141452. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtest csörgedező hűtéssel dolgozó folyadék-, különösen tejsütőkhöz

.Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.452. SZÁM. 45. g. L-4. OSZTÁLY. — KO—141. ALAPSZÁM. Hütőtest, csörgedező hűtéssel dolgozó folyadék-, különösen tejhűtőkhöz. Kori István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelenfíés napja: 1949. november 18. A találmány hűtőtest csörgedező hűtéssel dol­gozó tejhűtőkhöz, amelyeknél a hütendő tejet cső­rendszeren folyatjuk át, melynek falait a csőrend­szer belsejében áramló közeg hűti. Az ily hűtőket eddig rendszerint külső felületükön ónozott vörös­rézcsövekből készítették, mely fém a tejsavval szem­ben közömbös. Mivel mind a vörösréz, mind pedig az ón csak külföldről szerezhetők be, megkísérelték a szóban lévő fűtőtest alumíniumból való előállítását. Ez a törekvés azonban a felmerülő technológiai nehéz­ségek miatt eddig nem vezetett kielégítő ered­ményre. Az említett nehézségek a higiénikus szempont­ból kívánatos tisztíthatósággal kapcsolatban merül­nek fel. A tej ugyanis különféle, az egészségre ár­talmas baktériumok számára kitűnő táptalaj és ezért a tejhűtőkkel szemben is elsőrendű követel­mény, hogy azok egyszerűen és a kellő biztonság­gal legyenek tisztíthatók. Evégből a hűtőtesteket, ott, ahol azok a tejjel érintkezésbe jutnak (tej oldal), lehetőség szerint törés nélküli, sima hűtő­felülettel kell kialakítani. A hűtőtestek rendsze­rint hossztengelyükkel egymással párhuzamosan, vízszintesen elrendezett egyenes csövekből állanak, mimellett két-két szomszédos cső egymással alkotó mentén érintkezik. Az érintkezés szomszédságában mindkét oldalon oly sarkos tér helyezkedik el, amely nehezen férhető hozzá és így nem tisztítható a kí­vánt szabatossággal. Ezért ónozott rézcsövekből ké­szült hűtőknél ezeket a horonyalakú tereket forrasz­anyaggal töltötték ki, aminem nem volt akadálya, mert a forrasz az ónhoz jól tapad. Eljártak úgy is, hogy a csöveket egy-két milliméter széles közök szabadonhagyásával rendezték el egymás mellett, majd a közökbe azokon végigfutó vörösrézpálcákat helyeztek és azokat a szomszédos csővekkel össze­forrasztották, amikor a forraszanyag a sarkos hor­nyokat szintén kitöltötte. Az említett ismert alumíniumhűtőknél a csövek szintén egy-egy alkotó, mentén érintkeznek egy mással, azonban az így keletkező, keresztmetszet­ben sarkos hornyok nem voltak eltüntethetők, mi­után e célra alkalmas forrasztóanyag nem áll ren­delkezésre. A hornyok hegesztésével való kitöltése­kor az alumíniumcsövek fala megolvad, illetőleg meg nem engedhető mértékben deformálódik. A sar­kos hornyokkal készült hűtőtest pedig a higiénia feltételeinek nem felel meg. A leírt hátrányt a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a hűtőtestet alumíniumból készült, egymáson fekvő oly hornyolt lemezekből készítjük, amelyek egymással szemben fekvő hor­nyai hűtőközeg áramoltatására alkalmas, előnyö­sen egymással párhuzamos, zárt csatornákat alkot­nak. Az ilyen lemezek alumíniumból például sajtolás­sal egyszerű módon és úgy állíthatók elő, hogy a lemez külső, a hütendő folyadékkal, például tejjel érintkező felülete törésmentes, sima és így könnyen tisztítható felület legyen. Emellett a lemezek egy­mással és a szokásos oldallemezekkel való egyesí­tése egyszerűen foganatosítható. A lemezek kölcsö­nös helyzetének biztosítása végett azokat egymás­sal a csatornák között elrendezett kötőelemekkel, előnyösen sülyesztett fejű szegecsekkel, kötjük ösz­,sze, úgyhogy a kötőelem a hűtőfelület simaságát nem töri meg. E mechanikus kötése kívül, amely a hűtőközeg nyomásával szemben kellő szilárdsá­got nyújt, a két lemezt egymással egyrészt a le­mezek felső és alsó élei mentén, másrészt pedig az oldallemezekkel kötjük össze. A lemezek felső és alsó élei a tejoldalon feküsznek és azokat egy­mással összehegesztjük és simára munkáljuk. Az oldallemezekkel való összekötés, amely a víz be­hatásának van kitéve (vízoldal) és amelynek me­chanikai szempontból szilárdnak kell lennie, Szin­tén hegesztés útján történik, amely művelet e he­lyen foganatosítható, mert itt a cső deformálódá­sától nem kell tartani. Az oldallemezek és csövek közötti sarkos hornyo­kat forraszanyaggal töltjük ki, meA a 90°-os hor­nyok pákával történő forrasztása esetén hozzáfér­hetőek. A találmányt a rajz ábrái kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra ismert csöves tejhűtő keresztmetszete. A 2. ábra a találmány szerinti hűtő egy részé­rek távlati képe. A 3. ábra részlet hosszmetszete. Az 1. ábrabeli metszet 1 alumíniumcsövekből ké­szült hűtő keresztmetszete. A csövek egymással al­kotó mentén érintkeznek, úgy hogy a külső hűtő­felület, amelyen a tejet vékony rétegben végig­folyatják, keresztmetszetben sarkos 2 hornyokkal van megszakítva, amelyek higiénikusán nem tisztít­hatók. A találmány szerinti hűtőtest felvett példakén ti kiviteli alakjánál a hütőtest egymás tükörképeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom