141530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagok elégetésére

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.530. SZÁM. 24. .1. 4—10. OSZTÁLY. - ZA—42. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagok elégetésére. Ceskoslovenské Závody Tezkeho Strójirenstvi Národni Podnik cég és v dr. ing. Germák Josef, műegyetemi tanár, mindkettő Praha-ban (Csehszlovákia) A bejelentéi napja: 1950. suiguartus 15-Csehsalovákiíü elsőbbsége: 194',). nuguisKtus 24. A találmány aprított, akár por állapotú, szilárd tüzelőanyag elégetésére való. eljárás és berendezés. Az efféle tüzelőanyagokat elégető, eddig ismeretes fűtőberendezések legfőbb nehézsége az égési pótlevegőnek a tüzelőanyaggal való benső elkeverésében, valamint a finom salakrészecskéknek az égési terméíkektől való elkülönítésében mutatkozott. A fűtőanyag benső elkeveredésének csekély mérve nem engedi, hogy fokozzuk a tüzelés fűtőteljesítményét és emiatt nagy terjedelmüekre kell szerkesztenünk a tűztereket, továbbá finomra kell őröl.nünk a tüzelőanyagot. A finomra őrlés azonban költséges és azzal jár, hogy a salak még alkalmatlanabbul tapad a tüzkamrához. Az imént említett hátrányokat kiküszöböljük már most a találmány szerinti megoldással, melynek lényege, hogy a tűztér előnyösen görbülő p. o. csavarvonal-tekercs alakú és az égéstermékeket az ilyen pálya szelvényét kényszer alatt teljesen kitöltve repítjük. A vonulatirány folytonos változása elősegíti, hogy a tüzelőanyag bensőén elkeveredjen az égési pótlevegővel. A finom salakrészecskék centrifugális erőnek vannak alávetve, szemcsésednek és vékony salakréteget alkotnak a tűztér falain. A centrifugális erő hatása folytán a tüzelőanyag durvább részecskéig melyek repítésük közben még nem éghettek el egészen, a tűztér falai ellenébe ütődnek, ahol késleltetődnek. Az ezen részecskék és a száguldó égési levegő közötti nagy viszonylagos sebesség tökéletes kiégést biztosít, mert fokozottan juttatja az oxigént az égő részecskék felületére és ezzel egyetemben az égéstermékek közé. Ily módon a tüztér nagy futóteljesítményt ad. A tüztér falai hőkicserélő falakként hatnak. A tüztér hűtésével felhevített közeg a tekercsalakú tűzteret környező térközön át áramlik; ez a közeg előnyösen maga az égési levegő. A rajzok vázlatosan tüntetik f,el az új berendezés kiviteli példáit. Az 1. ábra tűztérnek — részben felmetszett — távlati képe. A 2. ábra a tüztér tüzelőanyagtápláló és légbelépő helyé'nek hosszmetszeti részlete. A 3. ábra a tüztér égéstermék-, valamint salakkilépőhelyének , úgyszintén az előmelegítő légbelépő helyé'nek hosszmetszeti részlete. A 4. ábra kötegelt tűztér távlati képe. A tüzelőanyagot, csekély mennyiségű elsődleges levegővel egyetemben , —1— ponton juttatjuk a tekercsalakú —3—• tűzteret alkotó —2— csőbe. (1. ábra). A—4— cső az —5— légelőmelegítő külső köpenye. A levegő a —7— csonkon át lép az előmelegítőbe és ha már felhevült,! a —6— nyílásokon lép át' a tűztérbe, ahol a tüzelőanyaggal elkeveredik, Az égéstermékek és a salak • a —8— nyílásokon át távoznak. A magas égési hőmérséklet korlátozása céljából a —6— légátlépő nyílásokat olyként rendezhetjük el többponton a tűztér hossza mentében, hogy a tüzelőanyag előbb csupán tökéletlenül égjen (léghiány miatt) és a többi égési pótlevegő csak utóbb kerüljön hozzá, mikorra az égéstermékek már kellően lehűltek. A 4. ábra szerinti, tekercsalakú tűzteret kúpra csévéltük. Ez esetben a tűztér falait változatként a hűtőközeggel pásztázott —2— csövek kötege alkotja. Az égési pálya végén előnyösen olyként növelhetjük a centrifugális erő hatását, hogy csökkentjük a görbületi sugarat és megfelelően csökkentjük az átvonulási szelvényeket is. A —3— tüztér falait alkotó —2— csövekbe —7— nyílásokon át lép be a levegő és midőn már felhevült, a —6— nyílásokon lép át, hogy bensőén elkeveredjék az —1— ponton középső nyílirányban betáplált tüzelőanyaggal. Szabadahni igénypontok: 1. Eljárás aprított, akár porállapotú, szilárd tüzelőanyagok elégetésére, azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyagot és az égési levegőt, úgyszintén a- belőlük fejlődő égéstermékeket oly alakban csavart és oly szelvényűre szabott tűztéren át vonultatjuk, hogy a tüzelőanyag és az égési levegő keveréke, ill. a belőlük fejlődő égéstermékek egyre görbülő pályán és a tűztér szelvényét kényszer alatt teljesen kitöltve repülnek.