141680. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Diesel-motor
Megjelent 1952. évi október hó 15-én. efcSM<B®S TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Mim. SZÁM». 4íS,a2 , 85—102. OSZTÁLY. — Da-53. AL\Á)P§Z:ÁJfc !UW~-T-->~.U^^ • '".,< ^— "-^LJL_^Lijjuji;'';t't,; w'4:.—^.„i,^....,...—u. Előkamrás Dieselmotor. Daimler-Benz Aktiengesellschaft SlAgalfc-Unté^fciipfclieirm fNe^ietországK A bejelentés napja: 1950; október 13. Svájci elsőbbsége: 1949. december 16, A találmány előjíamrás Dieselmotor, amelynek zárt alakú, tehet szétáfazásoktöl mentes, például gömbalakúi előkamra van> mely a főelégési tértre! a; beíecskenae^ett- tüzelőanyagsugár tengelyében központoson elrendezett átáramlási csatornán kefesztülfí yat> összekötve, A találmány lényege ablkán, van, hogy az- átáramlási csatornában, előnyöse» a csatornának az előkamra és a csatorna bélését alkotó, a hőelvezetést gátló betéttestében előnyösen; a csatornának az előkamira felőli torkolatában, a tüzelőanyagsugarat befogadó, a, csatoraia felőli .részén éllel határolt, lépcsős kialakítású bővülete van és a főelégési teret a dugattyú, fenekében kialakított mélyedés alkotja. ÁÍZ, átáramlási csatorna úgy torkollik-e mélyedésbe, hogy az előkamra tartalmát a dugattyúfenék ki nem mélyített része által az előkamra torkolata felé kiszorított és ez előtt a dugattyú kimélyítésébe kitérített sűrített levegőtömegbe fújja. Az átáramlási csatornának a főelégési térbe torkoló része kúposán vagy fuvókaszerűen bővülhet. Célszerű, ha az előkamirát és az átáramlási csatornát, előnyösen egyrészű, betéttel béleljük ki, amelynek falvastagsága az előkamra belsejében fekvő részében kisebb, mint amekkora az átáramlási szakaszt és a lépcsős kibővítést tartalmazó hengeres bélésrész falvastagsága. Ezt a bélést célszerűen a lépcsős kibővítés helyén a hengerfej falával szemben szigeteljük. Az előkatnira ürege lehet a pontos gömbalakon kívül kissé elnyújtott, vagy például középső részében hengeres és végein kúpos kialaktásű. A találmány szerinti előkamrás Dieselmotor tüzelőanyagfogyasztása különösen kicsiny. Az előkamra zárt, például gömbalafcú tere, különösen, ha azt, a betét belsejében alakítjuk ki, továbbá a főelégési térnek a dugattyúfenék kimélyítéseként való kialakítása a főelégési térben lévő, illetőleg az előkamrába: áttolt sűrített levegő igen kis hőveszteségét; okozza. Az ilyen motor tüzelőainiyagfogyasztása, különösen ha az előkarrarar, tartalmát a, dugattyűfenékí ki, nem mélyített részei által a kimélyített részbe sugárirányban kiszorított! légtömegek találkozási helyére fúvatjuk, nagy> teljesítmény mellett kicsiny. Kitűnt toyátibá, hogy, a: motorban végbemenő elégés lefolynia és különösen a füstképződés határa, telját'^ türólöariyagfogyasztás igen ked?vezően alakulnalí,, ha az átáramlási csatorna nem közvetleniil, hanem a csatorna felőli részén éllel kialakított' lépcsős bővíneten át torkollik az előkamrába, mimellett a lépcsős bővületü résznek előnyösen csészealakjá van, melynek, átmérője viszonylag nagy és lekerekítéssel megy át az előkamra falába. Ez a kedvező hatás valószínűen annak a következménye, hogy az átáramlási csatorna és a csészealakú kibővítés közötti kilépési él mentén átáramló levegő a falról leválik, helyi örvények keletkeznek és így a levegő az erre a helyre fecskendezett levegővel hatásosan keveredik, miáltal az előkamrában keletkező főörvény hatásával együtt azt érjük el, hogy a levegővés a tüzelőanyag igen jó eredménnyel keverednek. Egyidejűleg a levegőnek a csatorna faláról való1 leválása csökkenti a légáram hő- és súrlódási veszteségeit, ami, különösen a hőátadást gátló betét hatásával együtt, hozzájárul a termikus hatásfok további javításához. Az ilyen módon előnyösen előkészített, az előkamrában levő keveréket ezután a dugatytyúfenék kimélyítésében levő, a dugattyú széle által túlságosan korai lehűléssel szemben ernyőzött, sűrített, forró levegőbe fújjuk, miközben az előkamrában:, az ott jelenlevő tüzelőanyagfelesleg következtében még el nem égett, vagy csak tökéletlenül elégett tüzelőanyag a főelégési térben levő sűrített levegővel hatásosan keveredik. A rajzban a találmány két példaként! kiviteli alakját tüntettük fel: az 1. ábra a 2, ábra A—B vonala, vagyis az előkamra és a hengertengely mentén vett metszetet, a 2. ábra az 1. ábra C—D vonala menti metszetet,
