141681. lajstromszámú szabadalom • Kenőberendezés belső elégésű erőgépekhez
\ 2 141681. hogy a túlnyomásos 9 szelep nyit és a kenőolaj az indítási kenőrendszer 10 és, 11 vezetékeibe áramlik. Ennek előfeltétele, hogy a 10 és 11 indítási kenőrendS'Zer vezetékellenáliása kisebb legyen, mint amekkora a normális üzemben működő 4,5 kenőrendszer vezetékellenállasa. Ezt azzal érhetjük el, hogy a 10. és 11 vezetékek átmérőjét kellő nagyra választjuk, úgyhogy az olaj különös ellenállás leküzdése nélkül juthat el a hengerek futófelületére. E célból a hengerek futófelületeiben, illetőleg a dugattyúkban hornyokat, vagy más csatornákat alakíthatunk ki, vagy a 11 furatok a hengerek futőfelületeinek oly helyein rendezhetők el, amelyeket a dugattyúk időközönként szabaddá tesznek, úgyhogy a kenőolaj felváltva az egyik vagy a másik hengernél viszonylag kicsiny ellennyomás mellett léphet ki. A 11 furatok azonban adott esetben a hengerek futófelületeinek oly helyein is elrendezhetők, amelyeket a dugattyjík^állan,dóan elfednek. Az esetlegesen alkalmazott második túlnyomásos szelep .(13) beiktatásával mindenkor megakadályozhatjuk, hogy a kenőrendszerben túlságosan nagy nyomás keletkezzék. A találmány szerinti megoldás biztosítja azt, hogy a berendezés a hengerek futófelületeit az indítás után azonnal keni, illetőleg,, hogy e felületek járulékos kenést kapjanak; amely annál hatásosabb, minél nagyobb fordulatszámot ér el a motor hideg állapotában. Az indítási, illetőleg járulékos kenés önműködően megszűnik, ha az olaj meghatározott mértékben felmelegedett és a túlnyomásos 9 szelep az ellenállás csökkenése következtében zár. Ekkor beáll a normálállapot, nevezetesen közvetlenül, miután a hajtókarok a hengerek csúszófelületeit- olajjal beszórták. A 2. ábra szerinti .kivitelnél a normál kenőberendezés 4 vezetékéhez az indítási kenés vezetékrendszerébe nyíló túlnyomásos 9 szelepen kívül még egy második túnyomásos 15 szelep csatlakozik, amelyen és az ahhoz csatlakozó 16 vezetéken át az olaj közvetlenül a 2 olajteknőbe folyhat vissza A 3. ábrában az fl5 görbe 15 visszacsapó szelep rugókarakterisztikája és f<, a 9 visszacsapó szelep rugókarakterisztikája; az abszcisszára az -s- rugóutakat, az ordinátára a -p- rugónyomásokat vittük fel. A diagrammból kitűnik, hogy a rugókarakterisztikák ilyen megválasztása esetén a -15- szelep olyan -p,- nyomásnál nyit, amely a 9 szelephez csatlakozó -p2 - nyomásnál kisebb. A 15 rugó karakterisztikáját úgy választottuk meg, hogv a 15 szelep rugóereje már rövid -st - löket után a 9 rugóerőnél nagyobb, aminek az a következménye, hogy a 9 szelep teljesen nyit és .a még sűrűn folyó kenőolaj a 15 szeleo helyett a 9 szelepen át áramlik ki, tehát a hengerfalakra jut. Normális üzemben, amikor a gép és az olaj melegek és az olaj hígan folyós, az olaj a 4 vezetéken át a" forgattyúkhoz áramlik, anélkül, hogy a 9 szelep nyitna. Ha időközben az ellennyomás valamilyen okból megnő és a 15 szelepen uralkodó -p,- nyomást túlszárnyalja, akkor a szelepnek ugyancsak az -s,- lökethetem belüli megemelkedése elegendő ahhoz, hogy a kenőrendszerben uralkodó túlnyomást kiegyenlítse.' A 4. ábrabeli kivitelnél a normális üzemi kenés vezetékrend-szere és az indítási kenés vezetékrendszere közé 17 szelepet iktattunk, .amelyet tetszőleges módon, például 18 írudazat útján, a 19 termosztát vezérel.. A 19 termosztátot vagy a gép hőmérséklete, vagy célszerűen közvetlenül a kenőolaj .hőmérséklete befolyásolja. Evégből azt vagy közvetlenül az .-olajteknőben, vagy a kenőolaj vezetékében rendezzük el, mégpedig akként, hogy a hőmérséklet emelkedésekor, tehát a 19 termosztát dilatálásakor a 17 szelep zár, a gép, tehát a kenőolaj hideg állapotában pedig nyit. A 19 termosztát helyett bimetallszalagot, vagy hőmérsékletváltozásra működésbe lépő más egyéb szervet is alkalmazhatunk. . Az 5. ábra szerinti kivitelnél a 4. ábra szerinti, 17 szelep, illetőleg 18 rúd működtetésére az ' olaj viszkozitásának változását használjuk fel. Evégből az 1. ábrabeli 3 szivattyúval szállított kenőolaj a 20 vezetéken át a 21 hengertérbe jut, amelyben a 22 rugóvak terhelt 23 dugattyú mozdul el, miközben a 18 rudazatot működteti. A 23 dugattyú a példában enyhén kúpos 24 fojtó hornyot vezérel, mely a 21 henger falában van kialakítva és a 20 vezetékkel közlekedő hengeroldalt a 2 olajteknőhöz menő 25 vezetékkel köti össze. Ha az olaj sűrűn folyó, úgy annak útjában a 24 horony nagy ellenállást alkot, aminek az a következménye, hogy a 23 dugattyú a -22 rugó hatásával szemben lefelé mozog és nyitja a 17 szelepet. Egyidejűleg csökken a 24 horony fojtó hatása. így a 17 szelep az olaj sűrűségének függvényében és azzal egyenes arányú mértékben nyit. Egyebekben a 4,. és 5. ábrákbeli kiviteli alakok működésmódja megegyezik az 1, és 2. ábrákbeli kiviteli alakok működésmódjával. Szabadalmi igénypontok: 1. Kenőberendezés belső égésű erőgépekhez, melyre jellemzők a gép hideg, illetőleg az olaj , sűrűn folyó állapotában, tehát hidegen való indításkor a kenőanyagot a gép normális üzemében működő kenőcsatornarendszer megkerülésével a kenendő helyekhez, különösen a hengerek futófelületieihez vezető eszközök. 2. Az 1. igénypont szerinti kenőberendezés kiviteli alakja, amelynél a hengerek futófelüileteinek normális üzemben a forgattyúkarok és forgattyúk röpítő hatásával létesített közvetett kenésük van, melyre jellemző, hogy a_ hengerek futófelületeit a gép hideg állapotában"" közvetlenu kenő olajvezetékrendszere van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kenőberendezés kiviteli alakja, melyet a kenést a normális üzemben működő vezetékrendszerről az indításkor működő kenövezetékrendszerre a kenőanyag állapotának függvényében átkapcsoló eszközök jellemeznek. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti kenőberendezés kiviteli alakja,- melyet a normális üzemben működő kenővezetékrendszerben uralkodó nyomás függvényében működtetett átkapcsoló eszközök jellemeznek.
