141388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilacetát fényálló színezésére, illetve színes szilánkmentes üveglapok előállítására
Megjelent 1952. évi július hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141388. SZÁM. 39 b, /6—27. OSZTÁLY. — F-l 1564. ALAPSZÁM. Eljárás polivinilacetát tényálló színezésére, illetve, színes szilánkmentes üveglapok előállítására. A Magyar Állam, mint a feltalálók Farkas Loránd vegyészmérnök és Sávely Camillo vegyésztechnikus, budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1949. június 1. A. színes, szilánkmentes üveglapok, melyek főként közlekedési célokra, jármüvek szélvédői és . ablakaiként, vasúti jelzőberendezésekhez (szemaforüvegekhez) stb. nagy mennyiségben szükségesek, eddig úgy készültek, hogy egy színezett és egy színtelen üveglapot színtelen müanyagfilm, rendszerint polivinilaoetátíilm közbeiktatásával egymásrahelyeztek és összesajtoltak, A színezett üveglemez azonban egyrészt költséges, másrészt a szines üveglemezt készítő üveggyárak ilyeneket csak korlátozott számú színárnyalatokban tudnak előállítani. Végül pedig a szines üveg időnként egyáltalán nem szerezhető be. Szines, átlátszó szilánkmentes üveglap előállítása két színtelen üveglapból és közbeiktatott szines műanyagfilmből! (plz polivinilacetátfilmből) eddig nem volt lehetséges, mert fényálló földfestékekkel a filmréteget átlátszóan megfesteni nem lehet, az e célra az irodalomban ajánlott szerves festőanyagok — pl. a metilénibolya vagy viktóriakék — pedig az ibolyántúli fénysugarak hatására rövid idő alatt elszintelenednek. Általában, a műanyágfestékeket forgalombahozó' vállalatok e festőanyagok színállóságáérf felelősséget nem is vállalnák. Azt találtuk, hogy azok a festőanyagok, melyek az acetátműselymet jó fényállósággal! megfestik és egyszersmind acetonban jól oldódnak, fényállóan színezik a műanyagokat is, különösen a polivinilacetátot. A festőanyagnak savállónak is kell lennie, minthogy a szines* szilánkmentes üveglapok előállítása folyamán a polivinilacetátfilmet rendszerint dibutilftaláttal lágyítják, mely vegyület a tapasztalat szerint állás közben termikus bomlást szenved és a szabaddá vált ftálsavtól savanyú reakciót ad. A találmány szerint a polivinilacetát fényálló színezésére az olyan, acetonban oldható, saválló azofestékek alkalmasak, melyeknek molekulája helyettesített aminocsoportokat tartalmaz. Az ilyen összetételű festőanyagok közül pl. a kereskedelmi forgalomban „Buttergelb 0 “ néven ismeretes (L. Schultz: Farbstofftabeilen) festő anyaggal, melynek szerkezeti képlete: , _ ■ zch3 2 — N = N — \ > — N \CH, sikerül is a polivinilacetátot fényállóan és átlátszóan megfesteni, de a festés színmélysége nem kielégítő. Megállapítottuk, hogy azok az acetonban oldható, saválló azofestőanyagok, melyek molekuláiban a helyettesített aminocsoportok mellett még egy vagy több nitrocsoport is helyetfoglal, a polivinilacetátnlm színezésére minden tekintetben megfelelők. Az ilyen festőanyagok közül példaként megemlítjük a Cl ch3 /Xn = N-/\ /C2H4OH OnU ■ IJ — N< U2N xC2H4OH képletű, ú. n. „Cellitonrubin 3B “ továbbá a _Br CH2CHOHr„ NQa \ > — N = N — <( / — N< * — ■/ — CH3 képletű „Cellitonkék RRF “ lb vezés alatt ismeretes a7"' kalmasak poliviniL' megfestésére — a keres. ' . ■ blau GB“, orange G“, BLW“, stb. C tes — acetonb. álló festésére a A polivinilaceti. gokkal való színez ■ el, aszerint, hogy
