141379. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas többrétegű nyomóforma

Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 11 SZABADALMI LEÍRÁS 141379. SZÁM. 15 b. OSZTÁLY. — S-20902. ALAPSZÁM. Rugalmas többrétegű nyomóforma. .Semperit" Österreichisch-Amerikanische Gummiwerke Aktiengesellschaft, Wien. A bejelentés napja: 1949. február 18. Ausztriai elsőbbsége: 1948. április 20. Ismeretesek, kaucsukkeverékekből készült oly többrétegű rugalmas nyomóformák, amelyeknek vékony, kemény nyomórétegük, AZ alatt fekvő lényegesen vastagabb, lágyabb és rugalmas párnarétegük és végül egy elzáró kaucsukrétegük van, amellyel a nyomóformát nyomólemezen vagy nyomóhengeren rögzítik. Egyetlen párnaréteg helyett több, viszonylag lágy közbenső réteget is alkalmazhatunk. Áz is ismeretes, hogy az egyes rétegek közé nem zsugorodó anyagból való betéteket, például gyantával vagy más hasonló anyagokkal impregnált rostokat, papirost vagy szövetet rétegesen ágyaznak, illetőleg bevulkanizálnak, hogy ilymódon a nyomóalakzat (nyomóforma) mérettartását biztosítsák. Kitűnt, hogy. az ilyen, nem zsugorodó betétekkel felszerelt rétegezett test a gyakorlatban valóban nem zsugorodik/azonban a zsugorodásalló rétegek egyoldalú húzóhatása következtében a nyomóalakzat vetemedésre. illetőleg összegöngyölödésre hajlamos. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány értelmében a nem zsugorodó betét alatt a nyomóalakzat összegöngyölödésre, tehát behajlásra való hajiámosságát megszüntető réteget alkalmazunk, amelyet az alábbiakban kiegyenlítő rétegnek nevezünk. A kiegyenlítő réteg fölött elrendezett rétegek összvastagsága szerint e kiegyenlítő réteg vastagsága 0.5—2 mm. Célszerű, ha ez a kiegyenlítő réteg keményebb és kevásbbé rugalmas, mint a nem zsugorodó betét fölött fekvő párnaréteg. Kitűnt továbbá, hogy nem célszerű, ha a rétegezett testet alsó oldalán gumiréteggel záruk le, mert egyrészt előfordulhat, hogy a test vulkanizálás közben a vulkanizáló forma fedeléhez ragad, nevezetesen arra rávulkanizálódik, másrészt oly légzárványok, melyek az egész rétegezett test és a vulkanizáló forma között bezáródhatnak és amelyeket el kellene vezetni, nem távozhatnak. Ezért célszerű, ha a rétegezett testet lezáró utolsó réteget a találmány értelmében oly szövetből készítjük, amely egyrészt a rétegezett testnek a vulkanizáló forma fedeléhez való ragadását meggátolja, másrészt a bezárt levegő eltávozását lehetővé teszi. A találmány szerinti, rétegezett testként kialakított nyomóalakzat tehát legalább is az alább felsorolt egyes rétegekből van, amelyeket a vulkanizálás -előtt lazán egymásra rétegezünk. amelyek azonban már nyers állapotban is elemeire szét nem választható egységet alkothatnak. Ezek a rétegek a következők: - (a) nyomóréteg. (b) párnaréteg, (c) nem zsugorodó betét. (d) kiegyenlítő réteg. A lezárást célszerűen szövetalátét alkotja; a nyomóréteg és a párnaréteg, a párnaréteg és a nem zsugorodó betét, valamint a nem zsugorodó betét és a kiegyenlítő réteg közé még további segéd- vagy összekötő rétegeket iktathatunk, mélyeknek vastagsága például 0.01—0.3 mm. Ilymódon az egyes rétegek nyers • állapotban, valamint a vulkanizálás után is. jobban köthetők össze. Valamennyi egybeépített réteg legkedvezőbb vastagsági mérete nem kevesebb, mint 3 mm és nem több, mint 5 mm. A nyomóréteg keménysége és vastagsága, valamint a párnaréteg vastagsága és a nyomóréteg vastagsága, végül a nyomóréteg keménysée és a párnaréteg keménysége egymással meghatározott viszonyban kell hogy álljanak. Oly nyomóalakzatot, amelyeknél e viszonyok különösen kedvezően vannak megválasztva, a 140844. számú szabadalom leírása ismertet. A rajzban a találmány szerinti nyomóalakzat egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra annak a nyers lemeznek hosszmetszete,' amelyből a találmány szerinti nyomóalakzatot előállítjuk, a 2. ábra a nyomóhengerre felvitt, találmány szerinti nyomóalakzat egy részériek keresztmetszete. « Mindkét ábrában 1 a nyomóréteg, 3 a párna-