141564. lajstromszámú szabadalom • Héjszerkezetű támfal vasbetonból és eljárás előállítására

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.564. SZÁM. 19. e. OSZTÁLY, — MEP-20. ALAPSZÁM. Héjszerkezetű támfal vasbetonból és eljárás előállítására. A. Magyar Állam, mint a feltaláló Dr. Menyhárd István oki. mérnök, egyetemi m. tanár, Budapest, jogutódja, A . bejelentés liánja: 1949. augusfetus 22. A találmány vasbetonból való, héjszerkezetű tám­fal és eljárás előállítására. Vasbeton héjszerkezeteknek terek befedésére való alkalmazása már ismeretes. Ismeretes az is, hogy e héj szerkezetek közül különösen a ki nem fejthető felület alakú héjszerkezetek jelentősek, minthogy ezeknél a hajlitónyomatékok alárendelt jelentősé­gűek, belső erőik főleg úgynevezett membránfeszült­ségekből származnak és így egyrészt merevek, más­• részt stabilok. E jó tulajdonságaik ellenére e ki nem fejthető felületalakú héj szerkezetek mind­ezideig főleg tetőszerkezetként alkalmazták, jólle­het sokhelyütt alkalmazhatók volnának, ahol a ter­helés folytonosan oszlik meg. A találmány alapja az', a felismerés, hogy a húzóigénybevételek támfalaknál alárendelt jelentő­ségűek és így ezeknél gyakorlatilag általában nincs akadálya negatív görbületü héj szerkezetek alkal­mazásának. Minthogy pedig a negatív görbületü felületek között vannak olyanok, amelyek egyenes alkotóseregeik révén síkzsaluzással létesíthetők,, e különleges negatív görbületü héjszerkezeteknek támfalakként való alkalmazása egyenesen gazdasá­gos. A találmány ennek megfelelően vasbetonból való héjszerkezetű támfal, amelynél a támfal rézsű­felülete a találmány értelmében legalább egy egye­nes alkotósereggel bíró negatív görbületü felület. Ilyen felület például! a konoid felülete. A zsaluzás kivitelezéséhez mintaívre sincs szükség, ha a ré­zsűfelületet másodrendű negatív görbületü felület­ként alakítjuk ki. Ennek ugyanis két egyenes al­kotóserege van, úgyhogy a sikzsaluzás mintaívek nélkül egyenes vonalú vezérgörbék mentén foga­natosítható. Ily másodrendű negatív görbületü fe­lület példái a hiperbolikus vagy parabolikus hiper­boloid. A gyakorlati kivitelezés szempontjából cél­szerű, ha a zsaluzás egyenes vonalú vezérgörbéi­ként a támfal koronájának és lábának vonalát vá­lasztjuk és ezeket a .találmány értelmében ,két pár­huzamos síkban elhelyezkedő kitérő egyenesek men­tén alakítjuk ki. Ily módon ugyanis egyszerű mó­don juthatunk vízszintes koronájú és lábú tám­falakhoz. A találmány további részleteit a rajz alapján is­mertetjük, amelyen a találmány szerinti támfal egyik példakénti kiviteli alakját azonos magasságú betonsúlytámfallal és vasbeton szögtámfallal ösz­szehasonlítva tüntettük fel. Nevezetesen: 1. ábra a betonsúlytámfal, a 2. ábra a vasbeton szögtámfal keresztmetszete; a 3. ábra a találmány szerinti támfal példakénti kiviteli alakjának a 4. és 5. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszete, a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő elölnézete, vé­gül az 5. ábra a 3. és 4. ábra V—V vonala mentén vett vízszintes metszet. A rajzon azonos hivatkozási számok azonos rész­leteket jelölnek. Az 1. ábrán feltüntett önmagában ismert 6 be­tonsúlytámfal 7 alapon áll és az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén rendeltetése a 8 partfal tá­masztása. A 2. ábra szerinti és önmagában ugyancsak is­mert vasbeton 9 szögtámfal gyakorlati jelentősége abban van, hogy keresztmetszete az előbbinél ki­sebb és így létesítéséhez viszonylag kevesebb vas­beton kell. Nevezetesen, ha azonos dőlésszög, csú­szási tényező és fajsúly mellett az 1. ábra szerinti 6 betonsúlytámfal keresztmetszetét 100%-nak vesz­szük, a 2. ábra szerinti 9 szögtámfal keresztmet­szete 73.5%-ra adódik. A talpszéiesség azonban az utóbbi esetben nagyobb és így a 7 alap szélessége is nagyobb, mint az 1. ábra szerinti 6 betonsúly­támfal esetén. A találmány szerinti támfalnak a 3—5. ábrákon látható példakénti kiviteli alakja esetén a 10 tám­fal rézsü-felülete negatív görbületü, másodrendű, tehát két egyenes alkotósereggel bíró ki nem fejt­hető görbe felületként van kialakítva. A 10 támfal 11 koronája egyenes vonal, 12 lába viszont egye­nes szakaszokból álló zegzugos vonal mentén van elrendezve. A 11 korona és a 12 láb között helyez­kedik el a 10 támfal rézsűfelülete. Ez az ábrázolt péídakénti kiviteli alak esetén hiperbolikus hiper­boloid, amelynek két egyenes' alkotóseregét a 3. és 4. ábrán 13, illetőleg 14 hivatkozási számmal jelölünk. A rézsüfelelütnek a zegzugos vonal tö­réspontjaiból kiindulva merevítő 15 bordái vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom