141603. lajstromszámú szabadalom • Kézi szőnyegcsomózó készülék
Megjelent 1952. évi október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141603. SZÁM. 25 d. OSZTÁLY. — Wi-4.' ALAPSZÁM. Kézi szőnyegcsomózó készülék. , Winkler Zoltán kereskedő és Zilles János műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja: 1949. november 22. A csomózottszőnyeg-ipar általában házi ipar. ahol a kifeszített felvetőfonalakra a .csomókat kizárólag kézzel kötik. A csomózás még akkor is, ha azt ügyeskezű s gyakorlott mungás végzi, igen lassan haladó munka. A következőkben ismertetett készülék ezt a munkát könnyíti, tetemesen gyorsítja és az eddig elért legjobb kéziteljesítményt is minden különösebb kézügyesség és gyakorlat nélkül, három-négyszereséire emeli. A mellékelt rajz .1. ábrája felülnézetben, a 2. pedig oldalnézetben tünteti fel a készüléket. A 3. ábra az adagoló motollát ábrázolja, a 4. ábra pedig a felvetőfonalpáron előállított csomót mutatja. A csomózófonál az (1) rugós fonalfékezőn keresztül jut a 3. ábrán ábrázolt motolla négy sarkán lévő rugalmas lemezpárokból kiképzett szorítók közé. A szorítókat alkotó lemezpárok (4) bevágásokkal bírnak a csomózó fonalaikat elvágó késecske alkalmas időpontban való befogadására. Két szomszédos szorító bevágásainak egymástól* Való távolsága egyenlő az egy csomó képzéséhez szükséges csomózófonál hosszával. A csomózófonál azért kerül a forgó motollának a letompított végű rugósszorító lemezpárjai közé, mert a vele eey síkban lévő (1) fonalfékező hatása miatt állandóan kifeszített állapotban van. A motollát minden csomó készítéséné,! legcélszerűbben a balkéz egyik ujjával forgatjuk 90°kal tovább. A pontos 90°-ny} elfordulást a (2) négyzetkeresztmetszetű tengelyrészhez simuló (3) laposrugó biztosítja. Azután a jobbkéz valamelyik ujjával nyomást gyakorlunk a (7) emeltyűre, mely a 45° szögben, álló, ferde élű (5) késecskét a nyomás tartamára betolja a motojlának a kés előtt lévő (4) bevágásába és a csömózófonalat átvágja. Ez által a csomózófonál két szorítólemezpár közötti része csomózás céljára szabaddá válik, mert a másik végét már az előző csomó készítésénél elvágta az (5) késecske., Ezután a csomó előállítása céljából, a két kézre fogott készülék1 (20) alsőlemezéhez erősített (9) felvetőfonal szétfeszítőjének tompa élét a csomóképzésre szánt két felvető fonál közé dugjuk és előre toljuk. A (9) feszítő ékaíakű kiképzésének következtében a két (10) felvetőfónál egymástól eltávolodik s a feszítő egy-egy (22) vájatában szétfeszítve marad. A csomó- -képzésben egyelőre nem: szereplő felvetőfonalakat a feszítővel egyenlő magas, annak két oldalához szögben hajló két (11) terelő tolja oldalra. Ha most a készülék felső részét a mélyebben lévő (22) vájatban helyet foglaló (10) felvetőfonalpár körül, mint forgópont körül előre billentjük, a motolla két rugalmaslemezszorítópárjai között hélyetfoglaló s az (5) késecske munkája által mindkét végén szabaddá vált pár cm-nyi csomózófonál-darabkát a (12) csomózóvégek nekiszorítják á (10) felvetőfonálpár velük szemben fekvő részéhez. Ha most a három, egymáshoz csuklósan kapcsolt darabhoz álló (13) híd középső, magasabban álló darabjára valamelyik ujjunkkal nyomást gyakorlunk, á (15) karok, amelyek a (14) csapok körül elforgathatóan vannak kiképezve s amelyeket . a (16) tekercsrugó tart össze — széjjelnyílriak s széttolják a rájuk rugózottan csuklózott (18) karokat is, amelyek végein a fonalak vastagságához mért, cserélhető (12) csomózóvégek találhatók. E csomózóvégek egymástólvaló eltávolodása következtében az egymásfelé néző és a csomózó fonalvégeket kis.sé lefelé irányító , vezetővá iátokkal ellátott görbületekről a készü-1% további előrebillentése miatt még jobban megfeszített két felvétőfonál egymáshoz való
