141625. lajstromszámú szabadalom • Szerszám fogaskerekek előállítására
2 141625. közelítő képlet szerint véve fel m Zi + Zo összefüggésből, illetőleg ferde fogazásnál a . 2 a,m „ > Zi + Z2 = ^,OS (J m összefüggésből, ahol /? a ferdeségi szög(MNOSz 2792, 16. old. 84 tétel), meghatározzuk a fogszámösszeget. ' -A leírásban használt jelöléseket illetően utalunk a rajz ábrájára, amelyben S a szerszám felülnézete, mely mellett a generálással kapott fogak közötti árkot szemléltettünk. A a szerszám gördítő egyenese és K a kapcsolóvonal. Az a szerszámkapcsolószöget a fenti két feltétel, nevezetesen az alámetszésnek, a fogkihegyesedésnek, a fogevolvensek görbületének és a Hertz-féle feszültségeknek figyelembevételével vesszük fel. Miután a fogaskerekek m, f és « értékeit megállapítottuk, a csoportfogaskerékrendszer előállítására alkalmas találmány szerinti szerszáma méretezhető. A szisrszámifog minimális összmagassága elméletileg hs min = 2 (f + c), ahol c á kerékfejhézag (szerszámfejhézag), azonban a gyakorlatban ennél célszerűen nagyobb értéket veszünk fel, nehogy a fogtő.legömbölyítés érintse a fejkört. Vizsgálatainknál jő értéknek bizonyult például h« = 2 f + 3c A szerszámfognak az osztók őrön mért szélessége a — -" ismert összefüggésből adódik. Több csoportfogaskerékrendszer csoportonként egymástól különböző m modulusú fogaskerekei előállíthatók egyetlen szerszámmal, amikor a szerszám méretezésénél a legnagyobb m modulusból kell kiindulni. Az m modulus értékét az a feltételi szabja meg, hogy a terhelés alatt a fogtőkeresztmetszetbeo fellépő hajlító feszültség a'választott fogaskerékanyagra megengedhető értéknél nagyobb ne tegyen. Ez más szóval azt jelenti, hogy az m ^ '3/nin Zi + Z2 egyenletből adott a min tengelytávolság mellett a Zi + z» fogszámösszeget a fenti szilárdsági szempontok figyelembevételével szükséges m modulus felvételével számítjuk ki. A z, és z2 számok csaik egész számok lehetnek és legalább is közelítően ki kell ejégítéraök az í = z2 z, egyenletűt, ahol i a módosítás (áttételi viszony). Megjegyezzük, hogy bizonyos mértékű alámetszés megengedhető, mert a kerekek összetolt helyzetében a kapcsolószám úgyis elég nagy, a széthúzott helyzetben pedig az evolvetis alapköre közelében az alámetszéssel eltávolított profilrész úgysem jutna kapcsolásba. A találmány szerinti szerszámmal nyilas fogazású fogaskerékcsoportok is előállíthatók. Ez esetben a kés kifutásának lehetővé tétele végett a keréktest honilokoldalának középső részén megfelelő szélességű rést hagyunk. A szerszámkapcsolószöget és a keréken a fogferdeségi szöget a kis fogszámoknál végzett számítások alapján annak a már említett feltételnek megfelelően választjuk meg, hogy a fogak kihegyesedését elkerüljük és az alámetszés a legkisebb keréknél sem legyen a gyakorlatilag megengedhető értéknél nagyobb. Példaként felvett esetben 550, 450, 400 és 350 mm tengelytávolságok esetén, e távolságok 20 mm határig terjedő változtathatóságát megengedve, a fogszá'mösszegeket az alábbi összeállítás szerint úgy- választottuk meg, hogy a homlokmodulus minden előforduló módosításnál ugyanaz legyen, amikor azonos fogferdeségriél a szerszámmmodulus is azonos. a — 550—570 mm; m 550 ' -— = 16,666666 mm 33 -íi--= 20°; tn»= 15,661499 mm; «„ = 19° módosítás: 1:1 1:1,06 1:1,13 1:^2 1:1,35 1:1,54 fogszámok: '33/33 32/34 31/35 30/36 28/38 26/40 f ogszámösszeg': 66 66 66 66 66 66 450 a — 450—4,70 mm; mi, ~~_ -= 16,666666* mm /'-= 20°; m„ = 15,661499 m; «« = 19° • módosítás: 1:1 1:1,08 1:1,16 1:1,25 1:1,35 1:1,46 fogszámok: 27/27 26/28 25/29 24/30 23/31 22/32 fogszámössze: 54 54 54 54 54 54
