141621. lajstromszámú szabadalom • Kemenceboltozat
2 141621. egyetlenegy drótszálból alkotott dróthurkokat ' használunk.' Természetesen egy és- ugyanazon tartóborda függőtégláit csoportonként vagy páronként (lásd 1. ábra baloldal) egy-egy dróthurokkal külön is összefoghatjuk. Miként a rajz mutatja, a függőtéglákat emellett akként kötjük össze, hogy azok a hozzájuk tartozó hajlított tartókra felfeküsznek, úgyhogy a függőtéglák a hozzájuk tartozó hajlított tartóval a boltozat kialakításához gyakorlatilag egységes, alak darabot képeznek. Oly kiviteli alakoknál, ahol a boltozat-téglák "a hajlított vastartókra nem feküsznek közvetlenül fel, kihajlásra méretezett függővasakat kell alkalmazni. A. legalább csoportonként átmenő dróthúroknak a -10- tartóra felfekvő függőtéglákkal való alkalmazására a találmány szerinti boltozat különösen egyszerű és olcsó kiviteli alakja. A boltozatnak a zsaluzáson való elkészítése után a hajlított -10- vastartókat ráhelyezzük és a függőtéglákkal dróthurkok révén azok megfeszítésével öss'zekötjük. A hajlított -10- vastartók helyett -4- nyomószalagokat (3. ábra) is alkalmazhatunk, melyek ( a kemence szerkezetével önmagában ismert módon rugózóan vannak összekötve. A nyomószalagot az -5- rugó megfeszíti és ezzel felül a boltozatra szorítja. A boltozattégláknak a hozzájuk tartozó nyomószalaggal való tartós összekötése révén elérjük, hogy a boltozattéglák a szomszédos téglákkal szemben a boltozatban. helyes, helyzetükben vannak rögzítve, mimellett azonban a nyomószalagok a rugó hatása következtében az egész boltozat alakváltozását nem gátolják. Mivel a dróthurkok a hajlított -10- tartókon, illetve a -4- nyomószalagokon! bütykös, furatvezetések stb. nélkül nyugszanak, e hurkok a hajlított tartók, illetve nyomószalagok alakváltozásakor azok hosszirányában a különböző hőtágulások arányában eltolódhatnak. A -Kitartókat szükség esetén természetesen mintegy két vagy három darabból is kialakíthatjuk, azonban az egy darabból való kialakításuk előli yösebb. Oly boltozatoknál, melyek nem függőboltozatként vannak kialakítva, a boltozat építőelemei közül a merev -3- tartók, valamint a -7-íüggővasak elmaradnak. Az effajta boltozatnál a hajlított -10- tartók a boltozaton, illetve a tartóbordákoii nyugszanak, tehát a.kemence vasszerkezetével nincsenek összekötve. A boltozatnak fentebb említett megerősítését akként érjük el, hogy a függőtéglák a szomszédos függőtéglákkal a -10- vastartókkal való tartós kötésük révén a boltozatban való helyes helyzetükben vannak rögzítve, mimellett a -10- vastartók, mivel alakjukat változtathatják, az egész boltozat alakváltozását nem gátolják. * Szabadalmi igénypontok: 1. Boltozat kemencékhez, melyre jellemző, hogy a boltozat téglái vagy azok csoportjai vasból való, a boltozat alakjának megfelelően hajlított és a boltozat emelkedésekor azzal együtt alakváltozást szenvedő (10) tartókkal tartósan össze vannak kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti boltozat kiviteli alakja, melyre jellemező, hogy a boltozat (1) tartóbordából és közbülső (2) téglamezőkből áll, és hogy a hajlított (10) tartók a tartóbordák függőtégláival tartósan össze vannak kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti függőboltozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hajlított (10) vastartők merev (3) tartókon vannak felfüggesztve. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti boltozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vastartók rugó hatása alatt álló (4) nyomószalagok. 5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti boltozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a függőtéglák a hozzájuk tartozó hajlított tartókon vagy nyomószakgokon dróthurkok révén vannak felfüggesztve. 6. Az 5. igénypont szerinti boltozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy egy-egy tartóborda függőtéglái csoportonként vagy egészükben egyetlen-egy drótdarabból alkotott dróthurkok révén vannak felfüggesztve. 7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti boltozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a függőtéglák a hozzájuk tartozó tartókkal vagy nyomószalaggal akként vannak összekötve, hogy a boltozat a tartóhoz vagy nyomószalaghoz viszonyítva a tartó vagy nyomószalag hosszirányában, a különböző hőtágulásnak megfelelően eltolódhat. rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetqje. Újpesti nyomda. — 3446. — F. v. a nyomda igazgatója.
