141567. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék a fékrudazattól elválasztott fékdugattyúval

2 141.567 egyidejűleg mindkét munkateljesítmény elvégzésére elegendő erőt szolgáltasson. Kézierővel fékezésnél a —7— dugattyúrúd jobbra mozog el, miközben csak a belső —11—- rugó nyo­módik össze. A —11— rugó által eközben a —15— felfekvőfelületre gyakorolt nyomás ugyanis nem elegendő arra, hogy az erős —3—• rugó előfeszíté­sét legyőzze. Az —5— dugattyú ennélfogva meg­marad helyzetében és a —7— dugattyúrúd attól el­távolodik. A kézifékezés befejeztével a —11— rugó a — rj— dugattyúrúdat visszatolja ismét az —5— dugattyúval érintkező helyzetébe, miközben a fék­rudazatot is visszamozgatja. Mivel a —11— rudazatvisszahúzó rugó a fék­hengerrel és azzal együtt dugattyúrúddal is azo­nos tengelyelrendezésű, a fékdugattyú és a ruda­zatvisszahúzó rugó által létesített nyomatékok ará­nya emelőkarváltozások esetén is a rudazatban azo­nos marad." A 2. ábra szerinti kiviteli példánál egy külön —19— beállítóhenger van, melynek —20— du­gattyúja foganatosítja, hogy a tulajdonképpeni fé­kezés előtt a fékpofák a kerekekre felfeküdjenek. Evégett a —19—• beállítóhenger —21— dugattyú­rúdja, amely legömbölyített végével a —20— du­gattyúnak fekszik, de attól eltávolodhat, a —22— fékemeltyú meghosszabbított részével van össze­kötve, amely fékemeltyű a —7— fékeződugattyú­rúddal kapcsolódik. A —11—• rudazatvisszahúzó rúgó e kivitelnél nem közvetlenül a —15— támasztóperemre fekszik fel7 hanem a —23— tárcsa és a —24— golyós­csapágy révén a —25— anyára, mely a —26— golyóscsapágy közvetítésével a -—15— peremre tá­maszkodik. A —25— anya nem önzáródó menet­tel van a —7— dugattyúrúdra csavarva. Az anyá­nak az —5— fékdugattyú felé irányuló —27—• gallérja van, mely a —17— cső belső felületén ki­. alakított, —28— nyúlvány közeléig terjed. Ha sűrített levegővel fékezünk, úgy először a —19— beállítóhenger —20— dugattyúja kifelé tolja a —21— rudat, és ezáltal a —22— fékemel­tyű oly messzire lendül ki, hogy a fékpofák fel­fekszenek a kerekekre. Eközben a —7— dugaty­tyúrúd a —25— anyán át kifelé húzódik, mely közben elforog és a —26— golyóscsapágy révén az —5— fékdugattyúval összekötött —15— tá­masztóperemre fekszik fel. Az —5— dugattyúra eközben ható erő nem elegendő azonban, hogy az erős —3— rugó előfeszítését legyőzze és így az —5— dugattyú ezalatt helyzetében marad. Amikor a fékrudazat a fékpofák felfektető moz­gását befejezte, a fékezőerőt kifejtő sűrített le­vegő kezd az —5— dugattyúra hatni, mire az jobb­ra fog mozogni és ezalatt a —3— rugó összenyomó­dik. Közben a —28— nyúlvány a —25 anya —27— gallérjára fekszik fel. A két alkatrész (28 és 27) kö­zött keletkező súrlódás következtében a —25— anya most már nem tud elforogni, vagyis nem tud a —7— dugattyúrúd hosszirányában csavarodva el­mozogni, miáltal az a : —7— dugattyúrúdon szilár­dan illeszkedő peremként fog hatni. Ennekfolytán az —5— dugattyú mozgása révén magával viszi a —7— dugattyúrúdat is és átadja ilymódon a fé­kezőerőt a fékrudazatnak. Amikor a fékezés befejeztével a sűrített levegőt az —1— hengerből kiengedjük, a —3— rugó az —5— fékdugattyút kiindulási helyzetébe tolja visz­sza. Ezenkívül tehermentesül azonban a —11— rugó is és közben a —7— dugattyúrúdat a —25— anya révén balra visszahúzza. Ez lehetséges, mert a —28— nyúlvány az —5— dugattyú visszafelé mozgásánál a —27— gallértól eltávolodik és ennek­folytán a •—25— anya most már újból elforoghat. Láthatjuk tehát, hogy a rudazat visszaállítására való —11— rugónak • az —5— fékdugattyún lévő, —15— támasza oly —23—26— eszközök révén kap­csolódik a —7—• féikrudazattal, hogy csak az —5— fékdugattyúra ható légnyomás esetén van az —5—• dugattyú és a —7— rudazat között merev kapcso­lat; viszont az —5— fékdugattyúra ellenkező irányban ható erő esetén vagy a —7— fékruda­zatra bármely irányban ható erő esetén az —5— és —7— részek egymáshoz viszonyított eltolódása lehetővé válik.. Az ilyen berendezést ebben a leírás­ban és az igénypontokban záróműnek nevezzük. Kézierővel fékezésnél a fékező a —7— dugattyú-, rudat a —25— anyán át elhúzza jobbra, miközben a —21—• rúd a —19— beállítóhenger —20— du­gattyújától eltávolodik és csupán a —11— rugó nyomódik össze. Emellett a —25— anya elforoghat, mert annak —27— gallérja nem kerül érintkezésbe a —28— nyúlvánnyal. Az —5— dugattyú megma­rad helyzetében, mert a —11— rugó feszítőereje, mely a —23—26— részek közvetítésével a dugaty­tyúval összekötött —15—• támasztófelületre átadó­dik, nem elegendő arra, hogy a —3— rugó erejét legyőzze. A kézifékezés befejezésénél a tehermente­sülő —11— rugó a —7— dugattyúrúdat ismét az eközben akadálytalanul elforgó —25— anyán át­húzza. 4 Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomólégfék a fékrúdazattól elválasztott fé­keződugattyúval, dugattyú- és rúdazatvisszahúzó­rugóval azzal jellemezve, hogy a (11) rudazatvissza­húzó rugó az (1) fékhengerrel azonos itengelyű. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli változata azzal jellemezve, hogy a (11) rúdazatvisz­szahúzó rugó a (7) fékrúdazaton és az (5) fékdu­gattyún lévő (13, illetve 15) támasztófelületek kö­zött van olyan méretezésű, hogy rugóerejét a (3) dugattyúvisszahúzó rugó felülmúlja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a (11). rú­dazatvisszahúzó rugó az (1) fékhengeren belül van. 4. A 3. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a (11) rúdazatvisz­szahúzó rugó az (5) fékdugattyú csőszerű (17) nyúlványában van, 5. A. 2—4. igénypontok bármelyike szerinti nyo­mólégfék kiviteli változata beállítóhengerrel, azzal

Next

/
Oldalképek
Tartalom