141483. lajstromszámú szabadalom • Tartós gyujtópálca és eljárás annak előállítására

2 141.483 Célszerűen nem használunk nagyobb szulfát mennyiséget, mint amennyi a gyújtást előmozdító hatás eléréséhez szükséges és kisebb mennyiséget annál, amely az égéskor hamumaradékok képzésére alkalmat adna. Az oxigénszolgáltatóként használatos kálium- vagy natriumklorát annyiban szorul javításra, hogy különösen a gyújtást előidéző anyagokkal, foszforral, és kénnel, akár véletlenül is érintkezésbe jutva, rendkívül robbanékony. A találmány értelmében a klorátot semleges sóval, pl. ammoniumszulfáttal vagy ammoniumoxaláttal keverjük és a keverék szemcséit finom celloidin és/vagy acetilcelluloz hártyával burkoljuk. Ez úgy történhet, hogy a semleges sónak kb. 7%-os vizes oldatába annyi klorátot keverünk, hogy sűrű pépet kapjunk, amelyet azután szőrszitán szárítva, célszerűen folyadékporlasztó segítségével, híg, pl. 5—10%-os celloidin és/ vagy acetilcelluloz oldattal permetezzük. így a semleges só oldott részecskéi a klorát szemcséivel szoros kapcsolatba jutnak és mérséklik a klorát heves reakcióját, úgyhogy robbanás veszélye a gyártásban s a gyújtó pálca használatában is kiküszöbölődik. Kísérleteim szerint a gyujtópálca alakításában kötőanyagul használt, acetonban oldott acetilcelluloz is megjavítható, ha azt a következő adalékokkal elegyítettük: Acetonban oldott, alacsonyan nitrált, kollódiumgyapot — — — — — — kb. 4% Éterben oldott celloidin — — — —* kb. 6% Rátérve mármost a pálca előállítására, egységes keverékből való gyujtópálca előállítására, a találmány szerint javított éghető alapanyag keverékéből és a gyujtómassza keverékéből kötőanyaggal, célszerűen a fent leírt kötőanyag-eleggyel egy-egy képlékeny masszát készítünk és ezekből kb. 0.5—1 mm átmérőjű szemcséket. A két különböző összetételű szemcséket azután egyenletesen összekeverjük és — célszerűen rúdszál présen — pálcákká formáljuk. Kísérleteimben jónak bizonyultak a kétféle szemcséknek a következő, itt példakép közölt összetételei: a) A túlnyomórészben éghető alapanyagból álló szemcsékhez vettem: a találmány szerint javított éghető alapanyagból 75—80%-ot, a javított oxigénszolgáltató anyagból 10%-ot, a kötőanyagból 10%-ot és (a súrlódást fokozó) finom tengeri homokból 5%-ot. b) A gyujtómasszából álló szemcsékhez vettem a javított éghető alapanyagból 25—30%-ot, a javított oxigénszolgáltató anyagból 45—50%-ot, és a keverékhez kb. 10% finom tengeri homokot és kb 10— 15%-ot a fent leírt kötőanyag-elegyből. A b) szemcsékkel egységesen kevert, túlnyomórészben éghető alapanyagot tartalmazó a) szemcsék, lassítják a gyujtópálca leégését. Áttérve mármost a gyujtópálcáknak nem egységes keverékből, hanem a két különböző összetételű szemcsealakú masszából akként való kialakítására, hogy a pálca egyes részei túlnyomórészben éghető alapanyagból, más részei pedig nagyobb részben oxigénszolgáltató anyagból legyenek, a találmány értelmében a kétféle szemcsék elosztása a pálcában úgy történik, hogy azok harántirányú rétegekben váltakozzanak egymással a pálca .egész hoszszában. Az oxigénszolgáltafó anyagot csak kis mennyiségben tartalmazó, váltakozó harántrétegek, tovább lassítják a pálca leégését. A váltakozó harántrétegekből összetett gyujtópálca előállítására az a) és b) alatti keverékeket külön-külön, kötőanyag hozzáadásával, képlékeny masszákká gyúrtam, a kétféle masszából 0.3 mm átmérőjű szemcséket formáltam és a különböző öszszetételű szemcséket váltakozva egymásra raktam, amíg olyan magas réteghalmazt nem kaptam, amely erős sajtolás után a gyujtópálca szokásos 65—70 mm hosszúságának megfelelő magaságú tömből adott, Ezt a réteges tömböt teljes megkeményedése előtt a rétegek síkjára merőleges irányokban 7X7 mm

kereszmetszetű hasábokká vágtam szét, amelyeket azután körkeresztmetszetű pálcikákká formáztam. A bevált rétegezés kevesebb munkával hajtható végre, ha az a) és b) alatti keverékeket, különkülön a kötőanyaggal képlékeny masszákká és ezeket különböző nagyságú szemcsékké alakítjuk. Pl. az a) masszából kb. 0.3—0.5 mm, a b) masszából pedig kb. 1—1.5 mm 'átmérőjű szemcséket formálunk és e kétféle szemcséket most már nem váltakozó, hanem egyetlen egy harántréteg alakjában egymás után rakjuk egymásraXEz pl. a találmány értelmében úgy történhetik, hogy a b) (nagyobb)' szemcsékből létesítünk folytatólagosan harántirányú réteget és e nagyobb szemcsék között lévő hézagokat, mielőtt a következő réteget ráhelyeznők, az a) (apróbb) szemcsékkel töltjük ki. A hézagokban elhelyezett, túlnyomórészben éghető alapanyagot tartalmazó a) szemcsék, ugyancsak lassítják a pálca leégését. A rétegezés munkája még jobban megkönnyíthető olyképpen, hogy ha az előbbi vagy utóbbi példa szerint létesített rétegekből csak olyan magas pl. a pálca kb. 6—7 mm vastagságának megfelelő és olyan széles réteges tömböt csinálunk, amely a , gyujtópálca kb. 65—70 mm hosszúságának megfelel. Ez a réteges tömb tetszés szerint hosszú (ú. n. végtelen tömb) is lehet, melyet aztán — erős sajtolás után, célszerűen önműködő vágószerkezettel — keresztmetszetű csíkokra vághajtuk szét, amelyeket azután pálcákká formázunk. A rétegek létesítése közben időnként á kötőanyag oldószerével, pl. acetonnal permetezünk, hogy a permettői meglágyuló kötőanyag a szemcséknek és rétegeknek a halmaz saj tolásakor való tömör egyesülését idézze elő. A találmány szerinti gyujtópálcák külső felületeit célszerűen, lassan égő pl. celloidin-, cellon.. vagy trikrezilfoszfáttal nedvesített kollodiumgyapot híg oldatával, vagy hamuban szegény finom burkoló papírral vonjuk be, vagy előnyösen ismert módon — metilklor-szilán gőzzel gőzöljük be, aminek az az előnye, hogy a láng nem szalad le a pálcán, hanem annak égő végére korlátozódik. A metilklór-szilán gőz alkalmazása által a gyujtópálcák légállóvá és ratározhatóvá válnak-A találmány szerinti gyujtópálcák megfelelő szerkezetű tűzszerszámokban is előnyösen alkalmazhatók a szokásos benzinnel itatott kanóc helyett. Szabadalmi igénypontok: 1. Dörzsfelületen ismételten meggyújtható tartós--gyujtópá!ca, amely — kötőanyagon és egyéb adalékokon kívül — éghető alapanyagból vagy ke-