141476. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék

Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.476. SZÁM. 36. c. OSZTÁLY. - BE-203. ALAPSZÁM. Hőkicserélő készülék. Beck József oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1950. szeptember 11. A találmány oly hőkicserélő készülék, melynek az egyik áramló közeg vezetésére alkalmas csövei és e csövekkel összekötött, célszerűen áttört lemezei vannak. Á csövek és lemezek összekötésére többféle megoldás ismeretes, melyeknél részben melegen, forrasztással vagy hegesztéssel, részben hidegen való deformálással dolgoztak. A hideg alakítással előállított egyik ismert, jól bevált kötésnél úgy jártak el, hogy a két elem — a cső és a lemez —• egyikén hornyot, másikán a horonyba illeszthető éket alakítottak ki. Ha a horony a csövön volt elrendezve, úgy a csövön sugárirányban kiálló bordát készítettek és a hornyot abban alakították ki; a lemez éle mentén készítendő horonyelőállítása végett a lemezt éle mentén megvastagították. Az éknek a horonyba való beillesztése után a kötés hideg úton való deformálással, pék dául sajtolással készült. Ez ismert megoldás hátránya, hogy az ékhorony kötés előállítása tekintélyes illesztési munkával jár, különösen akkor, ha az egymással összeillesztendő elemek hornyai, illetőleg ékei az egyenestől eltérő például ívelt alakúak. Emellett gyakran előfordult, hogy az ékeknek a hornyokba való betolása helyenként egyáltalán nem volt lehetséges, úgyhogy a hornyos bordákat szakaszonként el kellett távolítani. E helyeken tehát hiányzott a jó hővezetői kapcsolat, ezenkívül rések keletkeztek, amelyeken a hideg levegő átáramolhatott. A találmány szerinti megoldásnál e hátrányokat kiküszöböltük. Evégből a találmány értelmében a csöveknek, legalább is egy részén, sugárirányú bordát, a csövekkel összekötendő lemezeken pedig a bordákra felfekvő, felhajlított peremet alakítunk ki, majd a peremeket bordákon oly kötőelemmel rögzítjük, amely a felhajlított peremeket a bordákhoz szorítja. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajz ábráiban tüntettük fel. Valamennyi ábra a szerkezetet a csőtengelyre merőleges metszetben tünteti fel. Az azonos hivatkozási számok valamennyi ábrában azonos alkatrészeket jelölnek. Az 1. ábra több egymással párhuzamos tengelyű oly 4 csövet tüntet fel, melyek mindegyikének egy sugárirányú 5 bordája van. Két-két szomszédos 5 borda között egy-egy 6 lemezt rendeztünk el, melynek a csövek 5 bordáival Szomszédos szélei 7 perem alakjában fel vannak hajlítva és az 5 bordák oldalsó felületeire feküsznek fel. A lemezeket ebben a helyzetükben a 8 kötőelemek rögzítik, amelyek lényegükben vályüalakra meghajlított, keresztmetszetben kapocsszerű testeki

amelyeknek hossza előnyösen a lemezek csőtengely irányú méretéhez igazodik. Ezt a kötőelemet a rajzolt helyzetben például sajtolással rögzítjük, melynek folyamán.a kötőelemek oldalfelületeire a nyilak irányában nyomást fejtünk ki. A 2. ábrában oly példakénti kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a 9 és 10 csövek között két egymással párhuzamos 11 és 12 lemezt, a 10 és 13 csövek között egyetlen, de a csőbordák síkjából kihajlított 14 lemezt, a 13 és 15 csövek között egy sík felületű 16 és egy kihajlított 17 lemezt rendeztünk el. Ha két szomszédos borda között két vagy több lemez van elrendezve, úgy azok közül az egyik, nevezetesen a legbelső peremeivel közvetlenül a bordákra, a többi lemez peremei egymásra feküsznek fel. Valamennyi esetben a peremeket a bordákon a 8 kapcsok rögzítik. A 3. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a 18 csövek mindkét oldalán, egymással átlósan szemben egy-egy 5 bordát alakítottunk ki és a lemezeket is kétoldalt, egymással szemben rendeztük el. A 8 vályúszerű rögzítő kötőelem a rajzolt helyzetekben természetesen nemcsak sajtolással, hanem más mechanikus művelettel, például kalapálással is rögzíthető, anélkül, hogy a rögzítés végett meleg eljárásban kellene dolgoznunk. A találmány szerinti szerkezet lényeges előnye, hogy a csövek gyártása lényegesen egyszerűbb, mert a bordában nem kell horonyt készíteni. Emellett elmarad a lemez horonyba való betolásának időtrabló és kényes művelete. Arra sincsen szükség, hogy ívelt borda esetén azt vagy annak egy részét eltávolítsuk, mert a találmány szerinti rögzítés ilyen ívelt szakaszok mentén, is könnyen foganatosítható. További lényeges előny, hogy a sajtoló szerszámok egyszerűbbek lehetnek, mert azokkal minden esetben csak a szerkezet külső oldalán kell dolgozni, míg az ismert ékhornyos kötésnél az egyik szerszámot a szerkezet külső, a másikat an-