141630. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa

Megjelent 1952. évi október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141630. SZÁM. 21 f, 31—44. OSZTÁLY. — E-6276. ALAPSZÁM. Villamos lámpa. International General Electric Company, Inc. cég, New-York, mint Pipkin Marvin vegyészmérnök, Cleveland Heights-i (Ohio, USA) lakos jogutóda. Pótszabadalmi bejelentés a 140.780. lajstromszámú (E—6249. alapszámú) .törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1948. december 31. USA elsőbbsége: 1948. január 7. A találmány villamos izzólámpák körébe tartozik és a törzsszabadalom szerinti találmány továbbfejlesztése. A törzsszabadalom szerint a villamos lámpa, melynek látható fényt kibocsátó teste és ezt körülvevő üvegburkolata van, belső felületén egyenletes fényszóró bevonatot hord, mely amorf sziliciumdioxid finom elosztású részecskéiből, különösen gömbalakú sziliciumdioxidrészecskékből áll, melyek minimális' fényelnyelés mellett igen nagy szórást eredményeznek. A finom elosztású sziliciumdioxid-részecskék sűrűsége előnyösen cm2

-enkint egy milligramm törtrészétől több milligrammig, pl. 0.08-tó) 3 mg-ig terjed. A törzsszabadalom szerinti sziliciumdioxid-részecskék fontos tulajdonsága, hogy számszerinti többségük mérete a látható fény legrövidebb hullámhosszánál, vagyis 4,000 angströmnél kisebb, és hogy a törzsszabadalomban meghatározott átlagos átmérőjük egy mikronnak törtrésze. Ilyen fényszóró bevonatokat akár tiszta, akár pedig belső felületükön homályosított ill. maratott üvegbúrákon ill. üvegburkolatokon alkalmazhatunk és azokat előnyösen sziliciumvegyületek elégetésévei kapott sziliciumdioxid-füst lerákodmánya alkotja. E bevonatok szilárdan tapadnak az üvegedény belső felületéhez és így nem csak igen hatásos fényszórást eredményeznek, mely az izzószálat gyakorlatilag teljesen eltakarja, hanem azt is meggátoljak, hogy az üvegbúra anyaga a gáztöltetet rontsa. Ä törzsszabadalom szerint a lámpákat tekintélyes mennyiségű argonnal tölthetjük meg. A törzsszabadalomban közölt kísérleti eredmények némely esetben a világítási hatásfok növekedését mutatták, némely lámpában azonban csekély veszteség mutatkozott." A jobb hatásfok-értékek kevés számú lámpával folytatott kísérleteknél mutatkoztak, a tömeggyártásban készült lámpák átlagos világítási hatásfoka azonban kb. 0.5 lumen/watt értékkel csökkent. A jelen találmány szerint a törzsszabadalombeli villamos lámpákat tovább tökéletesíthetjük azzal, hogy az izzószálakat magasabb hőmérsékletre hozzuk, mely célra a lényegileg vagy kizárólag valamely ritka gázból, pl. argonból, kriptonből vagy xenonból vagy ezek elegyéből és legfeljebb igen kevés nitrogénből .áló gázatmoszférát alkalmazunk. Az izzószál "magasabb' hőfoka következtében nagyobb fényteljesítményt kapunk és a diffundáló bevonat okozta kis veszteség tovább csökken, sőt teljesen meg is szünhetik. Sok éve ismeretes ugyan, hogy izzólámpák izzószálát gázban tanácsos működtetni, hogy a szál elpárolgását lassítsák és így a szálnak s ezzel a lámpának élettartamát növeljék, az eddig használt gázok hővezető hatása azonban energiaveszteséget és ezzel az izzószál alacsonyabb működési hőmérsékletét eredményezte. Eddig izzólámpák töltésére rendkívül alkalmasnak tartották a közömbös gázokat és a nitrogént is alkalmazták töltőgázként. Sok évig az általános gyakorlat az volt, hogy töltőgázként közömbös gázoknak, így argonnak, nitrogénnel alkotott különböző elegyeit használták. Villamos lámpák gyártásában azonban az volt a szokásos gyakorlat, hogy minden ilyen elegyben aránylag nagy mennyiségű nitrogént alkalmaztad hogy az elegynek elég nagy átütőfeszültsége legyen és így a burán belül az izzószál pólusai vagy egyéb részei között villamos kisülések ill. átütések ne jöhessenek létre. Átütéseket és nem-kívánatos kisüléseket okoznak bizonyos szennyeződések, ÍRT szabad marónátron vagy karbonátok, melyek a lámpagyártásban használt mészüvegekben min-