141771. lajstromszámú szabadalom • Önműködő villamos vezérlő berendezés vasutak, villamosok és trolleybuszok vontató motoraihoz

2 141.771 kezetet szemléltet, amelyet villanymotor hajt. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés kap­csolási vázlata, a 4. ábra pedig vázlatos távlati feltüntetésben a hozzátartozó forgatható elektro­mágnest szemlélteti. Az 5. ábra ugyanezt a szerkezetet tengelyirányú nézetben mutatja, de a 4. abráho'z képest kissé meg­változtatott helyzetben. A 6. ábra ugyancsak forgatható elektromágnest mutat tengelyirányú vázlatos nézetben, a 7. ábra pedig egy részlet vázlatos rajza. A 8- és 9. ábra két diagramm derékszögű koor­dinátákkal, a forgó elektromágnes nyomatékait mu­tatja, a hozzá tartozó szerkezet elfordulásainak függvényében. A 8. ábra nagyon lassú mozgást szemléltet, a 9. ábra pedig gyors mozgást. A 10. ábra a vezérlőáramkör és a vontató áram­kör kapcsolási vázlatát mutatja. A 11. ábra az indítórelé egyes helyzeteit, vala­mint a kombinálórelé állásait szemlélteti vázlatosan. A 12. ábra hasonló módon a sebességszabályozó henger különböző helyzeteit mutatja olykép, hogy az ábra felső részén a vezérlőáramkört szabályozó henger mozgásaira vonatkozik, az alsó rész pedig a vontatóáramkör változásait szemlélteti. A 13. ábra vázlatos távlati feltüntetésben a kol­lektoros reosztátot mutatja, a 14. ábra pedig a hozzátartozó forgó elektromágnes vázlatos nézete-Végül a 15;—17. ábrák merőleges koordinátákban a sebesség változásait szemléltetik a gyorsulás ^ függvényében. A gyorsulás az abscisszán a sebes­ség pedig az ordinátán van. Amint már említettük, a villanymotorok indítá­sára ismeretesek már önműködő berendezések, ha­sonlóképpen a villamos fékezésre is vannak már ily eszközök és ezek az ismert berendezések „kontrol­ler"-nek nevezett kapcsolót tartalmaznak, amelyek mechanikai működésű érintkezőit bütykös tengely vezérli. Vannak továbbá olyan ismert berendezé­sek is, amelyeknél mozgatható hengeren fémes szegmensek vannak, egy tartótengelyen pedig olyan érintkezők, amelyek villamos kapcsolatot létesítenek a motor vagy a gerjesztő áramkör és az elektro­mágneses távkapcsoló vagy az elektropneumatikus kapcsoló között olykép, hogy a- fokapcsolók a moto­rok és a többi esetleges indítóeszközök vagy fé­kező eszközök között kapcsolatokat létesítenek. Isme­retes, hogy az ilyen önműködően dolgozó vontató­motoroknál ezeket a szerkezeteket oly készülékkel látják el, amely lehetővé teszi az érintkezőket mű­ködtető bütykös tengely forgását, vagy a fémes szegmenseket tartalmazó henger tengelyének for­gását. Ez a készülék a tengelyt egy bizonyos szög­gel kell, hogy elfordítsa, vagy e szög többszörösé­vel, éspedig az egyik vagy a másik irányban oly­kép, hogy a működés pontos és gyors legyen. Emellett figyelembeveendő, hogy a tengelynél* te­hetetlensége van, amely a gyakorlatban számot­tevő lehet, ellenálló nyomatéka pedig változó lehet, A kézzel való működtetésnél, illetve vezérlésnél az a készülék, amely a vezérlőtengely különböző szöghelyzeteit létesíti, oly fogaskerékből áll, melynek fogai közé rugóhatás alatt álló görgő hatol. Ennek * a szerkezetnek az ellenállása arra kényszeríti a kezelő személyt, illetve a jármű vezetőjét, hogy erőteljes mozdulattal ménjen át egyik