141610. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozóáramú feszültségesés önműködő kiküszöbölésére és túláramok korlátozására
Mégjelent 1952. évi október, hö' 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141610. SZÁM. 21 d2 , 42—44. OSZTÁLY. — Kp-17654, ALAPSZÁM. Berendezés váltakozóáramú feszültségesés önműködő kiküszöbölésére és túláramok korlátozására. A Magyar Állam, mint á feltalálók: Dr. Kovács Károly Pál oki. gépészmérnök, Budapest és Dr. Vájta Miklós oki. gépészmérnök, Újpest jogutóda. A bejelentés napja: 1949. február 5. Erősáramú villamos gépekben és energiaátvivő berendezésekben a váltakozóáramú villamos energia áthaladása során az áram útjába eső ellenállásokon és reaktanciákonfeszültségesés, valamint wattos és wattnélküli veszteség keletkezik. Mindezek káros jelenségek, amelyeket a műszaki és gazdasági lehetőségek szabta korlátokon belül a lehető legkisebb értékre igyekeznek csökkenteni, illetve teljesen kiküszöbölni. A feszültségesés csökkentésére különféle feszültségszabályozó transzformátorokat használnak, amelyeknek azonban közös hátrányuk, hogy drága, terhelés alatti átkapcsolásra alkalmas kapcsolóeszközöket igényelnek és a feszültségingadozásokat csak késve, kisebb-nagyobb lépésekben tudják kiszabályozni. Viszont nagy érzékenységgel nem készíthetők, mert az a kapcsolóberendezés túl' gyakori működését és gyors elhasználódását vonná maga után. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a szabályozó transzformátorral ellentétben, nem a bekövetkezett feszültségesés után szabályozzák a feszültséget, hanem eleve megakadályozzák, hogy hosszirányú feszültségesés egyáltalán létrejöjjön. Evégből soros kondenzátort alkalmaznak. A, hosszirányú feszültségesés bizonyos feltételek teljesítése rnellett az ilyen soros kondenzátorral teljesen eltüntethető, sőt az még adott esetben a' teljesitménytényezőt is javítja. Hátránya azonban, hogy lehetővé teszi rendkívül nagy, zárlati áramok kifejlődését, amelyek miatt az egész berendezést költségesebbre kell készíteni, másrészt a nagy zárlati áramok magát a kondenzátort is veszélyes mértékű feszültségigénybevételnek teszik ki. E hátrány kiküszöbölése végett az energiaátvivő berendezésben soros kondenzátort és a soros kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt vasmagos fojtótekercset rendezünk el. A fojtótekercs lehet valamely, a berendezésben egyébként is alkalmazott villamos készülék, például transzformátor vagy booster egy vagv több tekercse. ' A találmány néhány példakénti kiviteli alakját a rajz ábráiban tüntettük fel. Az 1.—3. ábrák egyvonalas kapcsolási vázlatok. A 4. ábra a 2. ábra szerinti kapcsolás alkalmazása háromfázisú transzformátor esetére. Az 5. ábra a találmány alkalmazását energiatermelő géppel kapcsolatban szintén egyvonalas vázlatban tünteti fel. A 6. és 7. ábrák a találmány szerinti megoldás hatását magyarázó diagrammok. A 8.—10. ábrák a kondenzátor és fojtótekercs különböző kiviteli alakjait szemléltetik. Az 1. ábrabeli elrendezésnél a kondenzátorral vasmagos fojtótekercs van párhuzamosan kapcsolva. Xv a fojtótekercs reaktaraciáját jelenti. Xc a kapacitív reaktancia. A találmány szerinti megoldásnál a fojtótekercset úgy méretezzük, líogy az üzemszerűen átvinni szándékolt legnagyobb energiákig Xv jóval nagyobb legyen Xr nél. A hosszirányú feszültségesés megszüntetéséhez tehát csak kis mértékben nagyobb kondenzátor szükséges, mint abban az ismert esetben, amikor vasmagos 'fojtótekercset nem alkalmazunk. Amikor a berendezésben-áz; üzemi áramot lényegesen meghaladó túláram, például rövidzárlati áram keletkezik, akkor a fojtó-