141398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges tárgyak előállítására hőképlékeny anyagú lapokból

Megjelent 1952. évi július hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141398. SZÁM. 39 b, /—//. OSZTÁLY. — P-l 1726. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés üreges tárgyak előállítására hőképlékeny anyagú lapokból. Playlastic Toy Company Limited cég, London, úgyis mint Klein Pál Weybridge Sürrey-i lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1949. március 17. Angliai elsőbbsége:. 1948. március 17. A találmány üreges tárgyaknak, különösen hőképlékeny anyagú lapokból készítendő tár­­gyákniak formázására vonatkozik. Üreges gumitárgyaknak a WOLCOTT— RIDER-féle készülékben való előállítása már ismeretes. Ezen készüléknél a korábban szoká­sos nyomókést kétrészes formával helyettesí­tik, melynek egyes részei és szervei a gumi­­lapokat elősajtolják, felfújják, sajtolva hegesz­­tik, végül vulkanizálják. Ennél az eljárásnál a lapok széleinek összesajtolásával egyidejűleg a két gumliap közé üreges tűiket vezetnék be, ■melyek a formával együttműködnek. A tűkön át bevezetett, nyomás alatt álló levegővel a lapokat a formaüreg falához nyomják, majd a tűket visszahúzzák, a forma két részét pedig egymáshoz nyomják és hevítik, hogy a két lap a szélein összehegedjen és a tárgy vulkanizá­­lódjék. Az egyes műveletek időpontját pontosan kell beállítani és bonyolult gépezet szükséges annak biztosítására, hogy a műveletek a helyes rendben kövessék egymást. Ezenkívül a tűk visszahúzása a varratokat könnyein meggyen­gíti és a tárgy belsejében uralkodó nyomást a vulkanizálás alatt nem lehet szabályozni. A találmány egyik célja olyan eljárás meg­valósítása üreges tárgyak előállítására hőkép­lékeny anyagú lemezekből, amelynél a belső gáznyomást az egész vulkanizálás alatt; szabá­lyozni lehet és amely nincs a WOLCOTT— RIDER típusú készülék használatához kötve, hanem bármely szokásos gumivulkanizáló saj­tóban foganatosítható. A találmány további célja olyan formázó be­rendezés létesítése, amelynek segítségével a formázott tárgy belsejét az egész vulkanizálás folyamán a külső gáznyomás-forrással össze­köttetésben tarthatjuk. A találmány szerinti hőképlékeny anyagú lapokból üreges tárgyak készítésére való eljá­rásnak az a lényege, hogy a lapokat megfelelő, formában elősajtoljuk és sajtolva hegesztjük, majd azokat nyomás alatt álló gázzal a forma falaihoz szorítjuk, végül a lapokat vulkanizál­juk, miközben a tárgy belsejét a nyomás alatt álló gáz. külső forrásával összeköttetésben tart­juk. A tárgy belsejébe vezetett nyomást ilymó­don a termoplasztiküs anyagnak a hevítés köz­ben változó képlékenységével összhangban szabályozhatjuk, ill. változtathatjuk. A találmány szerinti berendezés, melynek segítségével hőképlékeny anyagú lapokból üre­ges tárgyakat készítünk, a lapok elősajtolá­­sára és sajtolva-hegesztésére alkalmas, két­részes formából és ennek üregébe a forma egyik faláról benyúló befúvócsőből áll, mely a nyomás alatt álló gáz külső forrásához köthető. A for­mában vezetékek lehetnek a vulkanizáláshoz szükséges fűtőközeg bebocsátására, vagy pedig a hőt a tárgy formázásához használt sajtoló egyik fűtött lapjáról vezethetjük be. A befúvócső előnyösen üreges tű, mellyel az egyik hőképlékeny lapot átszúrjuk, hogy a tárgy7 belsejébe nyomás alatt álló gázt juttas­sunk. Ebben az esetben a lapot az átszúrás helyén olyan összetételű gumifolttal erősíthet­jük, hogy az a lyukat a tű visszahúzása után elzárja. Ha a tárgy sípoló játék, akkor a befuvó­­csövet a síp nyílásain át dughatjuk be. Áz alábbiakban a találmány szerinti eljárás és berendezés egyik, kiviteli alakját ismertetjük,' melynél gumilapokból üreges bábut, a falában síppal állítunk elő. A mellékelt rajz a találmány szerinti formázó berendezésnek és a formába helyezett, részben vulkanizált, üreges, sípoló gumibábúnak metsze­tét szemlélteti. A berendezés kétrészes formája -1- felső és -2- alsó alakmás-tömbökből áll. Utóbbiak egy­más felé fordult ollalain egymást kiegészítő üregek vannak úgy, hogy amikor a forma, zárva van, abban bábu-alakú tárgy készítésére alkalmas egyetlen -3- formaüreg ván. A forrna -4- osztóvonala az az érintkezési vonal, amely a felső rí- alakmás-tömb -5- levágó és elzáró széle, valamint az alsó -2- alakmás-tömb üre­gének -6- oldalszéte. között van. Az alsó alak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom