141445. lajstromszámú szabadalom • Csuklós mozdonyok és más efféle járművek csuklója

Megjelent 1952. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.445. SZÁM. 20. b. OSZTÁLY. - BE-78. ALAPSZÁM. Csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek csuklója. Beyer, Peacock & Company Limited cég, Manchester (Lancaster, Anglia) és HADFIELD James mérnök, Romiley (Chester, Anglia) A bejelentés napja: 1947 november 18. Angliái elsőbbsége: 1947 április 18. A találmány csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek körébe tartozik, melyeknél tehát csuklós, illetve csapos kötéseket alkalmaznak, pontosabban pedig a találmány ilyen járművek csuklójával mint középdarabbal kapcsolatos. Tapasztalat szerint a csuklós mozdonyok és más efféle járművek csuklóját nehéz a kopás szerint beállítani és a találmány célja éppen e hátrány leküzdése. Az említett hátrány megszüntetésére korábban olyan kopásfelvevő, kicserélhető tömböket ajánlottak a csuklók részére, amelyeket a csuklócsap tengelyére merőlegesen ható ékekkel lehet beállítani. A gyakorlat azt mutatta, hogy ilyen szerkezeteket nehéz kezelni, mert azok rendszerint és szükségképpen olyan helyen vannak, amelyet nehéz megközeliteni. Ezenkívül — általában adalékos mozdonyenergia alakjában — tekintélyes nagyságú külső erők segítségére van szükség, hogy a csukló csaprészét és anyarészét egymáshoz képest fölemelve olyan alkalmas helyzetbe lehessen hozni, amelyben az ékekhez hozzá lehet férni és ezeket a játék megszüntetésére be lehet állítani. A találmány szerint e hátrány kiküszöbölésére rugós szerkezetet alkalmazunk, mely a kopásfelvevő tömböt a kopás irányába elmozgatja, úgyhogy a kopás önműködően kiegyenlítődik. Ilyen esetekben az ékeket bármely alkalmas helyzetben rendezhetjük el, tehát pl. a csaptengelyekkel párhuzamosan, vagy azokra merőlegesen. » A mellékelt rajzok a találmány szerinti csukló egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti csuklórendszer függélyes metszete. A 2.-, ábra függélyes metszet az 1. ábra A—A vonalán. A 3. ábra vízszintes metszet az 1. ábra B—B vonalán. A 4. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézet. A csukló 1 csaprészét (1. ábra) kétrészű, 2,3 anyarész veszi körül, melynek egyik darabja alkotja az állítható 3 kopásfelvevő tömböt (3. ábra). A két darab között a kopást kiegyenlítő beállításhoz szükséges elmozdulás lehetővé tételére 2a hézag van. A 3 beállítható tömb a váz 4 tokrészében foglal helyet (1. ábra); a tömb 3b ékfelülete ferde. A 4 tok 4a oldalnyúlványa 5 állítható éket ágyaz (3. ábra), melynek 5a ferde felülete az állítható 3 kopásfelvevő tömb 3b ferde felületének felel meg és ezzel együttműködik (1. ábra). Az 5 ék ~íurSSm 6 ékmozgató rudak nyúlnak lazán át, melyek 6a anyáján vagy fején nyugszik az 5 ék. A 6a fejek alsó oldalával peremes 7 heveder érintkezik (2. ábra). A 6 rudak a szerkezeti váz 4d falában kialakított 4c szemekben elrendezett 4b vezetőcsapágyakon haladnak át, felső végük pedig a váz felső falába szerelt 7b dugókba nyúlik és ezekkel csavarmenetesen kapcsolódik (4. ábra), úgyhogy a rudak függélyesen elmozdulhatnak. A 7b dugók feje és a 4c szemek közt 17 nyomó csavarrugók vannak (2. ábra). Ha a rugók eléggé erősek ahhoz, hogy kopás esetén az éket önműködően felhúzzák, akkor a kiegyenlítéshez nincsen szükség további "rendszabályra. Minthogy csavarmenetes kapcsolat vaji a 7b dugók és a 6 rudak közt, a szükségnek megfelelően időnként kényszerműves beállítást végezhetünk, amennyiben kézzel elcsavarjuk a 7b dugókat, úgyhogy ezek a 4c szemekkel kapcsolódnak. Megjegyezzük még, hogy az ismertetett megoldást csuklós mozdonyok és más efféle jármüvek csuklóihoz attól függetlenül alkalmazhatjuk, hogy a csukló csaprésze az anyarész fölött van-e, vagy fordítva.