141448. lajstromszámú szabadalom • Elnyeletéses hűtőkészülék és eljárás üzembentartásához

Mc^jtlciii IMÖ2. évi attjrn-y.(us hó l.l-rii. <>|{SZA<;US TALÁLMÁNYI HIN MMSZABADALMI LEÍRÁS 141.44«. SZÁM. 17. a. OSZTÁLY. E-59Ö6. ALAPSZÁM Elnyeletéses hűtőkészülék és eljárás üzembentartásáboz. Aktiebolaget Eiektroiux, Stockholm. (Svédország). HeJeU«»i<té»t ímiija: 11944. január 12- SvMurHisniri «»WiMniígv: 194.1. Január 14. lNUfcwtlwd.'ilom :u 184.878. */• tör»sxsuil»ifliili>iiil>oz. Á tónsaszabadalom teljesen zárt, folytonos üzemü, nyomáskiegyenlítő gázzal dolgozó elnyeletéses hűtőkészüléket ismertet, valamint eljárás an nak usembentartására, mely hűtőkészülékben az elnyelető oldatot rendes üzem közben a forraló és as elnyelető között gázbuborékszivattyú folytonosan keringteti és melynek-az elnyelető oldatot szállitó,.tetszőlegesen megindítható további segédszivattyúja van, melynél a segédszivattyú az oldatot az elnyeletéstől eltérő célokra szállítja, kiváltképpen a készülék üzemében vezérlőfolyamatok Kiváltása céljából. A segédszivattyú megindítása a törzsszabadalom érteimében külön hőátadó rendszer, előnyösen oly elgőzölögtető és kondenzátorrendszer segítségével megy végbe, melynek kondenzálótároló-edénye van. A találmány célja effajta hőátadó rendszer működésének további javítása. A találmány továbbfejlesztésének lényege, hogy a hőátadó rendszernek a tulajdonképpeni hőátadó közegen kívül még járulékos közege is van, melynek forrpontja alacsonyabb, mint a hőátadó közegé.; Ez olyan üzemeljárást eredményez, hogy a hőátadó rendszer tizembehelyezésénél átmeneti nyomásnövekedés keletkezik, amely megakadályozza a hőftadó közegnek a kondenzálótároló-edénybe való vissza forrását. A találmány értelmében kialakított készüléket az ábrán szemléltetett kiviteli példa kapcsán bővebl>en magyarázzuk, amjkoris annak további jellem zőit is ismertetjük. ; Az ábrán"fl találmány értelmében kialakított készülék példakinti kivitelét közömbös gázzal dolgoz.'). ismert kivitelíi elnyeletéses hűtőkészüléken szemléltetek. A kéazflléknek 10 fütőcsőve van, amely tetszés»zvthtti, nem ábrázolt hőforrással, pl. olajégővel, víudéa&eA vagy villamos fűtőbetéttel fűthető. A lutfcaftrel a \tm*Uk esőalaka 11 forralója hővezetőén, gfchutwiittl utján van összekötve és ehhez a 12 feaBálló esOvön át a IS vízelválasztó, és a 14 kondenzátor csatlakozik. Ez utóbbi a 15, 16 vezetéki-kín át á 17*eIparo)ogtató felső részével van ö*z </«'kötve, mely nem szemléltetetty hűtőszekrény i'-ísd részében van elrendezve. A 17 elpárologtató a lf) elnyeletővel ismert módon, 18 gázhőkicaerélő» és 23 vezetéken át van összekötve. A csőkígyóalakú elnyeletót hűtőbordák útján levegő hűti. Az ismert kivitelű 21 nyomáskiegyenlítőedény egyrészt 25 vezetéken át a 18 gázhőkicserélővel, másrészt pediir 24 vezetéken és 16 vezetéken át a 17 elgőzölögtetővel van összekötve. A csőkígyóalakú 19 elnyeletőhöz a gazdag oldat számára való 20 tárolóedény csat lakozik, mely a 22 folyadékhőkicserélön és a 3'i gázbuborék-szivattyún át a forralóval közlekedik. A gázbuborék-szivattyú 31-nél a 10 fütőcsővcl, pl. hegesztés útján, hővezető összeköttetésben áll. A készülék például ammóniákkal, vízzel és hidrogénnel dolgozik. A 11 forralóból távozó ammóniák a 14 kondenzátorban cseppfolyóssá válik, a 17 elpárologtatóban a segédgáz jelenlétében elgő zöiög, a 19 elnyeletőben a 22 hőkicserélőn és a 36 vezetéken át a forralóból jövő szegény oldat a gáz ból újra kimossa és a gazdag oldat a 22 hőkiYseré-Iőn és a 30 szivattyún át a forralóba áramlik viszsza. Effajta készülékek működése önmagában vé\v ismeretes, ezért tehát nem szükséges részletesei) ben leírnunk. A 11 forraló alsó végéből 40 segédszivattyú ágazik le, melynek felső vége 60 vezetékbe torkollik. mely utóbbi a 17 elpárologtató felső részébe vezet. Ezzel a segédszivattyúval a 17 elpárologtatóba a jégkéreg leolvasztása céljából a forralóból meleg oldat szivattyúzható. A 40 segédszivattyú a Ki fűtőcsövei nem áll közvetlen összeköttetésben. A hővezető összeköttetést légmentesen zárt hőqtadó rendszer létesíti. Ez utóbbi rendszer lényegileg 43 csőből áll, melynek alsó 41 vége meghatározott 42 szakaszon a 10 fütőcsőjel hegesztés útján van összekötve. A 43 cső felső része hővezető összeköttetésben van a 40 segédszivattyúval, mely a 43 cső belsején halad át. A 43 cső felső vége 45-nél «-zog ben meghajlított és a hajlékony 44 csődarab közbeiktatásával az önmagábanvéve teljesen zárt hőátadó rendszer tartalma számára 46 kondenzátortároló-edénye van. A hajlékony 41 vezetékrész folytán a 48 kondenzátortároló-edény az ábrán kihúzott vonalakkal ábrázolt helyzetéből a szaggatott vonalakkal ábrázolt helyzetbe emelhető fel.