141376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kokszolóművek, gázgyárak stb. kokszolóterének gazdaságosabb kihasználására
Megjelent 1952. évi július hó 15-én. . I ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL I SZABADALMI LEÍRÁS ' 141376. SZÁM. 10 a, 2/—22. OSZTÁLY. — SP-20884. ALAPSZÁM. Eljárás -kokszolóművek, gázgyárak stb. kokszolóterének gazdaságosabb kihasználására. A Magyar Állam, mint a feltaláló Szász Oszkár bányaigazgató budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1948. november 16. Ismeretes, hogy a nem tapadó szenek kokszolásának legtöbbjénél — minthogy az anyag nem sülvén össze, nem ad darabos kokszot — azt a gyakorlatot követik, hogy a lepárlásból nyert apró kokszanyagot, valamely kötőanyaggal (kátrány, szurok stb.) és esetleg tapadószén porával keverve döngölik, vagy sajtolják és az így előkészített anyagot ismételten — úgynevezett második menetben — lepárolják. A második menet kiállási ideje — nagyrészt már kigázosított anyagról lévén szó — rendszerint jóval rövidebb, mint az első meneté és a legtöbb esetben nem haladja meg az első menet kiállási idejének felét, esetleg kétharmad részét. Ismeretes a nem tapadó szeneknek az a tulajdonsága is, hogy lepárlásnál jelentős mértékű térfogatveszteséget szenvednek.. A térfogatveszteség mértéke a legtöbb nem tapadó szénféleségnél megközelítőleg annyira becsülhető térfogat %-ban, -mint amennyi a kigázosítisra kerülő szénanyagnak a lepárlás tartama alatt elszenvedett súly % vesztesége. Ha tehát pí. egy olyan nem tapadó szénféleség lepárlását végezzük, amelynek kokszhozama 50 % körül jár, akkor valószínű, hogy az anyag a lepárlás folyamán térfogatában is 50 % körüli veszteséget fog szenvedni, ellentétben a tapadó .szenekkel, amelyek —- amint ismeretes — a kokszolás folyamán az elszenvedett súlyveszteség mebctt fúvódnak, duzzadnak (Blähen, Treiben. Schwellen) és térfogatnyereségre tesznek szert. A szakaszos (nem folytatólagos) rendszerű kokszolóknál, gázgyári üzemekben stb. a íent elmondottakra tekintettel a második menet céljára megfelelően nagyobb kokszolótér (több kamrakemence, retorta stb. egység) létesítését kellett előirányozni, illetve a rendelkezésre álló kokszolótereket megfelelően kisebb mennyiségű szénanyag feldolgozására lehetett csak igénybe venni, minthogy a kokszolóterek egy része állandóan a második menetű kigázosításra feladott anyag lepárlására voltak igénybe véve. A nem tapadó szénféleségek a lepárlás folyamán beálló térfogatveszteségüket majdnem teljes mértékben a lepárlási, kiállási idő első harmadában szenvedik el, amely körülmény azt jelenti, hogy -a kpkszolótenek a kiállási idő kb. kétharmadában a lepárlásra kerülő szénanyag térfogatveszteségének megfelelő mértékben kihasználatlanul, üresen izzanak. Megállapítottuk, hogy a kiállási idő nagyobb részében üresen izzó kokszolótereket a második menet kigázosítására tökéletesen ki lehet használni. Az egyes szénféleségeknél kísérleti úton állapítandó meg, hogy a második menet milyen mértékű kiállási időt igényel és megállapításunknak megfelelően kell a. második menetre előkészített anyagot a kokszolótérbe az első menet anyagának ürítése nélkül feladni. Ha tehát pl. egy olyan nem tapadó szén kokszosítását végezzük, amelynek első menete tíz, a második menete hat órás kiállási időt igényel, akkor az első menetre a kokszolótérbe feladott anyag feladását követő négy óra múlva kell a második menet anyagát a kokszolótérbei úgy feladni, hogy az első menet anyagának térfógatvesztesége következtében a kiállási idő első négy órájában szabaddá vált kokszolóteret a második menet anyagával töltjük fel. A kokszolótérnek ilyen módon való- feltöltése esetén az első menetre szánt1 kiállási idő elteltével a kokszolótér úgy üríthető, hogy mindkét menet anyaga kigázosítva készen áll. Oltás utánoz egyébként is szokásos szemnagyságbeli osztályozással (pl. átdobó rosta stb.) a két menet anyaga könnyen szétválasztható és míg a darabosított anyag rendszeres elszállításra, addig az apró anyag a második menetre való előkészítés céljából pl. a döngölő, vagy sajtolóba kerül. Előfordulhat, hogy egy gyár valamely üzemi érdekből az egyszer már lehajtott anyagot akár időközönként, akár tartósan nem kívánja daraboisítani és második menetű kigázosításnák alávetni, illetve az üzem érdeke úgy kívánja, hogy hosszabb időn át folyamatosan csak nyers szénanyagot vessen alá a kigázosítási folyamatnak. Ebben az esetben a kokszolóterek jobb
