141547. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóberendezés gáz- és/vagy gőzkisütőcsövek számára

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én.ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.547 SZÁM. 21. f. 82—87. OSZTÁLY. — PJ—20 ALAPSZÁM. Gyújtóberendezés gáz- és/vagy gőzkisütőcsövek számára. * ' N. V. Philips'Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1949. december 21. Németalföldi elsőbbsége: 19.48. december 24. «A találmány gáz- és/vagy gőzkisütőcsövek számára való gyújtóberendezés, amely önműködő gyujtókapcSolót és ezzel sorbakapcsolt olyan termikus megszakítót tartalmaz, amely egy rugalmas részt és egy reteszalakü szervvel ellátott részt tartalmaz, mely szerv a megszakító hideg állapotában a rugalmas részt fogva tudja tartani. Emellett az említett reteszalakú szervvel a megszakító hőérzékeny eleme lehet ellátva, akként, hogy a megszakító hideg állapotában a retesz alatt fogva tartott rugalmas rész hevítés alkalmával kiszabadul és ezzel égy villamos kontaktust megszakít. Rugalmasnak azonban a megszakító hőérzékeny elemét is alakíthatjuk, akként, hogy hevítéskor ez ugrik ki a retesz alól. Az egyszer kinyitott megszakító a-rugalmas szerkezet következtében nyitva marad addig, míg a rugalmas részt ismét a retesz alá nem juttatjuk, ami többnyire egy hozzátartozó nyomógomb segélyével-történik, amely az egész berendezést körülvevő tokból kiáll. A megszakító zárását azonban mindenféle egyéb segédeszközzel is létrehozhatjuk, feltéve, hogy ezzel a kívánt irányban ható erőt tudunk .kifejteni. Ismeretes.olyan berendezésnél, amely fojtócsévével sorbakapcsolt és ''izzóelektródákkal ellátott gázkisütőesövet tartalmaz,- az izzóelektródáknak a hálózattól elnéző végeit ködféiiykisüléses kapcsoló, hideg állapotban zárt, említett szerkezetű, termikus megszakító és olyan ellenállás soroskapcsolásával összekötni, amely a benne keltett hőt a megszakító hőérzékeny elemével tudja közölni. Ha a cső az önműködő kapcsoló ismételt gyujtókísérleteí után is vonakodik begyulladni, a sorosellenállás a hőérzékeny elemet akként mozdítja el, hogy az ezen elrendezett, reteszalakú szerv a megszakító rugalmas részét szabadon ereszti, úgy hogy, a megszakító érintkezőszervei közötti kontaktus megszakad. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az említett sorosellenállás jelenléte az ilyen berendezéseknél hátrányokat idéz elő. Az ebben az. ellenállásban fejlődő hő a rövidzárlati áram, azaz amaz áram négyzetével arányos, amely a sorosellenállást a gyujtókapcsoló és a megszakító kontaktusainak zárt állapotában átjárja. Ennek az a következménye, hogy eltérő teljesítményű kisütőcsövek számára eltérő értékű sorosellenállásokat kell alkalmazni, vagy pedig a megszakítót és a sbrosellenállást eltérő módon kell egymáshoz képest elrendezni, ami a gyújtóberendezés tömeges előállíthatósága szempontjából hátrányos. A legfontosabb kisütőcsövek ugyanis jelenleg meghatározott égőfeszültségre vannak normalizálva, amely pl. 100—110 V-ot tesz ki. A cső üzemárama és az ezzel gyakorlatilag arányos rövidzárlati áram tehát a cső felvett teljesítményével gyakorlatilag egyenes arányban változnak. Az egyes, eltérő teljesítményű csőtípusok gyújtóberendezései tehát az illető áramerősséghez igazított sorosellenállást, és vagy szerkezeti elrendezést igénylik. A találmány célja e hátrány csökkentése. A találmány. szerint a megszakító hőérzékeny eleme, a kapcsoló, legalább egyik elektródjával hővezető összeköttetésben áll. É rendszabály következtében a megszakítót nem az~a hő nyitja, amelyet a rövidzárlati áram létesít, hanem az a hő, amely a kapcsoló egy vagy több elektródájában és vagy elektródái között keletkezik. Ez a hő a gyujtókapcsolóknál általában csak a kisütőcső üzemáramának első hatványával arányosnak, gázkisüléses kapcsolóknál pedig az üzemáramtól gyakorlatilag függetlennek mutatkozik. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerint a megszakító hőérzékeny elemének a megszakítókontaktusoktól távoleső végét a kapcsoló ellenkontaktusával fémesen köthetjük össze. Gázkisüléses kapcsolóknál, általában elégséges, hogy a megszakítót a. kapcsoló kisütőedényének külső oldalán rendezzük el és megeléégedjünk a kapcsoló elektródái és a megszakító hőérzékeny eleme közötti, a kapcsoló gázközegén és falán keresztül végbemenő hőátvitellel. Ha a megszakítónak az ilyen módon adódó -nyitási ideje túlságosan hosszú, a hőátvitel javítására a gázkisüléses kapcsoló legalább egyik elektródájának legalább egy részét ama falrész közelében helyezhetjük el, amelynek hevítése a megszakítót nyitja. Emellett a gázkisüléses kapcsoló egyik elektródáját fémből készült, szalagalakú toldalékkal láthatjuk el, amelynek egy része' • a megszakító hőérzékeny elemével párhuzamosan