141631. lajstromszámú szabadalom • Nadrágfogas
2 141631. 6. ábra az 5. ábra C—D vonala .mentéd vett metszet és részben nézet. A 7. ábra az 5. ábra szerinti ruhafogas kampójának lengethető felfüggesztését az 5. ábra baloldala felőli végnézetbeH szemlélteti. Az 1.—4. ábrákon látható első megoldási alakot ismertetve, az -1, 1- rudak egymáson csúsztatható, egymással párhuzamos vezetését, a -2,2- csapok biztosítják, amelyek az -1,1- rudak -3,3- hosszhasítékain hatolnak át. A -2-csapokra, ellentétes oldalakon, a lapos -4-gumigyűrűk vannak ráfűzve, -amelyek súrlódással a egyik, illetve a másik -1- rúd külső oldalára szorulnak. A -2- csapok szabad -5- és -6- fejei szegecs-szerűén le vannak lapítva. Az -5- fej az egyik -1- rúd külső falára, míg a -6-fej a -4- gumigyűrű külső falára szorul. Az -1- rudak külső falaira, a -7- szegecsek segítségével, a lengethető -8- karok vannak erősítve. A -8- karok felső végeit, továbbá a -8-karok végei közé iktatott -9- kampót a "-Kicsap fogja össze, amely körül a -9- kampó szabadon lengethetően van ágyazva. A gyártás leegyszerűsítése céljából a -9- kampó -II- vege lelapított és ebben a lelapított részben koraiaké. áttörés van, amelyen a -10- csap hatol át. A -8- karok oldalélében a körív-alakú -12- bordák vannak besajtolva, melyek az alábbiakban, ismertetett módon az -1,1- rudaknak a'külső határhelyzeteikbe való elmozdítását teszik lehetővé. Az -1,1 - rudak külső szabad vegein a rudak külső lejtős végei felé, illetve az önsúly létesítette mozgásirányhoz' viszonyítva kifelé lejtő -13- áttörések vannak. A -13- áttörések hajlásszöge a vízszinteshez viszonyítva kb. 45°. A -13- áttörésekben a -14- csapok vannak csúsztathatóan és lengethetően és amei'ett bizonyos mértékben az eredményvonallai jelölt -15- tengely körül (2. ábra) szabadon beállítóan vezetve. A villa két fordított J-alakú, rövidebb száraikkal egymás felé néző -16- fémszalagból áll. amelyek rövidebb szárai a -17-szegees révén vannak egymással mereven összeei;ősítve. A -16- fémszalagoknak a -17-szegecs alatti végei szét vannak hajlítva és az egyik -1- rudat két oldalt játék hagyása melleit közrefogják. A -14- csap az -1- rúd lejtős -13-áttöjésén hatol át és a -14- csap külső végei le vannak lapítva. Az -1- rúd külső szabad végei célszerűen a -13- áttörésekkel párhuzamosan lejtősek és ezek a szabad végek le vannak kerekítve oly célból, hogy a nadrág anyagát se sérthessék meg. A -16- fémszalagok hosszabb külső részére a -18- gumitömlők vannak húzva, amelyek a -16-. íémszalagokra ráfeszülnek és egyrészt megakadályozzák azt, hogy a fémszalagok szélei a nadrág anyagába vágódjanak, másrészt a súrlódást növelik. Az 1. és 2. ábrákon a felfüggesztett nadrágszárak -19- eredményvonalakíkal vannak jelölve. A beszerelés olymódon történik, hogy a nadrlgszáirakat vízszintes felületre, pí. asztalra fektetjük és ezt követően a villák alul kerülő szárait az alsó nadrágszár nyílásába, majd a villák felül kerülő, szárait a felső nadrágszár nyílásába bevezetjük, majd a -8, 8- karok -12. 12- lelapított bordáira a -19, 19- nyilirányokban (1. ábra) nyomást fejtünk ki és ezáltal az -i, 1- rudakat egymáshoz viszonyítva a külső határhelyzeteikbe csúsztatjuk. Ezen csúsztatás mindenkori beállított határhelyzetét a -4- gumigyűrűk súrlódással tökéletesen rögzítik. A beállítás kíméletes, amennyiben a .villák -18- gumitömlői könnyedén érintkeznek a -19- nadrágszárak vasalási éleinek belső oldalaival. Ekkor a -14- csapok még a 4. ábrán láthat«:') felső helyzeteikben vannak, de a súrlódás már elég nagy ahhoz, hogy a nadrágfogas felemelésekor a nadrágszárak a villákon maradjanak. A nadrág önsúlya következtében a villák az r l. 1 rudakhoz viszonyítva önműködően a külső, illetve alsó határhelyzeteikbe elcsúsznak Í4. ábra telt vonallal jelölt -14- csap-helyzet) és ;) nadrág önsúlya a villákat önműködően ebben a helyzetébén tartja és mivel a -14- csapok az alsó határhelyzetben egymástól távolabbra kerülnek, tehát a súrlódás is önműködően nő és a nadrág ebben a helyzetében tökéletesen felfüggesztve marad. Mivel a'villák a -15- mértani tengelyeik körül szabadon beállnak, a feszítés egyenlőtlen nadrágszárak esetén is tökéletes.' úgyhogy a felfüggesztés a legmesszebbmenő szövetkímélés mellett a lehető legtökéletesebb. \Y. ilymódon felfüggesztett nadrág anyaga nem szenved, nincsen káros feszültségeknek alávetve, a vasalását tökéletesen megtartja, azzal a további előnnyel, hogy ázott vagy gyűrött nadrág is a felfüggesztés alatt eredeti, *jol vasak alakját és jól vasalt élét visszakapja, H'etve megtartja, úgyhogy egy évben legfeljebb egyszer-kétszer kell a nadrágot vasaltatni és ez a körülmény a nadrág még fokozottabb mértékű kímélését biztosítja. A leszerelés olymódon történik, hogy a nadrágfogasra felakasztott nadrágot a szekrényből kiemeljük, lefektetjük, mire a nadrág önsúlyának hatása megszűnik és a nadrágfogas a nadrág száraiból beállítás nélkül kihúzható, mivel a villák -14- csapjai a -13- áttörésekben elcsúszhatnak a felső határhelyzeteikbe, melyekben a -14- csapok egymástól i távolsága kisebb. Az első beállítás után a nadrágfogast, ha ug3'annál a nadrágnál használjuk, nem kell újból beállítani, mivel a -13-áttörések biztosította játék elegendő arra, hogy a villákat újból a nadrágszárak nyílásaiba be tudjuk vezetni. Az 5., 6., 7. ábrákon látható második megoldási alaknál a -4, 4- gumigyűrűk elmaradnak és helyettük az egyik -1- rúd alsó szélében a -20- fűrészfogazás van alakítva, amelynek lejtős fogszakaszai az -1- rúd külső vége felé emelkednek. A -20- fűrészfogazással együttműködik a másik -1- rúdra szerelt -21- rugó, amelynek egyik vége a fűrészfogazás nélküli -1- rúd belső végéhez van tartósan rögzítve. A tartós rögzítés biztosítása céljából a -21- rugó egyik vége a -2- csap -5- feje alá hajtható és a fűrészfogazás nélküli -1- rúdra erősített -22-szegecsre támaszkodhatik, illetve a -22- szegecs
