141433. lajstromszámú szabadalom • Körkötésű kötöttáru és eljárás ennek előállítására

141433. 3 t Megjegyzendő, hogy ekkor már csupán az a tüsor van működésben, amely az egyik oldalon a h pontnál indul ki, ahol a találmány szerinti erősítő sorok végződnek, és a harisnya hátsó részét megkerülve a szimmetrikus ponton vég­ződik a másik oldalon. Megjegyzendő továbbá, hogy a tűemelők kellő megválasztásával elér­hetjük, hogy a védőszemsorokat a 0.300-as tűk csoportjának közepén kezdjük. Ezeket a szem­sorokat a tűhenger első kilengésekor kezdjük kötni. A tűhenger első visszalengésekor, a bal­oldali fogyasztó egy 0.300-as tűt a működő "helyzetből kiemel és a működésben maradó többi tű, nevezetesen az 1 csoporthoz tartozó tizenkét és tizennégy 0.300-as tűk kivételével, a sarok-oldalon lévők, a 3 első védőszemsort kötik. A tűhenger első előrelengésekor a jobb­oldali fogyasztó egy 0.300-as tűt működésen kívül eme! ki és a megmaradó tűk a 4 védő­szemsort kötik. A gép most a széleseidő 21 ereszték kötésére tér át. Mindenekelőtt működésen kívül kell he­lyezni az összes többi tűt, kivéve a 16 ponttól a 17 pontig terjedőket, mindkét oldalon. így az ekkor működésen kívül helyezendő tűk a „2" köríven belül lévők, vagyis a 0.300-as tűk és a 0.270-es tűk különbsége. Ezek a tűk az a és h pontok között (4. ábra) fekszenek. A baloldali 2 csoport tűinek felemelését, amint ezt a 4. ábra mutatja, rövid segédtűemeiők kezdik és segéd emelőexcenter fejezi be. A 4. ábra jobb oldalán lévő 2 csoportbeli tűket, a rajzban fel nem tüntetett, ereszték-iemelőexcenter emeli fel. Ez az összes 2 csoportbeli tűket felemeli. A baloldali eresztéki-emelőexcentert. a minta-tű -orr-emelőt és az ereszték-emelőexcentert az előrelengés végén a fő mintadob egy rövid fogasrúdja visszahúzza. A fő mintadob eme rövid fogasrúdján a fő emelőkapcsoló abba a helyzetbe mozog, amely­ben éppen elkerüli a 0.300-as tűket. A henger még mindig ide-oda leng és most a 21 széle­sedő ereszték készül. Mindegyik .kilengésnél a fogyasztó mindkét oldalon, egy-egy 0.240 -es tűt emel működésen kívüli helyzetbe, mielőtt a szaporító elkezdi a tűk leejtését. A szaporítok és fogyasztók hatásának különbsége a működő tűk számát növeli és ez addig tart, amíg csupán tizennyolc 0.270-es tű marad működésen kívül az utolsó 0.270-es csoportból és csupán tizenhét 0.270-es tű az első 0.270-es csoportból. (A pél­dában említett számok a 2. és 4. ábrában fel­tüntetetteknek felelnek meg, azonban a tűk .száma szükség szerint változtatható). Ha a fo­gyasztás ezt a pontot elérte, a 21 ereszték kö­tése befejeződött és a fogyasztó kikapcsolódik. A kötés most a -b- pontot érte el. A 8 első kes­kenyedő ereszték elkészítésére a tűemeTő henger bal oldalán az összes 0.270-es tűket és a jobb o'dalán nyolc 0270-es tűt felemelik. Ekkor a kötés elérte az első és második keskenyedő ereszték közötti 12 varratön lévő c pontot. A b nontbó! a d és e pontig terjedő 11 ereszték első sorának kötéséhez az összes tűk a rövid tűorrú oldalon lekapcsoltatnak és az összes tűk, kivéve P 0.270-es és 0.240-es tűket, ismét felemeltet^ tiek. Erre a 11 második. keskenyedő ereszték kötése kezdődik és fokozatosan az összes 0.270-es tű és tizenkét 0.240-es tű a baloldalon, to­vábbá az összes 0.270-es tű és tizenegy 0.240-es tű a jobboldalon felemeltetnek. A kötés most elérte ac pontot, tehát a 11 ereszték kötése be­fejeződött. A 19 utolsó szélesedő ereszték kötéséhez az összes tűk lekapcsoltatnak és az összes tűk, a 0.270-esek és a 0.240-esek kivételével, újból fel­emeltetnek, amint ez a 11 ereszték kötése előtt történt. A 19 ereszték szélesedik és a 20 varratot al­kotja. Ezen célból nyolc 0,300-as tű a henger bal oldalán és kilenc 0.300-as tű a henger jobb oldalán működőképes állásba süllyed. Ezáltal a hatásos tűk a g-pontig vitetnek és a gép a sarkot ledobja. A 4. ábrából látható, hogy a g­pont, amelyen a 20 varrat végződik, pl. két tű­vel a 3 és 4 védősorok végén fekvő /?-pont előtt, befejeződik. Ennek folytán ezeknek erő­sítőhatása a varraton túlnyúlik és itt nyílás képződését meggátolja. Megjegyzendő, hogy a vékonyszálú szárszövet a varratvonaliaktól és ezek végeitől elkülönül és a két 12 és 15 fővar­rat elválasztott végei összeköttetnek. Az ereszték belső végeinek elkészítése kizá­rólag a 4. ábrában „2"-vel jelzett tűcsoporton és ama ,;1" tűcsoporton történik, amely a sarok képzésnél nem szerepel és amely a gép összes tűinek több mint felét alkotja. A varrátok és az említett erősítősoroknak elosztása alacsonyabb sarkon az igénybevételeket sugárirányban el­osztja és egymással összekapcsolja úgy, hogy az igénybevétel annyira oszlik el, hogy hatáso­sabb, mint a közönséges harisnyáknál. A ha­risnya továbbá alkalmas arra, hogy alacsony, papucsszerű cipőben is hordható legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. A 139.045. lajstromszámú törzsszabadalom 1. igénypontjában meghatározott harisnya meg­oldási alakja, amelyre jellemző, hogy a sarok­ban több, a szár utolsó körülfutó szemsorát a sarok többi részétől elválasztó, részleges erő­sítőszemsor van, amelyek egyike az összes kes­kenyedő eresztékek belső végeivel össze van hurkolva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott harisnya megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy az összes keskenyedő eresztékek belső végével összehurkolt szemsor az eresztékeken túl 'kissé a torokszövetbe nyúlik. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott harisnya megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a felső és alsó eresztékek.. fokozatosan keskenyednek és varrat van a két ereszték mindegyikének talp felőli oldalán, de a két varrat belső végét egyesítő varrat nincs, ami­dőn is a erősítő szemsorok, a két erősítő szem­sor .belső végeivel érintkező sarok felőli részét körülfogja és ezáltal a harisnyát a két varrat között fekvő sima szöveten keresztül erősíti. 4. Az 1.. 2: vagy 3. igénypontban meghatá­rozott harisnya megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a sarok a szál hosszirányú

Next

/
Oldalképek
Tartalom