141586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin kinyerésére
Magjelent 1952. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141586. SZÁM. '30 h, /8. OSZTÁLY. - C-6300. ALAPSZÁM. Eljárás penicillin kinyerésére. Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek .gyára r. t. (Dr. Kereszty & Dr. Wolf) cég Újpesten és Dr. Gerecs Árpád vegyészmérnök, König Rezső vegyészmérnök és Somfai Zoltán vegyészmérnök, mindhárman Budapesten. A bejelentés napja: 1948. december 17. FeníAllinnek vizes oldatokból történő kinyerésére több eljárás ismeretes. A legismertebb eljárás szerint az erjesztés útján nyert híg penicillin oldatot valamilyen szerves oldószerrel, rendszerint nagy mennyiségű etilacetattal kivonatolják ; az. így nyert oldatot puffer-oldattal vagy bikarbonáttal rázzák ki a penicillin kivonatolása céljából. A kivonatolási eljárást több^ szőr megismétlik, amíg kellő tisztaságú termékhez jutnak. Az eljárás hátránya, hogy az etilacetáttal történő kivonatolás előtt a vizes oldatot-2—3 közötti pH-értékre kell beállítani, ahol a penicillin köztudomás szerint erősen bomlékony és ezért a kivonatolási műveietet rövid idő alatt kell elvégezni, ami emulziók képződése miatt nehézséggel jár. Másik hátránya az eljárásnak, hogy igen nagy mennyiségű kivonatoló oldószerre van szükség, rendszerint 1:1 arányban keil az oldószert a vizes oldathoz alkalmazni. Ismeretes a 138.879. számú magyar szabadalmi leírásból egy olyan eljárás, amely penicillin tisztítása céljából annak primer aminokkal képzett sóit állítja elő. A 139.974. számú magyar szabadalmi leírás szerint szekunder aminokkal képezett penicillin sókat állítanak elő, a 139.910. számú magyar szabadalmi leírás pedig p-amonibenzoesav észterek új penicillin sóinak előállítására tartalmaz utasításokat. Az említett bejelentések penicillinnek primer és szekunder aminokfcal képezett, sójának előállítását célozzák, legtöbbször nem kielégítő kihasználással. Azt találtuk, hogy igen előnyösen nyerhetjük ki a penicillint vizes oldatokból és bármii ven tisztaságú penicillin oldatokból igen előnyösen különíthetjük el a penicillint, ha a penicillint tercier bázissal alkotott sója alakjában szerves oldószerbe visszük át olyképen, hogy a penicillin oldatot kivonatoljuk olyan tercier bázisnak széprves oldószerrel képezett oldatával, melynek penicillin sója az alkalmazott szerves oldószerben oldódik, vagy a penicillin valamely fémsójának vizes oldatát cserebomlásba hozzuk a tercier bázis valamilyen savval képezett sójával és az elegyet kivonatoljuk a szerves oldószerrel, amely célszerűen az alkalmazott tercier bázist is tartalmazhatja és az oldószerből a penicillint alkáli vagy alkáli földfém hidroxid vagy karbonát, célszerűen alkáli,'vagy alkálifödlfém bikarbonát vizes oldatával vagy szuszpenziójával, vagy kissé alkálikusra beállított puffer-oldattal kivonjuk, adott esetben az így nyert penicillinsó oldatot a kivonási műveleteknek újra alávetjük és a penicillin sót elkülönítjük. Igen alkalmas az eljárás erjesztéses úton nyert penicillin oldatok feldolgozására, amikor annak következtében, hogy az oldatot nem kell erősen savanyúra beállítani, gyakorlatilag veszteség-nélkül'lehet a penicillint tercier bázissal képezett sója alakjában szerves oldószerbe átvinni. A szeíves oldószerből a penicillint ugyancsak veszteség nélkül átvihetjük vizes oldatba azáltal, hogy alkáli vagy alkáliföldfém hidroxidok vagy karbonátok oldatával vagy szuszpenziójával, mint amilvenek a nátriumhidroxid, nátriumkarbonát, kálciumkarbonát, stb., kirázzuk a tercier bázis penicillin sóját tartalmazó oldatot. Célszerűen alkalmazhatunk a penicillinnek a szerves oldószerből való kivonására alkäli-blkarbonätot vágy aMliföldfém-bikarbomátot vizes oldatokban, mint amilyenek a nátriumbikarbonát, vagy a kálciumhidrokarbonát. De
