141344. lajstromszámú szabadalom • Kettősterű égéskamra
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141344. SZÁM. 24a, 1—14. OSZTÁLY. — C-6336. ALAPSZÁM. Kettősterű égéskamra. * Czechoslovak Metal and Engineering Works, National Corporation cég és Dr. Cermák Josef mérnök-tanár, Praha. A bejelentés napja: 1949. június 14. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. június 22. Szilárd tüzelőanyag elégetésére és a salaknak folyós állapotban való elvezetésére szerkesztett tüzelőberendezés ismert kiviteleinek egyikében a tűzfészek égő tartalmának forgásban tartásával igyekeznek intenzív égést, különösen durvaszemcséjű tüzelőanyagnak is intenzív elégését és a hamu lehető legnagyobb részének az égés te• rében való- visszatartását elérni. A kiégett égéstermékeket a tűzfészek tengelyében elrendezett nyíláson át vezetik ki az égés teréből'. Az égéstermékek a kivezető nyílás elhagyása után nem kényszerülnek a bennük maradt finom hamupor leadására, amely ekként a gázaiakú égéstermékekben marad és a távolabbi fűtőfelületeken, pl. a túlhevítőn rakódik le. A találmány ezt a hátrányt megszünteti, ,és pedig akként, hogy az égő égéstermékek kitóduló áramát az első tér után elrendezett második tér fenekére irányítjuk. Ez a fenék, melyet előnyösen salaktócsa borít, az égéstermékek betóduló áramához képest kiöblösödik. A második térből az égéstermékek a fenék, illetve a salaktükör felett elrendezett nyíláson áramlanak ki. Az L—4. ábrákon a találmány néhány kiviteli példája látható. A találmányi gondolat azonban más, a példákon nem ábrázolt módon is megvalósítható. Az 1. ábra szerint az égéskamra kettősterű, felső terét A, alsó- terét B jelzi s mindkét tér forgatható. Az alsó tér megközelítően gömbalakú. A két teret C nyak köti össze. Minid az A, mind a B térben van Ln itetve L2 jelű salaktócsa. A kiégett forró égéstermékek a B teret a D nyíláson hagyják el. E példában a D nyíláson ömlik ki a megolvadt salak is. ' Az A és B égéstereket,, valamint a C nyakat is megfelelően hajlított 1 kazáncsövek határolják, melyek alul a 2 elosztókamrához csatlakoznak. Felül az 1 kazáncsövek a 3 gyüjtőgyűrűbe torkolnak. A 3 gyüjtőgyűrűből a gőz és víz keverékét a 4 csövek az 5 elválasztókamrába vezetik. A leválasztott víz a 6 csövön a 2 kamrába tér viszsza, a gőzt pedig a 7 cső vezeti el. pl. a túlhevítőbe. Az elégető levegő a 8 Légcsatornán a 9Tégíievítőbe vezetődik, amelyből az F csatornákon érintőirányban áramlik be az A tűztérbe. A 9 léghevítő alkotja az égéskamra A részének menyezetét. Az összezúzott szenet a primér levegővel a 10 vezetékeken (csöveken) vezetjük be. A 11 csövek gátat alkotnak az, A tér Lx salaktócsájánák határolására. Az égés terének falait az 1 csövek alkotják. A falak belső felületét tűzálló 12 szigetelő réteg borítja. Az 1 csövek mögötti teret 13 szigetelés tölti ki és 14 bádogfal burkolja.- Az A térből a C nyakon nagy sebességgel kitóduló égő füstgázok a B tér salaktócsájába, illetve fenekébe ütköznek. A B tér feneke az áramlás irányához képest kiöblösödően van kialakítva. A sebes áramlás folytán a B tér fenekére freccsenő salak nagyobbrészt ebben a térben marad; fölös része a D nyíláson kifolyik. A 2. ábrabeli módosított kivitelben az 5 elválasztóból à gőztől elváló vizet az A, B és C terek közepén át vezetjük egyenesen vissza a 2 elosztóba. A belső 16 cső vezeti le a vizet és a külső 15 csövön történik a visszaáramlás felfelé. Ami a működést illeti, a középen áthatoló 15, 16 cső felülete folytán növeli'egyrészt a hasznos fűtő felületet, másrészt a felfogott hamu mennyiségét. Egyúttal lehetetlenné teszi aránylag nyugodt mag keletkezését, amelyen át a finom hamupor felfogatlianul hagyhatná el az égés terét. A 3. ábrabeli kivitelben a primer levegőt és a poralakú tüzelőanyagot vezetjük alulról be az A, B és C terek közepén áthatoló 19 csövön át. Az elégető levegő egyrészét a 18 és 19 csövek közötti térközön át vezetjük be. Az elégető le
