141607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelékfélék szárítására

Megjelent J952. évi október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141607. SZÁM. 82 a. OSZTÁLY. —* F-I 1533. ALAPSZÁM. Eljárás főzelékféléik szárítására. The Farmers Marketing afid Supply Company Limited cég, London, mint Rivoche Eugene Joel londoni lakos jogutóda. Pótszabadalom a 140734. lajstromsz. törzsszabadailotmhoz. A bejelentés napja: 1947. december 16. Nagybritanniai és északírországi elsőbbsége: 1939. december 15. (A 41.700—1948. Ip .M. sz. rendelet alapiján.) A találmány a törzsszabadalomban ismertetett és védelem alá helyezett eljárás továbbfejlesztése. Ennél az eljárásinál sejtszerkezetü, nedvességtartalmú — különösen pedig keményítőtartalmú — főzelékféléket, így burgonyát, olymódon kezeltünk, hogy eredeti állapotukba könnyen visszaállítható szárított terméket kapjunk. A törzsszabadalom szerint a főzelékfélét először megfőzzük, majd a végleges aszalás előtt lehűtjük. A jelen találmány szerint a hűtést addig fokozzuk, hogy a hőmérséklet a víz fagyáspontját megközelítse^ sőt esetleg az alá essék. Azt tapasztaltuk, hogy az ekként fokozott hűtés olyan fizikai állapotot teremt, amelyben a főtt főzelék belsejében bizonyos vízkiválasztás következik be, mely a víz eltávolítását a főzelékből megkönnyíti. Az alkalmazott hőfok 4 C°-nál alacsonyabb, előnyösen pedig olyan alacsony, hogy annái a víz megfagy. Ekkor az üzemi eljárásnál sokkal könnyebben meg lehet állapítani, hogy a hűtés elégséges-e vagy sem, mert a fagyás fizikai jelenségeit még1

tanulatlan munkás is könrtyen felismerheti. A fent közölt mértékig fokozott hűtés különösen akkor előnyös, ha keményítőtartalmú főzelékeket, pl. burgonyát szárítunk. Míg ugyanis a közönséges főtt burgonyát sem egészben, sem felszeletelve, sem pedig áttört állapotban melegen nem lehet jól centrifugálni, mert a megduzzadt keményítőszemcsék a vizet nem adják le, addig a 4 C°-ot meg nem haladó hőmérsékletre hűtött főtt burgonya olyan fizikai állapotban van, amely tekintélyes mennyiségű víz eltávolítását engedi meg centrifugálás útján. A kémé-» nyítő ugyanis nem kapja vissza a vízfelvevőképességét, amíg a hőmérséklet lényegesein nem emelkedik. A találmány szerint tehát a hűtött* illetve fagyasztott főtt burgonyát, melyet a főzés előtt felszeletelhetünk, vagy a főzés után áttörhetünk, víz előzetes eltávolítására, szobahőmérsékleten, a gazdaságos és hatásos centrifugáló műveletnek vetjük alá. A centrifugálás folyamán, melyet szükség esetén enyhe melegítéssel egészítünk ki, a hűtés, illetve fagyasztás alatt képződött jég megolvad és a főtt keményítőből a hűtés hatására kiszabadított víz eltávozik, még mielőtt a keményítőszemcsék meglágyulnának és csoportosulni törekednének. Ilymódon a víz igen hatásos, előzetes eltávolítását érjük el. A legnagyobb vízveszteség akkor következik be, amikor a hőmérséklet 4 C° ra eimielkedik. A főtt burgonyából úgy is elltávolíthatunk vizet, hogy a lehűtött, főtt burgonyát nedves por alakjában két nedvszívó henger közé vezetjük, melyeket e célból1

pl., kelmével borítunk. A hengereket nem kell erősen egymáshoz szorítani és azoknak nem kell nagyon melegnek lenniiök. Elegendő, ha a hengerek felülete száraz, amikor a nedves burgonyaporral érintkezésbe jut. A fenti mérvű hűtés további előnye, hogy a lehűtött, főtt burgonyát a főtt keményítőszemcsék károsodása nélkül zúzással vagy kavarással porrá alakíthatjuk. Az így kapott, hűtött port korábban készült száraz porral könnyen és alaposan összekeverhetjük, úgyhogy amikor a keveréket (a jég olvadása közben) felmelegedni engedjük, finom, nyirkos pdrt kapunk, melynek csökkent nedvességtartalma már elég