141730. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távközlési összeköttetések létesítésére

2 141.730 lasztókarok továbbkapcsolásának sebessége fokoz­ható. A találmány szerinti elrendezésben oly eszközök vannak, amelyek révén a választógép a kívánt érint­kezők elérésekor megáll, mégpedig a vizsgálójelfogó gerjesztése nélkül. E célból „thyratron" néven is­meretes rácsvezérelt gáztöltésű csövek vannak oly hidegkatódos csővel együttműködésben, mely a vá­lasztótól annak jeléül kapott jelekre szólal meg, hogy a választó megtalálta a kívánt kijáratot. A vá­lasztót ekkor a thyratron állítja meg, mely a vá­lasztó vezérlőáramkörét megszakítja, A találmány szerinti elrendezés elvét az 1. ábra szemlélteti, amely az említett 137.630 számú ma­gyar szabadalmi leírásban ismertetett vezérlő tá­rolószerv és választó áramkör részleteit tünteti fel azzal a lényeges különbséggel, hogy az ismeretes elrendezéshez még Ty thyratron, valamint C i; C 2 , C3 kondenzátorok és R 1( R 2 , R 3 , R 4 ellenállások is járulnak a találmány szerinti 1. ábrabeli elren­dezésben. Lényegtelen további különbségekre az ismertetés folyamán meg visszatérünk. A Ty thyratroncső gáztöltésű cső, melynek köz­vetett fűtésű katódon kívül vezérlőrácsa és anódja van. A vezérlőrács oly potenciálon van, mely a ka­tódhoz képest negatív és elég nagy a kisülési tér ionizálódásának megakadályozására, ha ez még be nem következett. Ha az ilyen csőben a kisülés már egyszer bevezetődött, úgy a kisülési állapot fenn­maradása már nem befolyásolható a rácsfeszültség­gel, hanem csupán a katód és anód közötti feszült­ségtől való függőségben. A kisülési folyamat kioltó­dását csak a katód-anódkör megszakadása, vagy pe­dig az idézi elő, ha a potenciál e két elektróda kö­zött egy adott kritikus kisülési feszültség alá csök-, ken. E kellően nagy áramerősség átengedésére ké­pes cső alkalmazása teszi lehetővé választógép hajtó­mágnesének a következőkben ismertetett módon való vezérlését. A választás megindítása. A vonalválasztó választási folyamata akkor indul meg amikor az a-kapcsolókar ' ponton földe­lődik, miáltal Chr jelfogó gerjed a következő áram­körben: Föld, OM választó a-kapcsolókarja, Vrr, Str és Ftr jelfogók bontóérintkezői, Chr jelfogó tekercse, telep. . Gerjedésével Chr jelfogó zárja T3 hidegkatódos cső anód-katódkörét és így e cső abba az állapotba kerül, amelyben a választótól kimenő jelekre meg­szólalhat. Továbbá e jelfogó jobb külső záró-érint­kezője földösszeköttetést zár, melyben C± konden­zátor R2 ellenállással soros kapcsolásban feltöltő­dik. E kondenzátor eddig a sorbakapcsolt R2 és R3 ellenállásokból álló kisütőkör révén kisütött állapotban volt. A Cx kondenzátor töltődése a thyratron E1 rács­ellenállásán a negatív feszültség rövid ideig tartó csökkenését idézi elő, amely elegendő arra, hogy a cső kisülési állapotba jusson. A kondenzátor igen rövid idő alatt feltöltődik és a rácsellenállás poten­ciálja ismét eredeti értékét éri el. E potenciálnak azonban nincs további befolyása a thyratron kisü­lési állapotára, mert mintegy 10-6 mp., vagyis gyakorlatilag végtelenül kis idő elegendő ez ál­lapot előidézésére. Ennélfogva Cx kondenzátor na­gyon kicsire választható; az