesztések túlnyomó többségénél zavart nem okoz, tehát jelentősége kizárólag a precíziós laboratóriumi kivitelnél van, melytől minden tekintetben, tehát az éleslátás tekintetében is, a legnagyobb pontosságot kívánják meg. Az ismert tükrös hegesztő védőüvegek rendesen két, ritkábban egy üveglapból állnak. Az elsőnek említett kivitelnél a sötét üveg egy előtte elhelyezett tükörnek foncsoros oldalával van összeragasztva, vagy a tükörrel közös keretbe van foglalva. Egy másik megoldásnál a tükröző fémréteg magán a sötét üvegen foglal helyet. Ez utóbbi átlátszó üveggel van összeragasztva vagy azzal közös keretbe van foglalva. Az egylapos kivitelnél a tükröző fémréteg sötét üveglapra van ráégetve; az átlátszó fedőüvegre ez esetben nincs szükség-Valamennyi kivitelnél a védőüveg lángfelőli oldatát, a tükörnek a fröcskölő szikrák hatása elleni védelmére, ú. n. előtét-üveg fedi le, melyet a szükséghez képest cserélni kell. Az üveglap, illetve tükör visszaveri a fényt. Mivel a fényvisszaverő felületek nem geometriai sík felületek és így összeillesztés után nem alkotnak plan-parallel rendszert, a hegesztő, a védőüvegen át, a tárgy két- vagy többszörösét látja. Ennek oka az, hogy a fényvisszaverő felületek nemcsák, hogy nem geometriai síkok, hanem az üveglapok vastagsága sem mindenütt egyenletes és így a fényviszszaverődés. az egyes üveglapokról a megelőző üveglapokra nem képez kongruens képet. A hegesztő ez okból az „eredeti" képen kívül a reflektált képet vagy képeket is látja. Ezt a jelenséget képkettőzésnek nevezik. A reflektált egy vagy több kép vagy az eredeti kép közvetlen közelében jelenik meg, ami a legnagyobb mértékben zavar, vagy pedig az eredeti képtől néhány mm-nyi távolságban látható. A képkettőzést eddig az üveganyag gondos kiválogatásával és a lapok összecsiszolásával igyekeztek kiküszöbölni, ami azonban csak részben sikerült,' amellett, hogy ez a módszer igen körülményes. A találmány szerint a tükröző felületet hordozó üveglapot, a képkettőzés kiküszöbölése céljából, úgy helyezzük el, hogy az a visszavert képeket a látómezőből elterelje. A találmány lényege az, hogy a tükör és/vagy a sötétüveg a hegesztő üveg többi lapjával hegyes szöget zár be. A rajzon példaképpen szemléltetett kiviteli alakok a leirás bevezetésében említett három megoldásnak felelnek meg-Az 1,.—3. ábrák a Védőszemüvegeken át vett függélyes metszetek. Az V. ábra szerinti megoldásnál a-függélyes helyzetű —1— sötétüveg a vele pl. 25°-os szöget bezáró —2— tükörEel" közös —3— keretbe van foglalva, melybe az L láng felé eső oldalon tükörvédő —4-— előtétüveg kicserélhetően van behelyezve. A 2. ábra szerinti megoldásnál a —7— sötétüveg, melynek háta az —5— tükröző felületet hordozza, a vele hegyes szöget bezáró, átlátszó —6— üveglappal ugyancsak közös —3— keretbe van foglalva. Mind a —7— sötétüveg, mind a —6— átlátszó üveglap ferde helyzetű. Az általuk bezárt hegyes szög —15°—45° között fekszik. A 3. ábra szerinti megoldásnál a tükör a —8— sötétüvegre van ráégetve. Ekkor a —6— üveglapra nincs szükség- A —8— sötétüveg a függélyes síkkal szöget bezáró —3— keretbe van foglalva. Mindhárom megoldásnál csak az „eredeti" kép jelenik meg a L szemben, de a zavaró másodkép vagy másodképek a fent kifejtett okból a látómezőn kívül esnek. Részlegeiben a találmány tárgya sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igények: 1. Tükörrel kombinált, sötét üveglapot tartalmazó hegesztőüveg, melyre jellemző, hogy a tükör