141452. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtest csörgedező hűtéssel dolgozó folyadék-, különösen tejsütőkhöz
.Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.452. SZÁM. 45. g. L-4. OSZTÁLY. — KO—141. ALAPSZÁM. Hütőtest, csörgedező hűtéssel dolgozó folyadék-, különösen tejhűtőkhöz. Kori István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelenfíés napja: 1949. november 18. A találmány hűtőtest csörgedező hűtéssel dolgozó tejhűtőkhöz, amelyeknél a hütendő tejet csőrendszeren folyatjuk át, melynek falait a csőrendszer belsejében áramló közeg hűti. Az ily hűtőket eddig rendszerint külső felületükön ónozott vörösrézcsövekből készítették, mely fém a tejsavval szemben közömbös. Mivel mind a vörösréz, mind pedig az ón csak külföldről szerezhetők be, megkísérelték a szóban lévő fűtőtest alumíniumból való előállítását. Ez a törekvés azonban a felmerülő technológiai nehézségek miatt eddig nem vezetett kielégítő eredményre. Az említett nehézségek a higiénikus szempontból kívánatos tisztíthatósággal kapcsolatban merülnek fel. A tej ugyanis különféle, az egészségre ártalmas baktériumok számára kitűnő táptalaj és ezért a tejhűtőkkel szemben is elsőrendű követelmény, hogy azok egyszerűen és a kellő biztonsággal legyenek tisztíthatók. Evégből a hűtőtesteket, ott, ahol azok a tejjel érintkezésbe jutnak (tej oldal), lehetőség szerint törés nélküli, sima hűtőfelülettel kell kialakítani. A hűtőtestek rendszerint hossztengelyükkel egymással párhuzamosan, vízszintesen elrendezett egyenes csövekből állanak, mimellett két-két szomszédos cső egymással alkotó mentén érintkezik. Az érintkezés szomszédságában mindkét oldalon oly sarkos tér helyezkedik el, amely nehezen férhető hozzá és így nem tisztítható a kívánt szabatossággal. Ezért ónozott rézcsövekből készült hűtőknél ezeket a horonyalakú tereket forraszanyaggal töltötték ki, aminem nem volt akadálya, mert a forrasz az ónhoz jól tapad. Eljártak úgy is, hogy a csöveket egy-két milliméter széles közök szabadonhagyásával rendezték el egymás mellett, majd a közökbe azokon végigfutó vörösrézpálcákat helyeztek és azokat a szomszédos csővekkel összeforrasztották, amikor a forraszanyag a sarkos hornyokat szintén kitöltötte. Az említett ismert alumíniumhűtőknél a csövek szintén egy-egy alkotó, mentén érintkeznek egy mással, azonban az így keletkező, keresztmetszetben sarkos hornyok nem voltak eltüntethetők, miután e célra alkalmas forrasztóanyag nem áll rendelkezésre. A hornyok hegesztésével való kitöltésekor az alumíniumcsövek fala megolvad, illetőleg meg nem engedhető mértékben deformálódik. A sarkos hornyokkal készült hűtőtest pedig a higiénia feltételeinek nem felel meg. A leírt hátrányt a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a hűtőtestet alumíniumból készült, egymáson fekvő oly hornyolt lemezekből készítjük, amelyek egymással szemben fekvő hornyai hűtőközeg áramoltatására alkalmas, előnyösen egymással párhuzamos, zárt csatornákat alkotnak. Az ilyen lemezek alumíniumból például sajtolással egyszerű módon és úgy állíthatók elő, hogy a lemez külső, a hütendő folyadékkal, például tejjel érintkező felülete törésmentes, sima és így könnyen tisztítható felület legyen. Emellett a lemezek egymással és a szokásos oldallemezekkel való egyesítése egyszerűen foganatosítható. A lemezek kölcsönös helyzetének biztosítása végett azokat egymással a csatornák között elrendezett kötőelemekkel, előnyösen sülyesztett fejű szegecsekkel, kötjük ösz,sze, úgyhogy a kötőelem a hűtőfelület simaságát nem töri meg. E mechanikus kötése kívül, amely a hűtőközeg nyomásával szemben kellő szilárdságot nyújt, a két lemezt egymással egyrészt a lemezek felső és alsó élei mentén, másrészt pedig az oldallemezekkel kötjük össze. A lemezek felső és alsó élei a tejoldalon feküsznek és azokat egymással összehegesztjük és simára munkáljuk. Az oldallemezekkel való összekötés, amely a víz behatásának van kitéve (vízoldal) és amelynek mechanikai szempontból szilárdnak kell lennie, Szintén hegesztés útján történik, amely művelet e helyen foganatosítható, mert itt a cső deformálódásától nem kell tartani. Az oldallemezek és csövek közötti sarkos hornyokat forraszanyaggal töltjük ki, meA a 90°-os hornyok pákával történő forrasztása esetén hozzáférhetőek. A találmányt a rajz ábrái kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra ismert csöves tejhűtő keresztmetszete. A 2. ábra a találmány szerinti hűtő egy részérek távlati képe. A 3. ábra részlet hosszmetszete. Az 1. ábrabeli metszet 1 alumíniumcsövekből készült hűtő keresztmetszete. A csövek egymással alkotó mentén érintkeznek, úgy hogy a külső hűtőfelület, amelyen a tejet vékony rétegben végigfolyatják, keresztmetszetben sarkos 2 hornyokkal van megszakítva, amelyek higiénikusán nem tisztíthatók. A találmány szerinti hűtőtest felvett példakén ti kiviteli alakjánál a hütőtest egymás tükörképeit