egész töltési folyamat és a rács feszültségváltozása Rx rácsellenállás út­ján 1 ezredmásodperc alatt, vagy még előbb' is be­fejezhető. Ily módon a thyratront gyakorlatilag köz­vetlenül ionizálása után ki lehet oltani annak ve­szélye nélkül, hogy a rács potenciálja új átütést okoz. Más szóval az az állapot, amely az első kisü­lést okozta, gyakorlatilag azonnal megszűnik. Amint a Ty thyratron ionizálódott, áram folyik a —130 voltos negatív telepkapocstól a thyratron katódjához,' e cső kisütőközén, anódján, R4 ellen­álláson át P hajtómágneshez és innen a földre. Az R4 ellenállással párhuzamos kapcsolásban C 3 kondenzátor fekszik, amely rendesen ezen az el­lenálláson át kisütött állapotban van. Az áramfo­lyás megindulásakor a kisütőközön és a választó­gép hajtómágnesén át először a C3 kondenzátor töl­tődik és miután e kondenzátornak megfelelően nagy kapacitása van, az áram P hajtómágnes tekercsé­ben aránylag nagy erősségre növekszik és azután lassan csökken addig az időpontig, amikor a C3 kondenzátor az R4 ellenállás kapcsán fennálló po­tenciálra töltődik fel. C3 kondenzátor úgy válasz­tott nagyságú, illetőleg kapacitásértékü, hogy az áramnövekedés időtartama elég hosszú P hajtó­mágnes teljes gerjedésének biztosítására. E mág­nes beállítása olyan, hogy horgonyát csak a nö­velt áram pillanatában húzza meg és nem arra az áramra, mely a C3 kondenzátor töltött állapotában folyik és R4 ellenállás nagyságától függ. Ez az áram viszont elegendő arra, hogy a mágnes horgo­nyát meghúzott állapotban tartsa, ha már a ger­jesztés egyszer megtörtént. Ebből következik, hogy a választógép megállításának pillanatában hajtómág­nesének már annyira csökkentett erősségű mágne­ses mezeje van, hogy a horgony nagyon gyorsan enged el. Váltóáramú vizsgálat a, választóval. Alapállapotban a T2 hidegkatódos cső vezérlő­elektródája magasrendű ohmos ellenálláson és 15 000 ohmos második ellenálláson át a 7500, 2500 és 7500 johmos három ellenállásból álló feszültség­osztóval van összeköttetésben. E feszültségosztó a Wir jelfogó bontóérintkezőjén át Oly potenciált ad a vezérlőelektródának, amely a T2 cső ionizálását idézi elő, ha ezt a potenciált nem csökkenti a 15 000 ohmos, ellenállásra az Re egyenirányító híd­ból sorbakapcsolt RC fojtótekercsen át jutó egyen­irányított váltóáram. Az Re egyenirányító híd­ról levett feszültség rendesen a feszültségosztóról vett feszültség ellen működik. Ismeretes, hogy ez az Re egyenirányító hídhoz vezetett váltóáram 0 értékre csak akkor esik, ha HC1 transzformátor olyan jeláramot vesz, amelynek jellemző sajátsága a HC, transzformátorba vezetett alapáraméval meg­egyezik és így a híd nem juttathat egyenáramot a 15 000 ohmos ellenálláshoz. Ilyenkor a vezérlő­elektróda feszültsége a feszültségosztóból kiadott értékre emelkedik és ezért a hidegkatódos cső ioni­zálódik. Amint a választógép kapcsolókarjai a kívánt irány­ban találnak kijáratot, adott fáziseltolású váltó­áram folyik át a választógép d-keféjén és HC, transzformátor elsőtekercsén. Ekkor T, cső a fent­ismertetett módon ionizálódik és így áram folyik a földelt telep 130 voltos sarkáról Chr jelfogó záróérintkezőjén, T« cső katódján, kisütőközén és

Next

/
Oldalképek
Tartalom