141668. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szivarkák tartályokból függőleges csatornákba való beterelésére

141668. a -2- asztal -13-, -14- csapágyaiban vannak felerősítve. A -7-, -8- fésűk a --18- csapon ágyazott -17-(kétkarú emelő (1. ábra) -15-, -16- legömbölyített végeire támaszkodnak. Á -18- csap és ezáltal a -17- emelő is a -19- kar révén a -20-, -21-húzóru.dakon át, ismert módon, pl. egy, a rajzban nem vázolt körhagyó útján, lengőmozgásba kerül. A -17- emelő legömbölyített' -15-, -lövegeit görgők és hasonlók pótolhatják. A -22-kitoló segítségével a szivarkäfc legalsóbb rétegét a -23- hüvelybe vagy hasonlóba toljuk. A -17- emelő mozgása áttevődik a csatornafalakra, mégpedig úgy, hogy a -3- csatorna egyik oldalát a -17- emelő egyik legömbölyített karvége emeli, míg a másik oldala önsúlyánál fogva a sülyédő emelőkarvéget követi. Ilymódon a csatorna-falak felváltva fel és le lengenek. Az 1. ábrában, pl. az -5- páratlan falak fent és a -4- páros falak lent vannak. A tartályban a csatornanyílás fölötti szivarkák a csatornafalaknak megfelelően lengenek. Az ismert szerkezeteknél, amelyeknél a falak egyenes haladó mozgást végeznek, a szivarkák szintén egyenesen fei és lé mozognak, ami mellett azonban nem mozdulnak ki a vízszintes, illetve normális helyzetükből. Ilyen mozgásnál csak kisebb szivarkaboltozatqk küszöbölhetők' ki, míg a nagy szivarkaboitozatok. mint összességek mozognak anélkül, hogy összeomlanának. Ebben rejlik éppen az ismert berendezéseknek nary hátránya. Jelen találmány mindennemű sziyarkaboiltozatot összeomlaszt, mert a szivarkák nemcsak fel és le "mozognak, hanem egyidejűleg a normális kezdeti helyzetükből egy állópont körüli forgatás által, olyképpen lengenek, hogy felváltva hol a másik végük magasabb vagy alacsonyabb fekvisű. Ezáltal a szivarkaboltozatból egyes • szivarkákat kitörünk, úgyhogy a boltozat beomlik és az egyese szivarkák lefelé való szabad mozgást kapnak. A 4. ábrán látható, hogy miképpen mozognak az -5- falak, amelyeket egyszerűség kedvéért a -10- emelőre helyezve ábrázoltunk. Az emelő a fallal együtt a -12- központ körül fordul, úgyhogy a fal minden pontja körívet'ír le. A 4. ábrán a pontozott „k" pályák mutatják a falak sarokpontjainak mozgását. A falak élén lévő szivarkák ugyanolyan mozgást végeznek, mint a failak és az 5. ábra mutatja a szivarkák megfelelő helyzeteit. Az 5. ábrából még látható, hogy egy,-a csatornafalélen lévő szivarka a „c-a" helyzetben vízszintes és felfelé való mozgásnál a „ci—ai" helyzetbe kiforgatva kerül, ugyanígy a fal lefelé való mozgásánál a „C2—az" helyzetbe jut, úgyhogy a szivarka nem csak. fel és le, hanem egyidejűleg tengelyirányú mozgást is végez és amellett hajlását is' változtatja. Nem szükséges, hogy a fal pontosan úgy lengjen, hogy a szivarkák a normális „c—a" helyzetből mindkét irányba lengjenek. Elegendő; ha a mozgás egyoldalú, vagyis . „c—a"-ból „ci—ai"-be, vagy „c—a"-ból „ca—a2" helyzetbe. Az 5. ábrához hasonló mozgást végeznek a szivarkák a csatornákban való áthaladásuknál is, ahol az egész szivarkaoszlop visszatérő tengelyirányú mozgást végez, ami az egész szivarkaoszlop sülyedését'teszi lehetővé. Az 1., 2. és 3. ábrákban vázolt példáknál a -3- csatornák -4-, -5- oldalfalai emelőkre vannak felerősítve, amelyeknek -11-, -12- forgópontjai az -1- szivarkagép szemközti végein vannak. A találmány lényegén természetesen nem változtat semmit, ha a forgópontok a szivarkagép ugyanazon oldalán fekszenek, vagy a két pont egymást fedi. A csatornafalak ekkor, mint azt a 6. ábra mutatja, egy közös forgópont körül lengenek. A 6. ábra szerinti kivitelnél a csatornák -4-, -5- falait közös csapszegen forgó emelők végén elrendezett fésűkbe erősítjük. Ezen falak váltakozó lengő mozgást végeznek, mégpedig, ha a -4- falak felfelé lengenek, alkkor az -5- falak lefelé sülyednek. Világos, hogy a -7-, -8- fésűk nemcsak, saját súlyuknál fogva végezhetik a sülyedő mozgást, hanem kényszermozgatással is. A -4-, -5- falak a -17- emelő (1.—6. ábra) általi közös meghajtása pl. minden emelő külön meghajtásával is történhet. Szabadalmi igénypontok: L Berendezés szivarkáknak saját súlyuknál fogva valamely tartályból, síkjukban felváltva mozgó falakkal ellátott csatornákba való beterelésére, melyre jellemző, hogy a páratlan falak (pl. 5.) egy fésűt (pl. 7.) és a páros falak (pl. 4.) egy második fésűt (pl. 8.) alkotnak, amellett ezen fésűk egymáshoz képest ellenkező irányban kilengenek. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fésűk (pl. 7—8) lengése különböző tengelyek (pl. 11—12.) körül történik. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés-kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy. a fésűk (pl. 7—8.) lengése egy közös tengely körül történik. 1 rajzlap-melléklettel. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 4407. —-~ F. v. a nyomda igazgatója.