141556. lajstromszámú szabadalom • Nadrágfüggesztő

Hegjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.556. SZÁMI 3 b, 31-44. OSZTÁLY. — BA-372. ALAPSZÁM. ,,Nadrágfüggesztő," ''• / '• ' ' \ 1 . • . ' Bálint Imre oki. mérnök, ny. min. tanácsos, Gyula. • ' • A bejelentés nap ja: 1950. augusztus í• Nadrágfüggesztő szerkezetek célja elsősorban az, hogy a nadrágot, amikor használaton kívül van, a vasalási él lehető épségben tartásával. lehessen a szekrényben elhelyezni, de másodsorban az ist

, hogy az esős időben megázott nadrág vasalási élének a cipővel szomszédos alsó része, mely ilyenkor leginkább gyűrődik, újabjp vasalás nélkül kisimuljon. •'..•. • > A régebbi nadrágfüggesztők rendszerint két, belül esetleg posztóval bevont léc közé csíptették a nadrágot. Ezeknek' az a hátrányuk, hogy nem alkalmazkodnak, a különböző nadrágszélességekhez, továbbá a fölhajtás miatt többrétegű nadrág véget úgy megszorítják, hogy az könnyen deformálódik, kifényesedik és végül, hogy a megázott nadrág vasalási éleinek alsó. részét.. csak fogyatékosan, vagy egyáltalán nem állítják helyre. Ujabb időben forgalomba kerültek ugyan olyan nadrágfüggesztők is, melyeknél a felfüggesztés a vasalási élekbe belülről befeszülő érdes lemezpárok, vagy drótvégek által történik; a befeszülést, egyúttal a változó nadrágszélességekhez való alkalmazkodást x

pedig többé-keyésbbé komplikált szerkezet biztosítja. De ezeknek meg az a hátrányuk, hogy — bár kezelésük pepecselő, időrabló, — a változó szélességekhez való alkalmazkodás mégis fogyatékos', sőt. esetleg a szövetre Káros túlfeszülések is állhatnak elő. • A jelen találmány olyan szerkezetű, hogy a bevezetésben említett célokat kifogástalanul biztosítja az eddig ismert szerkezeteknél tapasztalható hátrányok nélkül. Kezelése is, — amint az.alább következő leírásból kitűnik, — egyszerű, gyors és biztos; a különböző nadrágszélességekhez könnyűszerrel alkalmazkodik, amellett kis súlyú és kis helyen fér el. Lényegében a két nadrágszárba egyenként beilleszthető egy-egy olyan különlegesen törtvonalú keménydrót-alakzatból áll, melyeknek szabad végei körülbelül a nadrágfölhajtás szélességének megfelelő hosszban érdesek, legcélszerűbben vékony.gumicső-bevonat révén. A drótalakzat rugalmas befeszülését és tapadását pedig az biztosítja, hogy az,t behelyezés előtt egyszer- és mindenkorra egykét, cm-rel szélesebbre szabályozzuk, mint a laposan elfektetett nadrágszár é-s így, ha előbb az egyik érdes drótvéget a nadrágszár egyik belső élébe, majd — kis rugalmas összenyomás után — a , másik drótvéget a szemben lévő másik belső élbe betesszük, azután ezt a műveletet a másik alakzattal a másik szárban is elvégezzük, végül mindkét alakzatot a középen levő szem útján a kampó megfelelően kialakított alsó részére ráakasztjuk, a nadrág már így fel is akasztható. Azt pedig, hogy az alakzatok egységes tömegelőállításuk ellenére a különböző nadrágszélességekhez alkalmazkodni tudjanak, azáltal érjük el, hogy középső részük nagyjából W alakú, mert ez teszi lehetővé a íentemlített beszabályozást. A behelyezéskor előálló összeszűkülés így éppen a kívánatos rugalmas nyomást fogja eredményezni, sem többet, sem kevesebbet. Megfelelően választott drótvastágság mellett ugyanis a tapasztalás szerint a keménydrót bizonyos mértékben szabadkézzel is alakítható, de e'gyúttal kisebb rugalmas alakváltozásokat tartósan kibír. • *A kampó alsó része úgy van kialakítva, hogy a drótátmérőnél, kisebb összeszűkülésén át csak kis nyomással akaszthatók be a drótalakzatok. így a kampó egybefogja az összetartozó párt,J

használaton kívül pedig velük egy síkba fordítható, vagyis . az egész készség kis helyen raktározható. A mellékelt rajz a találmány egy célszerű foganatosítását ábrázolja és pedig az I. ábrán az egész szerkezet a nadrágba való behelyezés előtt, — a II. ábrán ugyanazt a behelyezés után, amikor is áz alakzatok a befeszülés folytán kissé fölívelődtek, —a III. ábrán külön- a kampót oldalnézetbe^, az alakzatok fölfüggesztésének jelzésével. Az 1 és 2 jelű drótvégeken gumicső-borítás van, mely még kissé túl is ér a végén, hogy annak lemetszése a szövetet ne sértse. "* Maga a visszahajlítás egyébként fokozza a tapadást. A 3 szakaszók hajlása egymáshoz és a csatlakozó 5 sza• kaszokhoz a beszabályozáskor változik. A 8 rész olyan közel van a 7-hez, hogy az alakzatok csak kis nyomással szoríthatók át a nyíláson; a 9 rész pedig olyan széles, hogy a két alakzatot be tudja fogadni.