141363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben nem oldódó nyomófesték előállítására és a hozzátartozó színnyomó eljárás
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141363. SZÁM. 8m. OSZTÁLY. — M-13501. ALAPSZÁM. Eljárás vízben nem oldódó nyomófesték előállítására és á hozzátartozó színnyomó eljárás. . . . : ' Messerli Arnold, műszaki vállalkozó, Zürich, mint Dr. Ing. Hans Scheidegger zürichi lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1948. június 14. Svájci1 elsőbbsége: 1947. június 22. A találmány vízben oldhatatlan festéket előállító eljárás előállítására és színnyomóeljárás. Savanyú festékanyagokat textiliák színnyomásához ismert módon úgy alkalmaznak, hogy ezek szerves aminovegyületekkel képezett vízben nem oldódó reakció termékeit zsíros kötőanyaggal eldörzsölik és állati rostokból álló szövetekre síknyomással rányomtatják és végül rákövetkező gőzöléssel rögzítik (lásd a 742.572. számú német szabadalom leírását). A feltaláló arra jött rá, hogy a savanyú festékeknek szerves aminovegyületekkel képezett vízben nem oldódó reakciótermékei létesítése helyett előnyösebben úgy jár el, hogy bázisos festékeknek olyan vízben oldható festékekkel való reakcióját idézi elő, melyek a bázisos festékekkel vízben nem oldható csapadékokat létesítenek. Célszerűen bázisos festékeket olyan festékekkel hozunk reakcióba, melyek egy szulfovagy egy zsírsavgyököt (karbonsavcsoportot) tartalmaznak. Az említett, vízben nem oldódó reakció termékeket, illetve festékeket olajos iötőszervekkel keverhetjük el és síknyomás segélyével nyomtatjuk rá állati vagy növényi rostokból való textilszövetekre. A megnyomtatott árut nyomban célszerűen a textíliák nyomására használatos gőzölő berendezésben gőzölhetjük, mire a rostok a festék saját színét yeszik fel. A fölöslegben levő festék, valamint olajos kötőszer eltávolítására a gőzölt árut öblíthetjük és szappanozhatjuk. A bázisos festék, valamint az egy szulfovagy karboxilgyököt tartalmazó festék vizes oldatban hat egymásra, amikor a kémiai átalakulás terméke vízben nem oldható alakban válik ki. A reakció befejezte után néha előnyös, ha kis mennyiségű vízben oldható alkáliföldfémsókat, pl. magnéziumacetátot, kalciumkloridot, alumíniumszulfátot, báriumkloridot stb. adagolunk be, hogy a kicsapódást tökéletesebbé tegyük. A kicsapódott oldhatatlan festéket vízzel kimossuk, szárítjuk, őröljünk és síknyomtatásra alkalmas olajos kötőszerrel, pl. lenolajkencével, pl. háromhengeres malomban dörzsöljük el, amihez esetleg ásványolajat, átalakított gliptálgyantát, ftálsavas dietilt és ' hasonlókat hozzáadtunk. 1. példa. 200 g-ot a Schultz-féle „Farbstofftabel len“ c. mű VII. kiadásában említett 230. sz. festékből 5000 g forró vízben feloldunk. Továbbá külön 150 g-ot a Schultz-féle „Farbstof ftabellen“ c. mű VII. kiadása szerinti 934. számú festékből 500 g forró vízben oldunk fel. A két oldatot összeöntjük, mire vízben nem oldható sárga festék válik ki, amit leszűrünk és addig mosunk vízzel, míg az elfolyó mosó víz már színtelen, majd szárítjuk. 400 g-ot a kapott festékből 500 g leholajkencével és 50 g ásványolajjal, valamint 50 g alumíniumhidroxiddal, ami tehát éppen 1 kg-ot tesz ki, háromhengeres malomban finoman eldörzsölünk és a kapott nyomópasztával természetes vagy műselyemből való szövetre nyomtatunk síknyomással és utána 40 percig való nedves gőzölést végzünk, öblítés és szappanozás után jó mosás- és fényálló, élénk, igen nagy színerejü sárga színnyomatot kapunk. 2. példa. 300 g-ot a Sűhultz-féle „Farbstofftabel len“ c. mű VII. kiadásában említett 826. sz, festékből 4000 g forró vízben oldunk. Utána keverés közben hozzáadunk egy olyan oldatot, ami úgy készült, hogy 200 g-ot a Schultz-féle „Farbstofftabellen“ c. mű VII. kiadásában említett 1038- sz. festéket
