141747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék robbantásoknál a repesztő lyukba helyezett robbanótöltet fojtására
Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.747. SZÁM. 78. e. OSZTÁLY. - K-17.367. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék robbantásoknál a repesztő lyukba helyezett robbanótöltet fojtására. A Magyar Állam, mint a feltaláló, Kóta József oki. bányamérnök, Tatabánya, jogutódja. A bejelentés napja: 1.947. június 30. "*•' *• Ax találmány eljárás és készülék robbantásoknál a repesztőlyukba helyezett robbanótöltet fojtására, amelynél gázalakú nyomóközeg útján darabos fojtómasszát fúvatnak a repesztő lyukba. Ismeretes, hogy kőzetrobbantásoknál, például bányászatban, a repesztendő anyagba előbb repesztő lyukat fúrnak, majd a töltetet a repesztőlyukba helyezik és fojtják. A fojtás célja ,hogy megnövelje egyrészt a töltet robbantásakor felszabaduló energia hatásfokát, másrészt az üzembiztonságot. A mindezideig általában alkalmazott és túlnyomórészt agyagból vagy hasonló képlékeny anyagból álló fojtásoknak számos hátrányuk van. így például van oly eljárás, amelynél a fojtásokat alkalmazásuk előtt gyúrással hengeressé alakítják és kézzel döngölik a repesztőlyukba. Eltekintve attól, hogy ez az eljárás igen körülményes, hátránya, hogy a tapasztalat szerint még az agyagfojtás helyes alkalmazása sem biztosítja kielégítő mértékben a fojtások tapadását. A robbanási gázok nyomása a fojtást rendszerint még a kőzet lerepedése előtt kilöki a repesztő lyukból, ami egyrészt csökkenti a robbantáskor felszabaduló energia hatásfokát, másrészt az üzembiztonság szempontjából súlyos következményekkel járhat. Előfordulhat ugyanis, hogy a repesztő lyukból előtörő láng bányákban a bányalég vagy a szénporral elegyedett levegő robbanását okozza. E hátrányok elkerülése végett fojtási célokra javasolták hidraulikus kötőanyagok alkalmazását. Ezek a kötőanyagok azonban hosszú kötési idejük és körülményes kezelésük miatt nem terjedtek el. ; ) ! Ismeretes, hogy valamennyi fojtási anyag közül a homoknak vannak a legkiválóbb tulajdonságai. Helyes kivitelezés esetén a homokfojtások tömítése tökéletes, úgyhogy -a robbanóanyag vegyi energiájának robbantáskor való átalakulása a repesztő lyukba majdnem az elméleti viszonyoknak megfelelően megy végbe, ugyanakkor pedig füst alig keletkezik. A homokfojtás előnye továbbá, hogy lehetővé teszi az űrlövés széleskörű alkalmazását. A homokfojtások ellenállása .is igen nagy, úgyhogy még olyankor is a repesztő lyukban maradnak, amikor az agyagfojtások a robbanási gázok lökőerejének már nem tudnak ellenállni. A homokfojtások alkalmazásával járó egyetlen nehézség a homoknak vízszintes irányban és még inkább lefelé kitorkoló -repesztő lyukban való megfelelő elhelyezésében van. Az ezzel kapcsolatban felmerülő nehézségek elkerülése végett javasoltak már olyan eljárást, amelynél a homokot a nyomólevegővel fúvatják a repesztő lyukba. Ennél az eljárásnál a nyomólevegő magávalragadja a homokot és ez leülepszik a repesztő lyukban. Azok a törekvések azonban, amelyeknek célja homokfojtásoknak ilymódon való előállítása volt, eredménytelenek maradtak. Olyan készülékeknél ugyanis, amelyek az egyszerű tűzoltósági homokfecskendők módjára működnek, csak meghatározott nedvességtartalmú homokot lehet alkalmazni. Túl nagy nedvességtartalom esetén a homok a készülékben reked, ha viszont a nedvességtartalom túl kis értékű, a homok a repesztő lyukból visszafúvódik. E hátrányokat igyekeztek azzal kiküszöbölni, hogy például papírból készült hüvelyeket alkalmaztak, amelyeket homokkal töltöttek meg és így helyeztek el a repesztő lyukban. Ez esetben ismét előfordult, hogy a nyomás a fojtást kilökte, és ennek nyilván a hüvely alkalmazása volt az oka, amely a homok és a repesztőlyuk fala között a közvetlen érintkezést meggátolta. Ennek az ismert eljárásnak további hátránya, hogy csak lágy kőzetekben alkalmazható. A homok alkalmazásával járó nehézségeket mármost a találmánnyal messzemenően kiküszöböltük, úgyhogy a találmány alkalmazása esetén biztosan tapadó és gáztartó homokfojtások állíthatók elő, amelyeknek tulajdonságait sem a repesztő lyuk iránya és elrendezése, sem pedig a kőzet keménysége, vagy a fojtómassza nedvességtartalma és minőségének egyöntetűsége nem befolyásolja. A találmány szerinti eljárásnál a darabos fojtómasszát ugyancsak gázalakú nyomóközeggel fúvatjuk a repesztőlyukba, a nyomóközeget azonban fuvatáskor a találmány értelmében örvénylő mozgásba, hozzuk Örvénylő mozgás közlésén azt értjük, hogy a nyomóközeget a haladás főirányától eltérő irányban