141430. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fahasábok, különösen tüzifa darabolására

141430. nek, a fogópofák önműködően kinyílnak és a fadarabokat leejtik. A kinyílást előidézheti a . fadarabok önsúlya, de alkalmazhatunk ütközőket is, melyeknek a fogópofák nekimennek és amelyek a rugóerőt legyőzik. A (12) hasábot, illetve annak feldarabolt részeit fogvatartó szerkezetet a (20) lánctagon csuklósan megerősített (21)' fogópofa alkotja, melynek a fa biztos tartására érdesített "felületei, illetve fogai vannak. A (21) pofát a (24) lánccsapra fűzött (23) támcsőre tekercselt (22) rugó szorítja a fára. A rugót a szomszédos (23') támcsőbe akasztott (25) pecek feszíti, míg a rugó szabad végei a (21) pofát terhelik. Ha egy hasáb részei felérkeznek és szabaddá kell válniok, hogy tehulhassanak, a (26) ütközők, melyek az (1) állványon vannak megerősítve, a (22) rugó útjába kerülnek és a rugóerő legyőzése mellett eltávolítják annak a (21) pofát terhelő végeit a pofától, úgyhogy az utóbi a (24) csap körül ikilenghet, amivel a fadarab szabaddá válik és lehull. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés fahasábok, különösen tűzifa darabolására, melynél a hasábokat több körfűrészlap darabolja, miközben azt egymással párhuzamosan szinkron mozgó végtelen láncok fogják és viszik ferdén felfelé a berendezésen át, azzal jellemezve, hogy a berendezés (1) állványán egymás fölött több meghajtott (18) tengely ágyazódik és a tengelyeken egy-egy (13) körfűrészlap van megerősítve, mimellett a fürészlapok a (12) fahasáb feldarabolásával létrehozandó darabok hosszának megfelelően egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy (11, 21) fogópofái.,yannak, melyek a (12) hasábokat, illetve azok darabjait rugóerővel rögzítik, mimellett a fogópofák a láncpáiya felső vége közelében önműködően nyílnak és a fadarabokat leejtik. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a (12) fahasáboknak, illetve ezek darabjainak megfogására rendelt szerkezetet (20) lánctagokon csuklósan megerősített fogópofák alkotják, melyeknek a fa biztos megfogása érdekében érdes felületeik, illetve fogazásuk van és amelyeket (22) rugók szorítanak a fához, ez utóbbi rugók egy-egy (24) lánccsapra fűzött (23) támcsőre tekerednek és a szomszédos (23') támcsőbe akasztott (25) pecek révén feszítődnek, míg a (22) rugók szabad végei a (21) fogópofákat terhelik; hogy továbbá az (1) állvány legfelső pontjának elérésekor a (12) hasábok úgy válnak szabaddá, hogy az (1) állványon megerődített (26) ütközők a (22) rugók útjába kerülnek és a rugónak a (21) fogópofát terhelő végeit a rugónyomá« legyőzése árán a pofától eltávolítják, mire ez utóbbi a lánccsap körül kileng, a fa pedig szabaddá válva lehull. 1 rajzlap-melléklettel Á kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 2141. — F. v. a nyomda igazgatója.