141468. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű röpítőgép szilárd anyagok elválasztására folyékony anyagoktól

2 141.468 hat darab ívalakú 11 zárólemezt használunk (1. és 3—5. ábrák), melyeket sugárirányban eltólhatókká teszünk. E zárólemezek vezetését egyfelől a 8 lendítőkerék koszorújának alsó felülete, másfelől a 12 tartógyürü, valamint az éhhez belül csatlakozó 13 zárógyűrű alkotja. E két gyűrűt az állványzathoz erősített 19 bakok támasztják alá. A 12 gyűrű helytálló, a 13 gyűrű azonban elforgatható. Evégből ez utóbbi gyűrű alsó oldalára 60°-os ívben 18 fogasív van erősítve, mely a 37 kézikerék tengelyére erősített kicsiny küpkerékkel kapcsolódik. A 13 gyűrűből felfelé hat darab 34 zárócsavar vagy pecek áll ki, melyek egyikét a 3. és 4. ábra mutatja. E zárócsavar alsó szárát a súrlódás csökkentésére gyűrűalakú görgő veszi körül. A 11 zárólemezekből egy-egy ívelt, excentrikus helyzetű 38 hasítékot vágunk ki, mely a 34 zárócsavar vezetésére való. A 11 zárólemezek végei, még e lemezek legkülső helyzetében is, a 4. ábrán látható módon egymást átlapolják, mégpedig úgy, hogy á felülre kerülő lemezszélek a szárító dob forgásirányával ellenkező irányba néznek (a 4. ábrán a p- nyíl mutatja az adott esetben szükséges forgási irányt). Erre az előírásra azért van szükség, hogy a felül fekvő lemezéi a szárítás alatt álló anyagot ne tolhassa maga előtt. A 11 zárólemezek sugárirányú vezetésére való 2—2 36 pálca, melyek belső vége a 12 gyűrűhöz, külső vége pedig a 14 vályú belső falához van erősítve (1. ábra). A zárólemezeken két-két 35 nyelv van, melyek furatán halad át egyegy 36 vezetőpálca. Végül a 8 lendítőkerék alsó felületén kimunkált 42 körvájat a 34 csavar felső végének biztosít helyet. A 4 szárítótérben lévő anyagból kihajított folyadékot a 32 hengerköpeny fogja fel és vezeti lefelé. E hengerköpeny felső és alsó végét (közvetve) az állványzathoz csavarozzuk. A hengerköpeny alsó végénél kezdődik egy további, de lyukasztott 20 hengerköpeny, melyen át a 8 lendítőkerék 10 lapátjai szívják be a szárító levegőt. A 20 hengerköpeny alatt a 22 gyüjtőkúp foglal helyet, mely alul a henger alatti 23 csőcsonkban végződik; utóbbin át a megszárított szilárd anyag a gépből eltávozhatik. A 32 köpeny alsó vége és a 20 köpeny felső vége közé fogjuk be a már említett 14 vályú külső falát. E vályúban gyűlik össze a kiröpített folyadék, melyet a vályúból a 17 csővezeték távolít el. Végül a már említett 15' merevítőgyürü alsó vége vízszintes irányban ki van hajlítva, úgyhogy az a forgó 4' külső palást alsó széle és a nyugvó 14 vályú belső széle közti rést elfedi és így meggátolja azt, hogy e résen át folyadék juthasson a már kiszárított anyaghoz. Az ismertetett röpítőgép működése a következő. Üzembehelyezéskor a gépet csökkentett fordulatszámmal járatjuk és a 11 zárólemezeket a 37 kézikerék elforgatásával teljesen záró helyzetbe hozzuk. A szárítandó anyagot a 2 garatba egyenletesen beöhtjük, mindaddig, míg a kúppalástok közti 4 szárítótér teljesen, a 2 garat pedig valamivel a 3 csiga fölé meg nem telik. Eközben az anyagtömegek egyenletes sűrűségben helyezkednek el. Ezután a gépet a teljes fordulatszámra gyorsítjuk és a szükséges szárítási idő után a kiömlőnyílást a 11 zárólemezekkel oly mértékbén nyitjuk ki, hogy a lehulló anyag a