141615. lajstromszámú szabadalom • Üreges robbanótöltetű berendezés
141615. •3 elegendő nagyok legyenek, a kamra az ábra szeriint a csavarmenetek mögött kiszélesedik. A 6. és következő ábrák, amint fentebb említettük, az előzőkben ismertetett berendezéssel kapcsolatbari olyani szerelékeket tüntetnek fel, amelyek a töltetek meggyújtását meggátolják, ha a kamrákba víz hatol. E szerelékeket különböző elvek alapján szerkeszthetjük meg. így azok villamos gyújtás esetén az áramot a gyujtóhuzalban megszakíthatják. Éppígy a gyujtópor átnedvesedése is kihasználható, mely esetben e por nemi tud meggyulladni. Az első esetben példaképen olyan úszót alkalmazhatunk, mely a víz behatolásakor a gyújtó vezetéket rövidrezárja. A rövidrezárást úgy is elérhetjük, hogy az árambevezető huzalok textilanyagú szigetelésével vizet szívhatunk fel. A gyújtó áramkört továbbá mechanikai úton is megszakíthatjuk akként, hogy a írugóhatás alatt egymáshoz szorított huzalokat egymástól távolítjuk, ami pl. úgy történhetik, hogy a víz gumizott vászoncsíkok ragasztóihatását szünteti meg. Hasznosíthatjuk továbbá a víznek ill. folyadéknak a begyújtó töltetekre kifejtett hatását is, amint fentebb már említettük. Ezt a hatást megkönnyíti az a tény, hogy a begyújtó töltetek burkolatát olyan anyagból készítjük, amely a vizet stb. átereszti. A 6. ábrán, miként az előző ábrákon, az üreges töltetű áttörő berendezés testének 1 alsó falában egymás fölött 2, 2' ... üregek vannak 5, 5' üreges töltetek befogadásaira, melyeket 15 robbantózsinórral gyújtunk meg. Az 5 üreges tölteteket tartalmazó 2 kamrákat 11 dugóval zárjuk le. Az 1 tömbben legalsó helyzetet elfoglaló 2' kamra alatt további, kisebb 16' kamra van. mely a zsinór meggyújtására való 17 zsinórvéget tartalmazza. Ez utóbbi kamrát íömítően zárja le a 18 dugó. A zsinórt magában véve ismert módon elektromosain fűtött szállal gyújtjuk meg, "melynek végei a 19, 19' árambevezető huzalokhoz csatlakoznak. Utóbbiakat a találmány szerint nem kötjük közvetlenül azokhoz az áramvezetékekhez, amelyek a talajszinten a begyújtó áramforráshoz csatlakoznak, hanem az ábrázolt módon visszahajlítjuk és a 16' kamra alatt levő 20 kamrába, külön-külön bevezetjük és itt a 22 szigetelő hüvellyel tartott 21, 21' fémes érintkezőkhöz csatlakoztatjuk. A vezetékek, a 20, kamrán és a különböző 2. 2' ... kamrákon áthaladva, a 21. 21'• érintkezőkön át csatlakoznak ahhoz a kábelhez, am-e'v az 1 berendezést a fúrt lyuk •bétae^ben fe1 függesztve tartia. A 20 kamrát al.u1 tömftő p n zárja'le a 23 dugó. magában a kamrában pedig 24 fémríszó foglal be'yet. Vltáp-ois. ho?rv «nnv'kor va'amilven tömítetlenség folytan a berendelésbe! vÍ7 ha+ol, ez a 20 karmrá-bain írvA^'k öss^p és, az. .emelkedő 24 úszó véeü'iis a 21. 21' érintkezőket rö^id rézárja és így megakadályozza azt, hogy a zsinór meggyújtásához elegendő áriam jusson a gyújtószálba. . A 7. ábra szerinti megoldás abban különbözik az előzőtől, hogy a 19, 19' huzalokat:, melyeket csak vékony, textilanyagú szigetelés borít, a 20 kamrában 25 fémmagra tekercseljük. Ha most a 20 kamrába víz nyomul, a 19,19' huzalok textilburkolata elveszti szigetelőképességét és a huzalé* a 25 fémmagon rövidre záródnak. A 8. ábrán a begyújtó szerkezethez haladó 19' vezeték a 40 helyen közvetlenül a berendezés tömegéhez csatlakozik és így az áramkör csak a 19 bevezető huzalt foglalja magában, a tömegen át történő áramvisszavezetés mellett. Másrészt ez a 19 vezeték közvetlen érintkezésben van a 43 helyen a 41 fémcsővel, melyet a berendezés testéneik belsejébe szerelünk. A 41 csövet tetszésszerinti módon, pl. textilanyaggal szigeteljük el a berendezés testétől. A 42 ellenállást a 19 vezetékben sorba kapcsoljuk e vezetéknek a begyujtószervhez csatlakozó pontja és a 43 pont közé, ahol a vezeték a 41 csővel érintkezik. A vezetékét a 43 ponton túl, a talajszinten, az áramforráshoz kötjük, miként az előző példában. Magától értetődő, hogy amikor a berendezés nem tartalmaz vizet, a 41 cső el van, szigetelve és az áramkör talajszinti zárása folytán áram halad át. a gyutacson, minek következtéiben a robbantózsinór meggyullad. Ha azonban a berendezésbe víz hatol, akkor ez pl. azokat, a textil-rostokat, amelyek a 41 csövet a berendezés testétől elválasztják, megnedvesíti és ezáltal a 41 csövet részbeni a tömeghez csatolja» Ettől a pillanattól kezdve a tápláló áramkör zárása esetem az áram nagyobbik része a 42 ellenállás jelenléte folytán már nem a 19 huzalon át folyik, hanem a. 41 csőtől- közvetlenül a tömegbe, az áramnak a begyujtószervhez folyó kisebbik része pedig nem elegendő a begyujtószerv működtetéséhez, A 9. és 10. ábrán egész vázlatosan szemléltetett berendezés az előző megoldásoktól abban kü'önbözik, hogy itt a vezeték nem rövidrezaródrk. hanem a vezetékhez haladó áramkör önműködően megszakad. Ezeken az ábrákon is a robbantőzsinőrnak 17 begyuitő szerkezete van, melyben'a gyújtószálat tápláló 19. 19' huzalok végződnek. Ebben az esetben a 19' huzalt a 26 ponton földeljük1 (ni. a berendezés tömegéhez kötjük), míg a 19 vezetéket 2 darab1 30, 30' érintkező révén a 27 vezetékhez kötjük. A 27 vezeték másik véprét a talajszinten az áramforrás egyik keféjéhez csatlaknytnfink, a másik kefét nedig a gyujtó-megsza-Mtó -Vözve+ításé M e 1 földeljük. A 30, .30' érint-kewiW a: tíblakú 28 •ma 'ó két vége tartja és pl. a p-nm'zott 29 vás^omcsík' szorítia esrynpshoz. A ?R, 29. 30 30' rendszer, miként az előző oéldában, a berendezés alján levő 20 kamrában
