141750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék Diesel-motorok tüzelőanyagot befecskendező szivattyúinak javítására

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.750. SZÁM. 46. I OSZTÁLY. - RO-83. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék Diesel-motorok tüzelőanyagot befecskendező szivattyúinak javítására. Techniczna Obsluga Rolictwa Przedsiebiorstwo Panstwowe Wyodrebnione, Lodz. A bejelentés napja: 1950. október 20. Lengyelországi elsőbbsége 1949. október 20. A találmány eljárás és készülék Diesel-motorok tüzelőanyagot befecskendező szivattyúnak javítá­sára. Ismeretes, hogy Diesel-motorok tüzelőanyag szi­vattyúi a tüzelőanyagot nagy nyomás alatt fecsken­dezik a motor égési terébe, úgy hogy a szivattyú egymással szemben viszonylagosan elmozduló al­katrészei, nevezetesen a dugattyúk és perselyeik, nagy igénybevételeknek és így erős kopásnak van­nak kitéve- Az ennek folytán keletkező tömítetlen­ségek következtében csökken a tüzelőanyag nyomása és így a Befecskendezett tüzelőanyag mennyisége is. Bizonyos mértékű kopás beállta után a szivattyú már nem használható. Mivel a csupán külföldről beszerezhető alkatrészek rendkívül drágák, beszerzésük nehézségekkel jár» a találmány módot ad arra, hogy azokat a fent körül­írt elhasználódás után ismét üzemképes állapotba hozzuk. Evégből a dugattyú perselyét legalább 700 C° hő­mérsékletre felhevítjük, majd azt átmérője csök­kentése végett összenyomjuk, ezután a futófelület eredeti keménységének helyreállítása végett edző hőkezelésnek vetjük alá, végül a kívánt méretre csiszoljuk. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. Az 1. ábra a szivattyú egyik perselyének tegelymenti metszete; a 2. ábra a du­gattyú oldalnézete; a 3. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas készülék alulné­zete; a 4. ábra a 3. ábra szerinti készülék tengely­menti metszete. A találmáy értelmében a kopott futófelületű —d— hüvelyt 700—900 C°-ra felhevítjük és a felhevített állapotában a 3. és 4. ábrákban feltüntetett készü­lék —d—-vei jelzett üregébe helyezzük és össze­nyomjuk, például oly mértékben, hogy a fúrat át-' mérője 0.2 mm-rel megrövidüljön. Mivel a felheví­tés következtében az anyag kilágyult, a perselyt az eredeti keménység helyreállítása végett hőkezelés­nek vetjük alá. Ezután az ugyancsak kopott felületű ._.n— dugattyút mechanikusan hengeralakúra mun­káljuk, például szicsoljuk, úgyhogy arról a kopás nyomai eltűnnek és alakja pontosan hegeressé vá­lik. A dugattyú megmunkálása után tovább mun­káljuk meg a —d— perselyt, nevezetesen annak, fu­tófelületét a dugattyú újramunkált, már csiszolt csúszófelületéhez úgy idomítjuk hozzá, hogy a két felület közötti előírt játékot ismét helyreállítsuk. Evégből a persely futófelületét a kívánt méretre csiszoljuk. Tájékoztatás végett megemlítjük, hogy a persely futófelületének átmérője a leírt megmunká­lás után egy adott esetben 0.05 mm-rel volt kisebb, mint az eredeti átmérő. Az alakítás eredményekép­pen a persely külső átmérője az összesajtolás kö­vetkeztében gyakorlatilag számba nem jövő mérték­ben változik. A találmány szerinti készüléknek —a— köpenyé­ben —b— kimetszést készítettünk és ebben rendez­tük él a persely össaesajtolására alkalmas alakban készült többrészű szerszámot. E szerszám alakja csonka kúp és az a felvett példában négy ct , c2 , c 3 és c 4 részből van. Ezek együttesen fogják közre a —d— persely negatív alakját. A —d— perselynek a szerszám megfelelő üregébe való beillesztése után a négy rész között a 3. és 4. ábrákban feltüntetett módon rés marad szabadont ami a szerszám fölött az —a— köpeny­ben szabadon maradó -g— térrel együtt a persely összesajtolását lehetővé teszi. A —c— szerszám eközben a kimetszés kúpos —b— felületére fekszik fel, azonban . legnagyobb keresztmetszete nagyobb lévén mint a kimetszés legnagyobb keresztmetszete, a ct —c 4 részek végei a kimetszésből alul kinyúlnak. A szerszám ez elhelyezése után a négy ci—C4 alkat­részt a köpenyből alul kiálló végeik körüli horony­ban elhelyezett —f— gyűrűvel fogjuk össze. A —g— üreg a külléggel —h— nyíláson át közlekedik. Az eljárást a következő módon foganatosítjuk: , Miután a perselyt a melegen való alakíthatóság­hoz szükséges hőmérsékleti tartományba eső hő­fokra, például acél esetén 725 C°-ra hevítettük, azt az —f— gyűrűvel már közrefogott részekből álló —c— szerszámba helyezzük, majd azzal együtt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom