141359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hornyolt tengelyszimmetriás munkadarabok előállítására
141359. 4 irányában gyorsan ide-oda mozgatja. Mivel — amint az a 4. ábrából látható — a 27 kiszorító szerszámrészeknek hajócska alakjuk van. melynek két vége hajóorr alakú, a 30 munkadarabot pedig a szerszámok mentén a 31 nyil irányában mozgatjuk, a kiszorító szerszámok sugárirányban mind mélyebben hatolnak a kovácsolás} hőmérsékletre hevített munkadarabba. A szerszám ide-oda való mozgása közben a 24 határfelületnek megfelelő alakú horony keletkezik, miközben az anyag a horonyból a 36 nyil irányában kiszorul és a gerinc kerületmenti részében torlódik.. Az anyagrészecskék eközben sugárirányban és a kerüjet irányában mozognak és a keresztirá iyban yonalkázott 37 térbe vándorolnak. Ilymódon az eredetileg a 11 kör szerinti keresztmetszetű testből a 26 készméretre hozott test keletkezik. anélkül, hogy akár egyetlen rostot is átvágtunk volna, ami pedig a tisztán forgácsolással dolgozó eljárásoknál el nern kerülhető. Miután a kiszorító szerszámnak hajócska alakja van, vagyis a szerszám elülső és hátulsó 29 vége elkeskenyedik, á szerszám az anyagot a 39 nyilak irányában kezdi kiszorítani, úgy hogy az anyag vetődés vagy zúzódás nélkül szorul ki eredeti helyéből. A 4. ábrában a 40 nyil jelzi, hogy a 31 nyíl irányában haladó munkadarabban e mozgás közben miként alakulnak ki folytonos menetben a hornyok. Anélkül, hogy a találmány kereteit elhagypók. a találmány szerinti készüléken mind technológiai, mind kinematikai szempontból alkalmazhatók tetszőleges ekvivalensek. így például a szerkezet kovácsoló berendezés helyett sajtoló berendezésként is kialakítható. Oly szerszámoknál, amelyeknek törzsátmérője nagyobb, mint a hornyolt rész átmérője, a fent leírt módon foganatosított megmunkálás közbeni tengelyirányú megnyúlás lényegesen nagyobb és a szerszám alakját ennek megfelelően kell megválasztani. A 6.—8. ábrák a szerszámot különböző nézetekben tüntetik fel. A szerszám 41 testének hasábalakja van és a megmunkáló felülettől elfor dított végén hajtókarral, forgattyúval, vagy más mechanikus eszközzel való csuklós összekötésre alkalmas szervei vannak, amelyeket ezekben az ábrákban nem tüntettünk fel. A 41 szerszám munkaoldalán van a 42 kiszorító test, amely a 43 középsíkhoz részarányos, és amelynek keresztmetszeti 44 profilvonala másodvagy magasabbrendű görbe. A 44 vonal lehet például kör, ellipszis, hyperbola, parabola vagy más görbe és azt esetenként a munkafeltételeknek megfelelően választjuk meg. Ehhez a görbéhez csatlakoznak a 45 és 46 görbe vonalak, amelyek a felvett 'példában közös hengerpalás ton fekvő körívek. A szerszám tehát hengeres palástú munkadarab megmunkálására való. ■ A 43 részarányossági síkra merőleges helyzetű 48 részarányossági síktól kétoldalt fekvő szerszámrészek egymással szintén egyenlőék. A 42 kiszorító testnek a 49 szaggatott vonalak èyâlt. ;kialakitàsù 68 szerszám a kalapács homközé eső részének a 43 középsíkra merőleges lokféfületén van elrendezve. A.kenhető feiület e minden keresztmetszete egymásközt egyenlő, két 51 vége viszont hajóorr alakú, amint az a 7. és 8. ábrákból látható. E végek a hasábalakú 41 testen mindkét oldalon kissé túlnyúlnak és 54 átmeneti felületek útján csatlakoznak a 45 és 46 felületekhez. A szerszám ily kialakítása mellett a helyéből kiszorított anyag sugárirányban mozog és a hornyok közötti gerincekben torlódik. A munkadarab kiindulási átmérője tehát a girencek helyén megnő, mimellett annak külső felületét a szerszám már említett 45, 46 felületei határozzák meg. À szerszámok úgy vannak kialakítva, hogy a gerincek kialakulásához elegendő anyagfelesleget kapjunk. A szerszámok behatása alatt kialakuló gerincforma pontosan megfelel a szerszámok alakjának, mimellett a munkadarabnak meg kell nyúlnia. Az anyag tehát sugárirányban és tengelyirányban is eltolódik. A kiszorító test hajócska alakú kiképzése következtében a horony az ütések közben fokozatosan alakul ki, míg végleges alakját el nem éri. Ilymódon a horony kialakítása folytonos munkamenetben megy végbe. Oly munkadaraboknál, amelyeknél a hornyolt rész átmérője kisebb, mint a kiindulási átmérő, a hosszirányú megnyúlás nagyobb, mint a sugárirányú alakváltozás, úgy hogy a helyéből kiszorítot fölös anyag egy része a tengely mentén tolódik el. Egyébként a találmány szerinti eljárás és berendezés értelemszerűen módosítható úgy, hogy azzal sík felületű munkadarabok is megmunkálhatók legyenek, ha a munkadarab megfelelő alátámasztásáról ‘és oldalirányú vezetéséről gondoskodunk. Amint a rajz 9. ábrájából látható, a kalapácsalakú szerszám -a- fejét -b- gömbcsukló köti össze az -f- hajtórúddal. A gömbalakú -b- csuklót az -a- kálapácsfej -c- fészkében ágyaztuk. A fészek a hossztengelyre merőleges, a középponton átmenő sík mentén meg van osztva és a lemezalakú -d- részt az -a- fejen -e- csavarok rögzítik. Az -í- rudat a -g- excenterrel mozgatott -h- excenterfej hajtja. Az -a- kalapácsfej homlokoldalán van a -j- megmunkáló szerszám. A kalaoácsfej megfelelő -k- vezetékekben mozog. Mivel a -b- gömb a fészekben csak igen kis mozgásokat végez.,' amelyek nem elegendők ahhoz, hogy a kenőanyagból a fellépő nagy nyomások mellett film keletkezzék, egyéb intézkedések hijján a gömb a fészekben hamar berágódnék, úgy hogy a kalapács fej nem volna mozgatható. Ezért a találmány értelmében célszerűen a 10. és 11. ábrákban feltüntetet kivitelt alkalmazzuk, amelynél a 61 kalapácsfej és a 62 rúd egy darabban készültek, amely testet a 63 ex center és 64 excenterfej ide-oda mozgatják. Hogy az eközben fellépő lengő mozgást a 65 vezetékben biztosítsuk, a 61 kalapácsfejet 66 csúszó kőben vezetjük, amely keretszerűén van kialakítva és amelyet a 67 csap csuklósán köt össze a 61 kalapácsfejjel. A rajzban fel nem tüntetett munkadarabra-beható, fent már tár
