141390. lajstromszámú szabadalom • Lengővisszacsatolásos vevőkészülék
2 141390. körét 10 kisütőcső és evvel összekötött, változtatható induktivitású 11 tekercsből és 12, 13, 14 és 15 kondenzátorokból összetett rezonanciás kör alkotja. A 10 cső anódájia a 11 tekercs és a 12 kondenzátor közös pontjával áll összelköttetésben, vezérlőrácsa 18 stabilizálóellenállással áthidalt 17 kondenzátorom át földelt és ilymódon ugyancsak összeköttetésben áh a rezonanciás körrel, katódája pedig egyrészt a nagyfrekvenciás 19 fojtótekercsen át földelt és másrészt a 12 és 13 kondenzátorok közös pontjához csatlakozik. A lengő feszültséget a 14 kondenzátor szolgáltatja a +B feszültségforrással összekötött 20 ellenállással együtt. Ezt az ellenállást a 15 kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt 21 tekercs köti össze a 11 tekerccsel. A 22 antenna a 11 tekerccsel induktív csatolásban álló 23 tekercs útján áll összeköttetésben a visszacsatolt rezgőkörrel. A 11 tekerccsel továbbá a 25 de modulator bemenőkörével összekötött 24 tekercs is induktív csatolásban áll—A demodulátorhoz kisfrekvenciás 26 erősítő és 27 hangszóró csatlakozik. A vevőkészülék üzeme közben a +B feszültségfonrás a 20 ellenálláson át feltölti a 14 kondenzátort, amely azután kisül a 10 cső kisütőszakaszán át, mimellett a visszacsatolt rezgőkörben rezgések létesülnek, amelyeknek frekvenciája a rezonanciás 11 - 16 kör rezonanciás frekvenciájával egyenlő. Ezek a rezgések a 10 csőben végbemenő kisülés megszűntekor megszűnnek. mire a 14 kondenzátor ismét feltöltődik. Ilymódon létrejön az antennából a visszacsatolt rezgőkörbe vezetett feszültség lengővisszacsatolásos erősítése. A visszacsatolt rezgőkör vezetőképessége ,a 14 kondenzátor feltöltésének idejében pozitív, kisülésének idejében pedig-negatív. A 14 kondenzátor töltési és kisülési idejével meghatározott átlagos lengési frekvenciát úgy választjuk meg, hogy kisebb legyen a rezonanciás 11—16 kör rezonanciás frekvenciájánál, de legalábbis kétszerese legyen a vett vivőhullám legnagyobb modulációs frekvenciájának. A lengési frekvencia, állandóan változik a vett vivőhullám modulációjának megfelelően és ugyanígy változik a visszacsatolt rezgőkör rezgési időszakainak sűrűsége is. Az átlagos lengési frekvenciát a 17 kondenzátor és a 18 elenállás stabilizálja. A 14, 20 műhálózattal létesített lengőfeszültség fűrészfogalakú lefolyású és ennek folytán a .visszacsatolt rezgőkör vezetőképesség] jelleggörbéjének is hasonló alakja van. A vevőkészülék e hangolási görbéje több egymásután kapcsolt, párhuzamos kapcsolású rezonanciás kör hangolási görbéjének felel meg és tetőpontja a rezonanciás 11—16 kör rezonanciás frekvenciájánál van. Ha a visszacsatolt rezgőkörben a valamely lengési időszak tartama alatt létesült rezgések a következő lengési időszak kezdete előtt teljesen elnyomódnak, akkor folyamatos hangolási görbe adódik. A találmány szerint a hangolási görbe alakját a 15, 21 rezgőkörrel időszakosan ismétlődően létesített váltófeszültséggel befolyásoljuk, amelynek hatását a 2a. és 2b ábrák nyomán ismertetjük. A 2a'. ábra teljes vonallal rajzolt görbéje a visszacsatolt rezgőkörnek a 14, 20 -műhálózattal előidézett vezetőképesség! jelleggörbéje. A vezetőképességnek a ti—12 időszakban nagy pozitív értéke van, a t2—t4 időszakban a vezetőképesség zérussá válik és a t4—15 időszakban nagy negatív értéket vesz fel. A t2—14 időszakban a 15, 21 rezgőkörrel létesített segédfeszültség hatására a szaggatott vonallal rajzolt görbével ábrázolt járulékos vezetőképességváltozás következik be, amelyet a teljes vonallal rajzolt görbével ábrázolt fő1 változásra felülhelyezett változásnak tekinthetünk. E járulékos változás következtében a vezetőiképesség a t2—t3 időszakban kissé negatívvá! és a t3—14 időszakban kissé pozitívvá válik. A visszacsatolt rezgőkör-.— ben létesített rezgések a t2 időpontban kezdődnek és amplitúdójúk a t3 időpontig növekszik, azután pedig csökken, a t4 időpontig. Ennélfogva a t4 időpontban, amelyben a vezetőképesrség főváltozásának folyamán eléri legnagyobb negatív értékét és a vevőkészülék ennélfogva a legnagyobb érzékenységgel rendelkezik, az erősítést két feszültség befolyásolja, még pedig egyrészt az antennától a 11—16 rezgőkörbe . vezetett feszültség és másrészt az az átmeneti feszültség, amely a visszacsatolt rezgőkörben a t2—t4 időszakban végbemenő járulékos vezetőképességváltozás következtében létesül. E két feszültségnek nagyság és fázisszög szerinti összegezése határozza meg azt az amplitúdót, amellyel a rezgések a visszacsatolt rezgőkörben a t4 időpontban ismét megkezdődnek. Az átmeneti feszültség amplitúdója,a vonalkázott Aj és A2 területek nagyságának különbségéből adódik. Az A, terület a negatív vezetőképességnek a t2—13 időszakban integrált értékét .ábrázolja, az A2 terület pedig a pozitív vezetőképességnek a t3—t4 időszakban integrált értékét jelzi. A t4 időpontban a visszacsatolt rezgőkörben létesülő rezgések amplitúdóját a vett vivőhullám és az átmeneti feszültség kÖÍ^ csönös amplitúdó- és fázisviszonya határozza, meg. Ha az átmeneti feszültség egyező fázisú a vett vivőhullámmal, akkor ez a vivőhullám amplitúdójának növelését jelenti, ellentétes fázis pedig a vivőhullám amplitúdójának csökkenésével egyértelmű. Az átmeneti feszültség frekvenciája a visszacsatolt rezgőkörnek a rezonanciás 11—16 kör- ■ rel meghatározott önrezgésszámával egyenlő, a vett vivőhullám frekvenciájához való viszonya tehát a 11—16 kör hangolásától függ. Ez okból tehát a 11—16 kör hangolásának megváltoztatásakor megváltozik az átmeneti feszültségnek és a vett vivőhullámnak a. vevőkészülék legnagyobb érzékenysége t4 időpontjában adott kölcsönös fázisviszonya. Ennek folytán a vevőkészülék hangolási görbéje a 2b. ábra szerinti alakot kapja. A 2b. ábra azt mutatja, hogy a vevőkészülék ama vett rezgéseket erősíti a legjobban, amelyeknek frekvenciája megegyezik a visszacsatolt rezgőkör rezonanciás fr frekvenciájával. Azokat a rezgéseket, amelyeknek fi, f2. fs, és f4 frekvenciája az fr frekvenciától járulékos vezetőképességváltozásnaik a fö vezetőképesség
