141406. lajstromszámú szabadalom • Összerakott szerkezet, szerkezeti elemek és eljárás a szerkezet előállítására
HI.UP, ••• :4 IT. J1:;: .< * .. . •_;. . /;-•.• ,: ei-v-ií'.é •<'•: !i:-, - -I'JÚ< , - If ,:,. , . mckkel. A t;:ló!::i ir." i/"-ir'! z-rkez-'et 'r^ >n'r> •.» ••.• -tni-kbc/ -akj':k js^/e. rrv.-iyek kozul kj.u- • >.-••. ~fcárorr.fék-nf k '.an nagy íoi/.o-,>a.:a ~.e-. _-ze-<->.-i ;«/ 1 elemeknek '1—5. abrak . a 2 <-lt mekr.e.*. ( --8—10. ábrák és a 3 elemeknek 6—\» é- 10 ábrák<. Az 1. ábra szerinti szerkezet: elem fóré»/"» derékszögű hasáb, melynek négy sarkát 4-gyel jelöltem. Ebből a hasábból 5 nyúlvány áll ki. melynek magassága a főrész magasságának fele. Az 5 nyúlvány vége fél fecskefark alakú és a nvulvány alatt a hasábban 6 horony van. A hasáb közepén azon az oldalon, ahol az 5 nyúlvány kiáll, további 7 horony van. Az 5 nyúlványnak, valamint a 6. T hornyoknak középvonala egyenes, továbbá a hasáb alapjára merőleges, az alappal párhuzamos metszetük változatlan. A 7 horonnyal párhuzamos 10 és 8 vájatok főcélja az elem súlyának csökkentése. A 2 szerkezeti elem alakja a 6. és 8—10 ábrákon látható. Ennek az elemnek a főrésze is derékszögű hasáb, melynek méretei az 1 elem főrészének méreteivel egyeznek. A 2 elem 9 nyúlványának magassága azonban háromszor akkora mint az 1 elem 5 nyúlványáé. A 3 szerkezeti elem alakját a 6—9. és 10. ábrák láttatják. A 3 elem hasábrészének magassága csak feleakkora, mint az 1, ill. 2 elemek hasábrészének magassága, 14 nyúlványának magassága azonban ugyanakkora. A 2, 3 elemekben is, az 1 elemhez hasonlóan, 7 hornyok és 8, 10 vájatok vannak. Az ismertetett szerkezeti elemekből készülő fal felépítésekor ügyelni kell an a. hogy a hornyok ós nyúlványok a fal belseje felé essenek. A 11—13. ábrák egy ilyen falat szemléltetnek. A falat alkotó szerkezeti elemek két csoportra oszthatók: az első csoportot az 1 elemek, a második csoportot pedig a 2. 3 elemek alkotják. A fal felépítésekor először a talajra egy réteg 1 elemet fektetünk egymás mellé, még pedig úgy, hogy a nyúlványok egy és ugyanazon oldal felé essenek. A nyúlványok tehát a talajon fekszenek és tengelyük, szintúgy a hornyok tengelye is, függélyes. Miután egy réteg 1 elemet leraktunk, a 3 elemeket rakjuk le a 12. ábra szerint a talajra ott, ahol a falat emeljük. A 3 elemek első rétegének függélyes 12 hézagai az 1 elemek első rétegének függélyes 13 hézagai között középen vannak. Miután az 1 és 3 elemek első rétegét leraktuk, az 1 elemek első rétegére az 1 elemek második rétegét rakjuk fel. A második réteg 1 elemeit azonban az első réteg 1 elemeihez képest, a falfelületekkel párhuzamosan, egy elem hosszának felével eltoljuk. Ezután az első réteg 3 elemre egy réteg 2 elemet helyezünk. Ezeket a 2 elemeket is azonban az első réteg 3 elemeihez képest, a falfelületekkel párhuzamosan, egy elem hosszának felével eltoljuk. A falszerkezetet most már úgy építjük fel tovább, hogy felváltva 1 és 2 elemekből álló rétegeket helyezünk el. Végeredményben a fal egy réteggel kevesebb 2 elemet fog tartalmazni, mint 1 elemet. A 2 elemek legfelső rétegére azonban egy réteg 3 elemet fektetünk. Az egymás fölé helyezett elemek 8. 10 vájatai egymá; folytat a%áb.