141374. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fordulatszámok folytonos átmenetű szabályozására, különösen lövés-szabályozó szerkezetek hajtására
2 141374. helyzetébe fordítjuk, akkor a 7 és 8- görgők a felső, ill. alsó 5, menesztő lengési pályájába kerülnek, úgyhogy a menesztőkkel ezeknek a 4. ábrán nyíllal jelzett irányú kilengése folyamán kapcsolódnak s a hajtandó 21 korong hengerfelületéhez szorítva ezt a korongot is magukkal viszik ugyanolyan irányban és ugyanakkora szöggel, mint ahogyan az 5 menesztőlk viszik a görgőket magukkal. A görgők tehát a 4 hajtótest elforgása folytán eltávolodnak a 15 és 18 ütközőfelületektől (5. ábra) és összenyomják a 19 rugókat, amelyek azután a munkalöket befejeztével a görgőket visszaszorítják kezdeti helyzetükbe (4. ábra). A görgők elforgási szöge a munkalöket folyamán egyenlő a 14 emelő kiterítésének szögével, tehát a 21 hajtott korong elforgási szöge is azonos a kitérítés szögével, azaz: minél nagyobb szöggel téríthető ki a 14 emelő,, annál nagyobb lehet a ll hajtott tengely elforgása egy-egy lengés folyamán. Az 1 hajtótengely minden egyes körülforgásakor, tehát a 4 hajtótest minden egyes kilengésekor , megismétlődő elforgások a 11 hajtott tengely folytonos forgását eredményezik, amely a 14 emelő beállításától függően lassúbb vagy gyorsabb, egyenletes vagy nulláig lassuló, avagy bizonyos határértékig gyorsuló lehet és nemcsak a sebesség, hanem a forgásirány is tetszés szerint szabályozható kézzel vagy mechanikai, avagy villamos eszközök segítségével. Ha ugyanis a 14 emelőt középhelyzetéből az előbbihez képest ellenkező oldalra térítjük ki. (6. ábra), akkor a 11 hajtott tengely forgásiránya ugyanaz marad. A 14 emelőnek ebben a helyzetében az előbbi üres löket munkalöketté válik, annak következtében, hogy most az előbb tétlen 9 és 10 görgők kapcsolódnak az 5 menesztőknek az előbbihez képespt ellenkező oldalaival. A munkalöket folyamán a görgők az 5 menesztőkre sugárirányú nyomást fejtenek ki, melyet a rugalmas 6 párnák a 4 hajtótestet övező 20 gyűrűnek adnak át. A leírt szerkezet lehetővé teszi a fordulatszám folytonos átmenetű szabályozását a 13 állítógyűrű elforgatásával, amely a példaképen ábrázolt esetben a 14 emelő segítségével pl. 30°-nyi szöggel forgatható el a középhelyzetétől az egyik s ugyanannyival a másik oldalra, nevezetesen ugyanakkora szöggel, amellyel a 4 hajtótest kileng. így a 11 hajtott tengely fordulatszáma folytonos átmenettel szabályozható nullától a felvett példában a hajtógéppel összekötött hajtótengely fordulatszámának 1/12-éig. P. o., ha a hajtótengely percenkint 3600 fordulatot végez s a 4 hajtótest csak 30°-nyi lengéseket kan, a hajtott tengely forgása mindkét forgásirányban nullától percenkint 300 fordulatszámig szabályozható folyptonos átmenetben. Ha ellenben a 4 hajtótestnek alkalmas eszközökkel nagyobb, pl. 60°-nyi állandó lengőmozgást adunk, akkor a szabályozó gyűrűt is 60°kai forgathatjuk el középhelyzetétől mindkét oldalra, ami lehetővé teszi a fordulatszám folytonos átmenetű szabályozását nullától percenkint 600-ig. Ugyanezt az eredmnyt elérhetjük két oly szerkezet sörbakapcsolásával is, melyeiknek hajtótestei csak 30°-nyi lengéseket végeznek, amikor is a hajtott tengely eredő fordulatszáma 1/12 + 1/12, azaz 1/6 lesz, tehát ugyancsak nullától percenkint 600-ig szabályozható. Két vagy több szerkezet sorbakapcsolása úgy történik, hogy az első szerkezet munkalöketére közvetlenül következzék a második szerkezet munkalökete és így tovább, amikoris az egyes szerkezetek összekapcsolása nemcsak nagyobb áttételt, hanem egyéb előnyöket is eredményez. A szerkezetnek csupán példaképen leírt kiviteli alakja különfélekép módosítható és ilyen szerkezet nemcsak lövés-szabályozó szerkezet hajtására, hanem más célokra is alkalmazható anélkül, hogy a találmány veleje megváltoznék. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet fordulatszámok folytonos átmer netű szabályozására, főként lövés-szabályozó szerkezetek hajtására, amely hajtóelemből, hajtott elemből és menesztő elemekből tevődik össze s melyre az jellemző, hogy állandó lengéseket végző (4) hajtóteste és laza (7, 8 és 9, 10) menesztőgörgőkkel és (19) rugókkal felszerelt, terheletlen, könnyen forgatható, tehát úgyszólván semmiféle erőt fel nem emésztő (13) állítóeleme van, melynek állításával a (4) hajtótest állandó lengéseinek változó mértékű kihasználása útján a (11) hajtott tengely fordulatszáma mindkét forgásirányban nullától bizonyos felső határértékig folytonos átmenettel változtatható. 2. Az E igénypontban jellemzett szerkezet foganatosítási alakja, melyre az jellemző, hogy (7, 10 és 8, 9( görgők a (13) állítóelemnek zárt sugárirányú (12) hasítékaiba vannak beillesztve, (19) rugók hatása alatt a hasítékoknak ütközőket alkotó’ 15, 16 és 17, 18) harántfalaihoz szorulnak s a hasítékok hosszanti falai között a rugókkal együtt akként vezetődne, hogy tengelyirányban nem térhetnek ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban jellemzett szerkezet foganatosítási alakja, melyre jellemző a (13) állítóelemnek (14) állítókarja (vagy egyéb mozgatószerkezete), melynek segítségévei! az állítóelem mindkét irányban akár a szélső helyzetéig is úgyszólván erőkifejtés nélkül mozgatható. 4. Az 1.—3. igéynpontok bármelyikében jellemzett szerkezet foganatosítási alakja, melyre jellemző az állandóan lengő (4) testnek egy vagy több kicserélhető (5) betétje, melyeknek belső felületei a (7, 9 és 8, 10) görgők menesztőit alkotják és melyek (6) párnák közbeiktatásával (20) foglalógyűrűre támaszkodnak. 5. A 4. igénypontban jellemzett szerkezet foganatosítási alakja, melyre az jellemző, hogy a (7, 9 és 8, 10) görgők menesztői közvetlenül az állandó lengésű (4) testbe vannak beillesztve. 6. ’ Az 1.—5. igénypontok bármelyikében jellemzett szerkezet kiviteli alakja, melyre az jellemző. hogy nagyobb áttétel elérésére az 1.—5. igénypontok bármelyikének megfelelő több szerkezet úgy van egyesítve, hogy egy közös emelővel (vagy egyéb mozgatószérkezettel) szabályozható. amely az egyes szerkeztetek (14) állítóemelőinek (vagy egyéb mozgatószerkezeteinek) eredőjét alkotja.
