141600. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső fluoreszkáló ernyővel
Megjelent 1952. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141600. SZÁM. 21«,.1—16. OSZTÁLY. P-10762. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső fluoreszkáló ernyővel. N. V. Philips' Gloeiiampenfabrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja: 1943. iúlüus 21. Németalföldi elsőbbsége: 1942. július 22. A találmány villamos kisütőcső fluoreszkáló ernyővél, valamint eljárás az ilyen ernyőkben alkalmazható anyagok előállítására. Azok mellett az ismert ernyők mellett, amelyek kékesen felvillanó fluoreszkálóanyagot tartalmaznak, — mely anyagok között a legfontosabb a kalciumwolframát és az ezüsttel aktivált cinkszulfid, — szükség van olyan ernyőre is, mely a rácsapódó elektronok energiáját jó hatásfokkal képes kék fénnyé átalakítani. . A találmány villamos kisütőcső fluoreszkáló ernyővel és a találmányt az jellemzi, hogy az ernyő magnéziumoxidból, sziliciumoxidból és titánoxidból összeállított anyagot tartalmaz és hogy ennek részmennyiségei akként vannak megszabva, hogy — mol-okban számítva, — a titánoxid mennyisége a titánoxid és sziliciumoxid összegének mennyiségéhez viszonyítva 0,001 és 0,40, a magnéziurnoxid mennyisége a sziliciumoxid és titánoxid összegének mennyiségéhez viszonyítva pedig 1,4 és 0,25 között van. Az ilyen anyag általános képlete' a következő: X Mg.0 . Y SiO«. Z TiOs. Az alkatrészek mennyiségeit ebben az anyagban tehát a találmány szerint akként választjuk, hogy, amint ezt fent megadtuk, ----- 0,001 és 0,40, y-f-z . y + z pedig 1,4 és 0,25 között legyen. Ezt az anyagot magnézium kevert szüikát-tatanátjaként foghatjuk fel, amikoris egyetlen molekulában Si02 . Ti02 és MgO van. Ismeretes már olyan fluoreszkáló anyag, amelyet úgy állítanak elő, hogy. mintegy két rész masnéziumoxid és egy rész titánoxid keverékét bizonyos hőmérsékletig hevítik és melyet . magnéziumortotitanátnak lehet nevezni. Ez az anyag ahiganyszpektrum egy része révén való besugárzásakor vörös fényt bocsát ki. Ez tehát használható olyan gázkisüléses csövekben, amelyek higanygőzzel vannak töltve és melyeket akként tartanak üzemben, hogy a szpektrum ama bizonyos részeit, amelyek a fluoreszkálást előidézhetik, elegendő intenzitással hozzák létre. Emellett a fluoreszkáló anyag által kibocsátott vörös fény hullámhossza 6800 és 7100 Ä. Ismeretesek olyan anyagok is, amelyek magnéziumoxid, titánoxid és esetleg beriíliumoxid bizonyos százalékos mennyiségének keverékéből állanak. Ez az anyag rövidhullámú fénnyel való besugárzásakor 6800 Á és 7100 A hullámvaló besugárzásakor 6800 A és 710O Ä hullámhosszak közötti vörös fényt bocsát ki. Mindkét esetben aktiváló anyagként mangán van jelen. Ismeretes sárgán felvillanó anyag előállítására való olyan eljárás is, melynél ez az anyag kis mennyiségű vanádiumot tartalmazó magnéziumortoszilikátból áll. Épp így ismeretesek aktiváló anyagként mangánt tartalmazó és vörösen felvillanó olyan anyagok is, amelyek magnéziumortoszilikátból és -metaszilikátból állanak. Kék színben felvillanó, fluoreszkáló anyagként ismeretes a magnéziummetaszilikát, észleltek továbbá kék lumineszkálást titánoxidon is. E kékesen felvillanó anyagok fényhazama azonban csekély. . Az ismeretes anyagokkal szembén a találmány szerinti kisütőcsőben alkalmazott anyag fontos előnye, hogy a irácsapódó elektronok energiájának átalakítása kék fénnyé nagy hatásfokkal megy végbe. Á találmány szerinti kisütőcsőben alkalmazott anyag magnéziumszilikát-titanát elegykristályait tartalmazza, melyek ugyanolyan szerkezetűek (Klino—Enstatit-szerkezet), mint a sztabil alakzatú magnéziummetaszilikát. Ez a magnézium -metaszüikát azonban elektronbombázás hatására csak gyengén emittál.
