141661. lajstromszámú szabadalom • Sorhosszfeljegyzéssel dolgozó írógép
Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁ 141661. SZÁM. 15 g, 40—46. OSZTÁLY. — T-7574. ALAPSZÁM. 'Sorhosszfeljegyzéssel dolgozó írógép. A Magyar Állam, mint a feltaláló Goy Andor műszerész mester budapesti lakos és Besnyő László, Kis Árpád, Kolozs György, Pelbárt Oszkár tisztviselők budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1949. február 26. Ismeretes, hogy írógéppel írt szövegeknél az egymás alatti sorok ugyan baloldalon a sorokra merőleges irányú közös egyenesből indulnak ki, a jobboldalon azonban az egymásra következő sorok hossza egymástól eltérő és egy oldal legrövidebb és leghosszabb sora közötti különbség még gondos gépelés esetén is több betűegységet tesz ki. Normális szerkezetű írógépeknél ezek az egyes sorhosszak közötti eltérések még figyelmes írással sem küszöbölhetők ki, mert ha nem. is kell az utolsó szót elválasztani, tehát mindkét sor egész szavakból áll, két-két szomszédos sor hossza csak ritka véletlen esetén lesz egyforma, nevezetesen ak-t kor, ha a szavaikat alkotó betűk számának és' a szóközök számának összege a két sorban egvenlő. Ha pedig az utolsó szót két részre kell választani, úgy a választójel csak a grammatikai szabálynak megfelelően helyezhető el és így a választójel helye rendszerint nem a kívánt sorhosisz végére esik. A találmány szerinti szerkezet oly eljárás foganatosítására készült, amelynek célja, hogy valamely tetszőleges szöveget írógéppel úgy írjunk le, hogy az egymásra következő sorok hossza egymásközt pontosan egyenlő, másszóvali a két margó tekintetében; a gépírás a nyomdai szederhez hasonló külalakú legyen. Az említett eljárás ezt az eredményt két lépésben éri el. Az első lépésben az adott szöveget a találmány szerinti berendezéssel felszerelt írógépen gépeljük le, amelyen az eddigihez hasonló módon egymásközt nem egyenlő hosszúságú sorokat írunk, mimellett a találmány szerinti berendezés minden egyes sor hosszát méri és a gépíró külön beavatkozása nélkül az íráshordozón valamely tetszés szerint választható jellel megjelöli. Ezt a szöveget azután; az eeves sorhosszakat jelölő jelek figyelernbevételé^eii egy második írógépen leírva, pontosan eeyforma hosszúságú sorokat kapunk. Ez a második lépésben használt írógép nem része a jelen találmánynak. Mivel az egyes sorok hossza arányos, illetőleg egyenlő azzal az úttal, amelyet az írógép hengere a sor leírása közben tengelye irányában megtesz, ismert megoldásoknál a sor hoszszát jelző eszközöket a kocsi mozgásával állítják be. Ezeket a kocsi által beállított jelzőeszközöket ismert módon a soremelővet működtetik, figyelemmel arra, hogy soremelés mindig a sor befejezése után történik. A jelzőeszközök működtetése abban áll, hogy a kocsi mozgásával beállított jelzőeszközt a soremelő eszközök útján oly helyzetbe hozzák, amelyben az az íráshordozóra, előnyösen az éppen megírt sor elejére vagy végére, célszerűen a sor magasságában a sor hosszát jelző jelet leírja. A jel előnyösen szám vágy betű. A gyakorlat azt mutatta, hogy betűk alkalmazása e célra előny ösebb, mert a leolvasásnál kevésbé ad tévedésre alkalmat, mint a szám. Az is ismeretes, hogy a szerkezetnek az említett jelet író eszközei előnyösen rugalmas hordozókon, egyenkint vannak 'elrendezve, úgyhogy a például laprugóból készült jelhordozók egymás mellett egy csoportban vannak elhelyezve, mely csoport az írógép vázán van rögzítve. Minden egyes rugó egyik vége közös rögzítőszervbe van befogva, másik vége pedig szabad és a jelet létesítő dúcot hordoz, amely esetleg a rugó testéből lehet kialakítva. E dúcok előnyösen abban a magasságban vannak elrendezve, amelyben az írógép betűkarjai a paoirosra ütnek, úgyhogy a berendezés a jelet mindig annak a sornak a magasságában írja le, amelynek a hosszát a jel jelzi. Az ismert megoldás hátránya, hogy a jelhordozók szélességi mérete, tehát például laprugók esetén a rugónak a leírt sor irányában eső mérete csak akkora lehet, amekkora a kocsi lépés-