fogról a má­sikra. Ez a szerkezet a tengelyt rögzíti azokban a helyzetekben, amelyekben a kívánt kapcsolás létre­jön, amint a hajtóerő megszűnik. Ebből az alapvető szerkezetből kiindulva hozták létre az 1- ábrán látható, sűrített * levegővel mű­ködő kapcsolóberendezést, amelynél a hajtandó —1— tengelyen a mélyedésekkel vagy egészen la­pos fogakkal ellátott —2— kerék van és e kerék mélyedései a tengely különböző helyzeteinek felel­nek meg. A tengely egyes helyzeteit tehát a —3— görgő határozza meg, amely a —4— karon van ágyazva és ezt az —5— rugó szorítja a —2— ke­rékhez. A hajtóerőt a —7— dugattyú szolgáltatja, amely a —9— hengerben ide-oda mozoghat, mi­közben a rudjával mereven összefüggő —8— foga­zott rudat is mozgatja. Ez a fogasrúd az —1— tengelyre erősített —6— fogaskerékkel kapcsoló­dik. A 9 hengerrel két —10— és —11— szelep függ össze, amelyek villamos működtetésűek és le­hetővé teszik, hogy a sűrített levegőt a dugattyú egyik vagy másik oldalán bocsássuk be vagy ki. A —10— szelep a gyorsítást létesíti, a —11— sze­lep pedig a 0 helyzetbe viszi vissza a készüléket. Miközben a bütykös tengely előrehalad, tehát gyorsít, a két villamos működtetésű szelep teker­csei gerjednek és a —11— szelep a henger egyik terét a kibocsájtó vezetékkel hozza kapcsolatba, a —10— szelep pedig a henger másik terébe nyomó­levegőt juttat. A bütykös tengely, amelyet a fogas­rúd hajt, olyképpen mozog, hogy mozgása közben az egyes helyzeteket az —5— rugó is befolyásolja olykép, hogy mikor összenyomódik, egy kisfokú nyomáscsökkenést okoz a —9— hengerben, aminek következtében a következő helyzetbe való átmenet kissé meglassul. Hogy ez a működésmód lépésen­ként történjék, szükséges, hogy az —5— rugónak ez a hatása erősebb legyen a többi ellenállásnál, minek következtében az is szükséges, hogy az egyes helyzeteket jelző szerkezet erőteljes legyen, tehát annak működtetésére számottevő motorikus erőre van szükség. Másrészt ennek a szerkezetnek olyan­nak kell lennie, hogy mikor egy bizonyos helyzet­ben a szerkezetet meg akarjuk állítani, a mozgási energiát valamiképpen felvegye a teljes szerkezet egy kismértékű szögelfordulása folyamán (amely­nek tehát kisebbnek kell lennie, mint a legköze­lebbi fokozatba való átmenet elfordulása) abban a pillanatban, amikor a villamos működtetésű szele­peket kibocsájtó helyzetbe visszük, mert a beren­dezés a kívánt helyzetben van. Ezt a feltételt csak nehezen lehet a gyakorlatban megvalósítani. Ugyanis a teljes mozgási elevenerő annak a W energiának felel meg, amellyel a tengely rendel­kezik, amikor a —3— görgő a kiemelkedés csúcsán van és ezt az energiát még növeli az az R erő, amelyet az —5— rugó képvisel, viszont csökkenti a teljes energiát a súrlódás által felvett G energia­mennyiség. Másrészt az —5— rugó ismételt ösz­szenyomődás közben csak az R energiát tudja fel­venni- Ilyen módon azt kell elérni, hogy R > W + R—F, amely képletben a W < F, vagyis arra van szükség, hogy a mozgási energia kisebb legyen, mint a súrlódás legyőzéséhez szükséges munka. Mivel azonban túl nagy súrlódásokat nem lehet al­kalmazni, arra van szükség, hogy a tengelyt igen lassan hajtsuk. « Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére a foga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom