141416. lajstromszámú szabadalom • Csappantyús szegmens-zsilip

Megjelent 1952.. évi július hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141416. SZÁM. 84 b. OSZTÁLY. —. VJ-51. ALAPSZÁM. Csappantyús szegmens-zsilip. Vítkovické Zelezárny Klementa Gottwalda, národní podnik cég, Ostrava (Csehszlovákia) és Helzl Vladimir mérnök, Prága (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1950. május 3. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1949. május 3. Már ismeretesek szabályozó-csappantyús szegmens-zsilipek, ezeknél azonban a szegmens alkalmazásától várt előnyök kihasználását és így ennek a szerkezetnek elterjedését a megfelelő hajtómű és emelőmű elhelyezési nehézségei akadályozzák. Az egyéb zsiliprendszereknél, főként a láncos felfüggesztésűeknél, szokásos berendezés, nem valósítható meg jól és ezért eddig azokban a ritka esetekben, amikor csappantyús szegmenseket használtak, hajtó emelőrudazatokra. volt szükség. Ez a megoldás sóik hátránnyal és nehézséggel jár; mindenekelőtt alacsonyabb pilléreket nem lehet használni, holott ezek a csappantyús szegmens-zsilipeknél kivihetők. A találmány a csappantyús szegmens-zsilipek hajtóművének olyan elrendezése, amely lehetővé teszi a pillérek magasságának nagymérvű csökkentését. Minthogy a hajtás kellő megoldásának nehézségeit a szabályozó csappantyú okozza, a találmány szerint az utóbbinak önálló hajtóműve van, melyet a zsilip szélső védőlemezei közötti térben helyezünk el. Itt helyezzük el egyébként az egész hajtóberendezést, a hajtó elektromotorral együtt. Ez a berendezés működteti a csappantyút, mialatt a zsilip a gátküszöbön nyugszik. A csappantyú- elmozdulásának befejeztével az egész szegmenst külön emelőművel hozhatjuk mozgásba, mely egy pilléren nyugszik. Énnél a berendezésnél a felfüggesztéshez láncot használunk. Minthogy a szegmensnek az alsó vége van a láncra függesztve, az egész zsitíptest felemeléséhez aránylag nagyon alacsony pillér is elegendő. A mellékelt rajz a találmány szerinti zsilip egyik kiviteli alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra a szegmens-zsilip harántmetszete a szélső védőlemezek előtt, a 2. ábra pedig a zsilip felülnézete. Az 1 szegmens-zsilipen csavarásnak ellenálló 2 szabályozó csappantyú van, melynek csöve az egyik végén a 3 kettős emeltyűt hordja; utóbbinak segítségével forgatjuk a csappantyút. A forgatószerkezet az önzáró 7 csavarorsóból, a 6 támasztókerekeík révén függélyes irányban vezetett 5 anyából, a 9 fogaskerék-áttételből és a 10 hajtómotorból áll. Az egész csappantyúmozgató szerkezet zárt térben, a 11 védőlemezek között, a csappantyúnak csak egyik végénél foglal helyet, úgyhogy annak égy része sincs benne a szegmenstestben. Emellett az elhelyezés olyan, hogy a legfontosabb részek, vagyis az áttételimű és az elektromotor nem érintkezhetik a vízzel. Az áramot kábel útján vagy a pilléren levő érintkezőn keresztül vezetjük be. A tulajdonképeni szegmenstestet a csappantyúval és gépezetével együtt a szegmens két alsó végén beakasztott 12 lánc segítségével mozgatjuk, miértis a szükséges 13 emelőművet aránylag alacsony pillérem ágyazhatjuk. Minthogy egy emeltyűiszerkezet a 2 csappantyút az önzáró 7 csavarorsón minden helyzetben megtartja, a szegmenst a csappantyú felemelt vagy lesüllyesztett vagy esetleg .közbenső helyzetében egyaránt emelhetjük. ' A mozgató szerkezetet természetesen a zsilip mindkéf végén is alkalmazhatjuk és a motor pL szinkronizált elektromotor lehet. A műszaki előzmények megvilágítására megemlítjük, hogy pl. hengerzsílipeknél a mozgató szerkezetnek a hengeren belüli elhelyezését ajánlották. Ez az elrendezés azonban egyedül csak hengerzsilipeknél felel meg. Ezzel szemben a találmány szerinti berendezést gyakorlatilag általánosan alkalmazhatjuk. Az ismert berendezéssel szemben a találmány szerintinek az az előnye, hogy könnyebben szerelhető és jobban hozzáférhető. A találmány keretén belül a csappantyú mozgató szerveit az egész zsilip mozgatására is felhasználhatjuk.