141583. lajstromszámú szabadalom • Gránát
2 141583. banäs még nem következett volna be. Úgy is el járhatunk azonban, hogy mindkét részt egymástól függetlenül látjuk el áz önrombolásra vezető eszközökkel. Az ilyen lövedékek előállítására pl. az ábrán feltüntetett kiviteli alakot használhatjuk, aimiikoris a következőképen' járunk el,: Az elülső részt hegyes ív alakú acélsapkából alakítjuk ki, amely a -3- robbanótöltetet tartalmazza és. elülső részén a gyűjtőeszközöket hordja, amelyek az -5- sapkában vannak elrendezve. Ez célszerűen olyan kialakítású, hogy az elülső rész robbanásakor repeszdarabokra esik szét. E célból pl. a sapkán -7- hornyokat rendezünk ej, amelyek kisebb ellenállású irányokat 'alakítanak ki. A sapka anyaga e hornyok mentén reped szét. Ezáltal elkerülhető, hogy az -5-sapka az elülső rész robbanásakor útját folytassa és a második akadályba lyukat üssön, amelyen a hátsó rész robbanás nélkül átrepülhet. A hátsó rész olyan testből, pl. sajtolt acélból áll, amely elülső részén a -9- gyújtótöltettel ellátott -8- gyűjtőt, valamint a -4- robbanótöltetet tartalmazza. . A -8- gyújtó olyan kialakítású, hogy a gyújtás a gyújtó -10- elülső végének akadályba való ütközésekor következik be. E célra pl. a gyújtó e végén a -11- furat van kialakítva, amely esetleg vékony lemezzel e! van zárva és amelyben a -12- csúszórúd van, amely e végnek akadályba való ütközésekor a gyújtást előidézi. E végződés előtt a -13- ernyő, van elrendezve, amely az eiülsŐ rész robbanásakor helyét elhagyhatjia. Ez az ernyő pb egy darabból álló tárcsa lehet, melynek oldalán túlsúlya van, de állhat valamely Z-alakú hasítékkal két részre osztott tárcsából, miként azt a rajz feltünteti. Az első rész robbanásakor az első esetben a tárcsa az oldalsó túlsúly következtében ráható nehézségi erő hatására radiálisán tovasodródhat, míg a második esetben az ernyő, amejynek mindkét része saját, a lövedék tengelyétől távoleső súlyponttal rendelkezik, hasonlóképpen radiálisán sodródik tova. Mindkét esetben a gyújtó -10- elülső végének -11- furata szabaddá válik, úgyhogy a -12- rúd vége közvetlenül ki van téve minden későbbi felütődésnek. < Az elülső és hátsó részek összekötése végett pl. az első a -8- gyújtó testére ráhúzható, mimelleit a -13- ernyő a -3- elülső töltet és a-8-gyujtó elülső részét körülvevő -14- hüvely közé szorul be. Ez a gyújtó el van látva az önromboiáshoz szükséges szokásos eszközökkel, továbbá egy -15- csatornával, amely az elülső és hátsó töltet tereit köti össze és e töltetek egyidejű félrobbanását biztosítja, ha az önromboiáshoz vezető eszközök hatékonnyá válnak. A berendezés természetesen olyan, hogy az elülső rész robbanása e -15- csatornán át nem terjedhet át a hátsó töltetre. Ezért a -15- csatornát rendszerint a -16- dugó zárja el, mimellett ezt a -16- dugót az elülső rész -robbanása nem szabadíthatja ki, hogy ekként a -15- csatorna hátrafelé szabaddá váljék. Ezzel szemben azonban a dugó a hátsó rész robbanásának hatására előre kilökődik és így azs elülső «íöltet is robban." Ekként olyan lövedékhez jutunk, melynek működési módja és előnyei a fentiekből világosan kitűnnek, úgyhogy minden további magyarázat feleslegessé válik. Természetes és az adott leírásból önként is értetődik, hogy a találmány nincs a különböző részeinek e részletesen leírt alkalmazási módjaira és kiviteli alakjaira korlátozva, hanem, ellenkezőleg, minden egyéb formát is felölel. Szabadalmi igénypontok : 1. Gránát, amely legalább két, (egymás mögött) elrendezett részbőr áll, melynek mindegyike egy-egy, robbanótöltetet tartalmazó hüvely, mimellett e részek mindegyikének saját becsapódó gyújtása van, azzal jellemezve, hogy olyan kialakítású, hogy a (pl. 1) elülső rész jelenléte a (pl. 2) hátsó rész (pl. 8, 11, 12) gyűjtőeszközeit hatástalanná teszi, úgyhogy a lövedék két egymás mögött fekvő akadályba való ütközéskor kétszer robbanhat és pedig függetlenül mindkét rész gyűjtőeszközeinek érzékenységétől. 2. Az 1. igénypont szerinti gránát kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (pl. 2) hátsó rész gyűjtőeszközei olyan kialakításúaik, hogy csupán az elülső rész szétesése után válnak hatásossá. 3. Az 1. igénypont szerinti gránát kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind az elülső, mind a hátsó részének saját, az önrombolásra vezető eszközei vannak. 4. Az 1. igénypont szerinti gránát kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy csupán a hátsó résznek vannak az önrombolásra vezető eszközei, mimellett a két (pl. 1, 2) rész terei között egy, csupán' hátulról előre vezető irányban hatásos (pl. 15, 16) összeköttetés van elrendezve, hogy.a hátsó rész robbanása az elülső részt is robbantja, az elülső rész robbanása azonban a hátsó rész robbanását nem válthatja ki. 5. Az !. igénypont szerinti gránát kiviteli alakja, melynél az elülső résznek gyújtófeje van, azzal jellemezve, hogy e gyújtó hüvelyének gyengített zónái vannak, melyek mentén e hüvely az elülső rész robbanásakor darabokra szakad szét. 6. Az I. igénypont szerinti gránát kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (pl. 2) hátsó rész elülső végének becsapódási gyújtásra vezető eszközei vannak. 7. Az I. és 6. igénypont bármelyike szerinti