kívánt szárazságú legyen. Egyszersmind a távozó anyagot a 2 garatnál pótoljuk, gondoskodva arról, hogy a 3 csiga fölött mindig legyen bizonyos anyagréteg. A szárítást nemcsak a centrifugális erő hajítóhatása végzi, hanem a 20 hengerpaláston keresztül beszívott levegő is, mely a beáramlásának helyén a röpítőerővel már kiszárított, lehulló szilárd anyaggal találkozik. Minthogy a levegő ezen a helyen még teljesen száraz, az anyagban esetleg még visszamaradt nedvességet hatásosan ragadja magával. A levegő ezután az 1. ábrán berajzolt nyilak irányában először a 8 lendítőkerék 10 széllapátjai között felfelé áramlik, majd pedig a lyukasztott 4", 4' kúppalástokon tódul keresztül és az ezek között lévő, még meglehetősen nedves anyag szárítását elősegítve, végül a gépből lent távozik. A gép rázkódásmentes, egyenletes munkájának biztosítására az egyetlen kezelőmunkásnak állandóan ellenőriznie kell, hogy a 2 garat a 3 csigáig es még efölött is bizonyos magaságig mindig tele legyen anyaggal; amennyiben az anyag szintje e helyen a szükségesnél alacsonyabb vagy magasabb, a munkás az anyag hozzáfolyasát úgy szabályozza be, hogy a bevezetett mennyiség egyenlő legyen a helyes működés mellett' távozó mennyiséggel. Az anyag a 2 garaton és a 4 tér felső részén még aránylag gyorsan halad keresztül, de lefelé vezető útja folyamán haladási sebessége folytán csökken, minthogy a 4 szárítótér keresztmetszete a tér kúpos alakja folytán lefelé folyton nő. Az anyag sebessége legkisebb (tömege pedig a legnagyobb) közvetlenül a 8 lendítőkerék koszorúja fölött, amire azért van szükség, mert mindkét fajta szárítás itt a leghatásosabb. Az említett koszorú kúpos felső felülete e hely után a keresztmetszetet folytonosan szűkíti, úgyhogy az anyag, mire a kiömlési keresztmetszetet eléri, lényegileg arra a sebességre gyorsul fel, amellyel a 2 garaton elindult. A3 csiga célja az alatta lévő betöltött anyag kényszermozgásának előidézése, egyenletes eloszlásának elősegítése, amint ez más gépeknél magában véve ismeretes. Az anyagra ható centrifugális erő ugyanis sokkal nagyobb az anyag súlyánál. A 4' kúppaláston a centrifugális erő két összetevőre bontható: a vízszintes irányút növeli az anyag tapadása, a függőleges irányút pedig az anyag súlya és a csiga nyomása. így elkerüljük anyagboltozatok képződését és a gép rángatását. Az 1 főtengelyre közvetlenül felékelt csiga az ábrázolt kiviteli alaknál a gép nagy fordulatszámával forog és ezért az 1. ábrán feltüntetett elrendezés nem minden anyag számára alkalmas. Egyes anyagok a gyorsan forgó csiga hatására megsérülnének, és ilyen anyagok szárítása esetén a csigát nem közvetlenül az 1 főtengelyről, hanem megfelelő áttétel révén lassítva hajtjuk, akár az 1 főtengelyről, akár pedig a 26 hajtótengelyről. A csiga fordulatszámát alkalmas sebességváltóval (pl. dörzskerékkel) üzem közben módosíthatjuk is. A 4 térben lévő anyag változó ellennyomását a beömlő anyagmennyiség önműködő szabályozására használhatjuk fel és így teljesen automatikus röpítőgéphez jutunk. Evégből pl. az anyagra ható eredőerő főtengely-irányú összetevőjét kisebbre vesszük a reá merőleges összetevőnél és az anyagnak a csigára ható ellennyomását használjuk fel a garat felett elrendezett anyagtartály kifolyónyílásának önműködő szabályozására. Ilyen esetben a