\ esnek és folytonos csatornái alkotn.ik Tov.ibv >t mindegyik szerkezeti elem egv mi-.k »p •• •••• li.-r.-iy ei^-reoe íipa-Zr: ':..-: . -.;._..••-.".yu :~"-;r;. "-•.••••• •-.:.:tk ./. '.-rrr.fr : u !. : r \ •. : _ »- nasába. r..-4 - :T ••.•»«. K ':- po: • ív.'mf:r.- .•: :-.yj. •.•-sr-.ya'. :;Z ."' *> sop'rt elemeinek hornyaiban feks;:er.ck. M:-.!hojf\ a 2 eleriek 9 r.vúiva.".y:»i 3 ha-áboK-»^ í-lít-].- túlnyúlnak. ÍZ e'.emek egy e> ugyanannak a cyjp-jrtrik különböző rétegeiben is egymásba kapaszkodnak. Az egyik csoport elemeinek • az 1 elemeknek' nyúlványai a másik csoport elemeinek hornyaiban fe-zkelnek. A különböző nyúlványok, melyek egymá» fölé kerülnek és felváltva az egyik csoport valamelyik eleméhez, ill. a másik csoport valamelyik e1eméh«»z tartoznak, a fal belsejében közfalakat alkotnak, melyek ott csatornákat határolnak. F ! 1 csatornák ' 12. ábra' egymástól el vannak különítve, úgyhogy a különböző csatornák között a levegő nem áramolhatik. E csatornák szigetelőkként szerepelnek. Ha a szerkezet valamely épület, akkor az egyik csoport elemei likacsosak lehetnek és a fal belső oldalát alkothatják, a másik csoport elemei pedig pl. tömítők lőhetnek és pl: a fal külső oldalát adhatják. Az ismertetett 1. 2. 3 elemeken kivül egyéb szerkezeti elemeket is alkalmazhatunk, melyeken nyúlványok, hornvok és vájatok vannak. Ezeknek az elemeknek különleges alakjuk lehet és azok sarkokhoz, ajtó- és ablakkeretekhez, két külső fal. vagy egy külső és egy belső fal. vagy két belső fal összekötéséhez, emeleteket összekötő lépcsőkhöz és másefféle célokra használhatók. Ezeknek a különleges elemeknek egyesítése egymással vagv az 1—3 elemek egyikével vagy többjével elvileg ugyanolyan, mint az egyik csoport 1 elemeinek egyesítése a másik csoport 2. 3 elemeivel. A fentiekből világos, hogy a találmány szerint bármilyen szerkezetet megvalósíthatunk, feltéve, hogy a nyúlv íyokat, hornyokat, vajatokat és hasábokat a találmány alapelvei szerint alakítjuk ki. A szerkezeti elemek alakja a legváltozatosabb lehet; néhány ilyen alakot a 14—17. ábrák példaképpen, metszetben mutatnak. Az előadottak szerint valamennyi elem a fölölte vagy alatta levő szomszédos elemhez mindennemű ragasztószer nélkül szilárdan kapcsolódik. E kapcsolódás feltétele azonban, hogy a különböző elemek jól kidolgozottak legyenek. Ezért ha betonelemeket használunk, ajánlatos ezeket fémformákban önteni. Figyelemreméltó, hogy a nyúlványoknak az a része, amely egy másik szerkezeti elem hornyában foglal helyet, a hasábtól, ill. általánosságban az elem főrészétől bizonyos megszabott távolságban van. Ez azért szükséges, hogy a fal belső része és külső felülete között üres tér jöjjön létre Jóllehet a fenti részletes leírás házfallal kapcsolatos, a találmány alapelvét emeletek közötti -betonlépcsőknél, játékszereknél, valamint bútoroknál is hasznosíthatjuk. A lényeg csak az. hogy a szer Kezet ben olyan elemek legyenek, amelyek főrészében hornyok vannak, és amelyekből nyúlványok állnak ki. Közönséges falaknál az elemek fö-esze derékszögű hasáb alakú, de lehet más is. ÍRJ pl kívánatos lehet a szerkezet egy részének görbe ki il.tkitasa. aminek megfelelően fogjuk az elemek főrészének alakiát i» megszánni. A ul iLn-.ir.v nem sz ritkozik az ismertetett fo-
